Pénzcentrum • 2013. április 13. 17:06
Nem egészen 1 év leforgása alatt a jegybanki alapkamat 7%-ról 5%-ra csökkent, a betéti kamatok egyre alacsonyabbá váltak, ami a lakossági befektetőket egyre inkább a befektetési alapok felé terelte. Az év első két hónapjában 210 milliárd forintos volt a tőkebeáramlás, amire még soha nem volt példa, ezért is kérdeztük meg az alapkezelőket, hogy meddig tarthat ki a kedvező trend. A válaszok alapján a következő 3 évben éves átlagban 8% körül lehet az éves növekedési ütem, bár ez csak egy átlagos érték, az adott intézmények helyzete ettől nagyon eltérő. A legkelendőbbek a pénzpiaci-, kötvény- és abszolút hozamú alapok lesznek, annak ellenére, hogy a legjobb kilátások a részvénypiacon láthatók. A lakosságnak azonban a visszatekintő hozamok számítanak, erre alapozva ebben az évben nem csodálkoznánk, ha akár 450-500 milliárd forintnyi friss pénz érkezne az alapszektorba.
Mondani sem kell, hogy mennyire jól jön a tőkebeáramlás a hazai befektetési alapszektornak, az elmúlt években számos csapás érte az intézményeket, mind közül viszont kiemelkedik a magánnyugdíjpénztárak államosítása, ami egy csapásra 3000 milliárd forintot vett ki a szektorból, és végérvényesen megváltoztatta az iparág növekedési lehetőségeinek fő irányát. Míg a 2011-es változtatások előtt az intézményi oldal lehetett volna az egyik fő motorja a növekedésnek, ami könnyű pénzt jelentett volna az állami kötelezés miatt, addig az államosítást követően a lakossági ügyfelek kerültek a fő fókuszba.
Gyakorlatilag
az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, valamint a válság
miatti megnövekedett megtakarítási hajlandóság miatt mindenki azt várta,
hogy az alapszektor a megtakarítási piacon megjelenő friss pénzekből
profitálni tud, eleddig azonban gátját jelentette a növekedésnek az
elhúzódó válság, a magas alapkamat környezet, a devizahitel
végtörlesztés és az agresszív lakossági állampapír árazás. A hátráltató
tényezők közül azonban a többség eltűnt, az iparág szempontjából a
legfontosabb, hogy 2011 vége óta a 7%-os alapkamat mostanra 5%-ra
csökkent, a betéti kamatok és pénzpiaci hozamok olyan alacsony szintre
csökkentek, ami a lakossági befektetőket is lépésre késznyszerítette.
A szektor szerint 5-5,5%-os betéti kamatszint alatt a lakossági befektetők már nem érzik magukat komfortosan, alternatívákat kezdenek el keresni, és jellemzően a befektetési alapokat találják meg, mert a kereskedelmi bankok kínálatában elérhető alapok között található a betétek legközelebbi helyettesítője, a pénzpiaci alap. Az utóbbi néhány év statisztikái alapján az ügyfeleknél akkor értékelődött fel az eszközkategória, ha a visszatekintő hozamok az aktuális betéti kamatokénál magasabbak voltak. Utoljára 2010-ben volt nagyon jó éve az alapszektornak, az MNB adatai szerint csak a háztartások éves szinten 415 milliárd forintot tettek az alapokba, mindez pedig a betéti kamatok 5% alá csökkenésével volt magyarázható.
Per
pillanat ugyanebben a cipőben járunk, annyi különbséggel, hogy már
jóval korábban, már 2012 második felében elindulhatott volna a nagyobb
vásárlási roham, ezt viszont az állam lakossági állampapíroknál
(különösen a kamatozó kincstárjegyeknél) megfigyelhető agresszív árazás
megakadályozta. Tavaly közel 500 milliárd forint áramlott az
állampapírokba, viszont a befektetési alapok előnye a visszatekintő
hozamok alapján már bőven elegendő ahhoz, hogy a befektetők érdeklődését
felkeltse. 2013-ban minden remény megvan arra, hogy ekkora összeg a
befektetési alapszektort vagyonát gazdagítsa, 2005-2007 között ugyanis
400-600 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a lakosságtól, éppen
akkor, amikor a pénzpiaci alapok a reneszánszukat élték.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az első negyedévben látható tendenciákat követően úgy gondoltuk, hogy érdemes a szektor véleményét is kikérni, hogy milyen kilátások várhatók a szektorban. A Portfolio.hu felmérésben 19 alapkezelő vett részt, a BAMOSZ statisztikáival összehasonlítva a kezelt vagyont több mint 97%-ban le tudtuk fedni. A szektorban a koncentráció viszonylag magas, a legnagyobb öt szereplő (OTP, K&H, Aegon, Erste, ING) a teljes kezelt vagyon 61%-át kezeli, míg a legnagyobb 10 szereplő számításaink szerint 86%-ot. A legnagyobb 10 alapkezelő között vegyesen találunk banki és biztosítói alapkezelőket, független pénzügyi szolgáltatóként egyedül a Concorde tudott bekerülni a TOP-10-be.