Miből végtörlesztenek, ha egyre több a betétes?

Lakossági hitelek

Az előző hónapoknak megfelelően októberben is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság, de egy nagy újdonság feltűnik az alábbi ábrán. Tranzakciós alapon 191,3 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, és ennek döntő részét a devizahitelek tekintetében tapasztalt 189,6 milliárdos nettó törlesztés adja. Ebből az MNB közleménye szerint 170 milliárd forintot a végtörlesztés indokol, ami összhangban áll a PSZÁF október 30-ára vonatkozó adataival.

A 170 milliárdnyi deviza jelzáloghitel kedvezményes végtörlesztésére 130 milliárd forintot szántak a háztartások. Hogy ennek jó része megtakarításból történt, azt az is mutatja, hogy 2009 decembere óta először forint alapon is nettó hiteltörlesztők voltak a háztartások: 1,7 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyit felvettek.

A szeptember 12-én bejelentett és 29-én hatályba lépett végtörlesztés csökkenti a bankok tőke- és likviditási tartalékait, ezért sem meglepő, hogy a lakossági hitelezés továbbra sem talál magára. Szeptember végén több nagybank is kamatot emelt, így várható, hogy a téli hónapokban tovább romlik a bankok jelzáloghitelezési aktivitása. A múlt hónapban 21,9 milliárd forintnyi jelzáloghitelt nyújtottak a hitelintézetek, ami az utóbbi legalább hat év messze legrosszabb októberi adata, a tavalyi (szintén nagyon alacsony) év azonos hónapjának értékétől pedig 20%-kal marad el.

A jelzáloghiteleken belül a lakáscélúak új kihelyezése is csökkent, mégpedig 16 milliárd forintra, arányuk ezzel 73%. A lakások jó része ma is hitel igénybevétele nélkül, készpénzes tranzakcióban kel el, és egyelőre nincs arra utaló jel, hogy akár ezek aránya, akár a lakáspiaci tranzakciók száma a közeljövőben jelentősen megváltozna.

Jelzáloghitel-kihelyezés tehát alig volt október hónapban, a frank hó végi árfolyama azonban 239,4 forintról 246,1 forintra, az euróé pedig 292,1 forintról 300,9 forintra nőtt. Az átértékelődés következtében (a végtörlesztések ellenére) csak 40 milliárd forinttal csökkent a magyar lakosság forintban kifejezett jelzáloghitel-állománya, mégpedig 7091 milliárdról 7051 milliárdra. Ennek 74,6%-a, 5257,9 milliárd forint volt devizában denominálva. Mint ismeretes, ezek jelentik azt a kört, amelyek jogosultak lehetnek a kedvezményes végtörlesztésre, és állományuk november hónap folyamán tranzakciós alapon vélhetően tovább csökkent.

Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje. Szeptemberben teljes hitelköltségük átlagosan 10,29% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,81%-kal. Szeptember végén a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre, ez azonban nem érvényesül az októberi statisztikákban feltehetően azért, mert a kínálati kamatok helyett ez a statisztika a hitelszerződésekben szereplő kamatok átlagát mutatja. Az ügyfelek tehát nem voltak vevők a magasabb kamatozású hitelekre.

A lakosság teljes hitelállományát októberben elsősorban nem a hitelfelvételek és -törlesztések, hanem az említett átértékelődés és a végtörlesztés befolyásolta. Egy hónap alatt 46,4 milliárd forinttal 8645,9 milliárd forintra csökkent a lakosság hitelállománya, ami az alacsony hitelezési aktivitás ellenére 4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A devizahitelek aránya az akkori 65,6%-ról 66,3%-ra emelkedett.

Lakossági betétek

Örvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya már ötödik hónapja emelkedik, ezúttal 82,6 milliárd forinttal. Mondhatjuk, hogy a végtörlesztések ellenére, hisz ez az előzetes jóslatok szerint csökkentené a lakosság betétállományát, annál is inkább, mert a betétek a likvidebb megtakarítások közé sorolhatók. Az éven belül lekötött betétek mutatták ezúttal is a legnagyobb, 40,6 milliárd forintos növekedést, de a látra szóló és folyószámlabetétek volumene is 29,2 milliárd forinttal nőtt.

A növekedésben lehet még némi szerepe az egy-két hónappal korábbi reálhozam-kifizetéseknek, ugyanakkor egy fontos jelenségre is rá kell mutatnunk: vélhetően a forint gyengülése hatására csökken továbbra is a devizabetétek állománya a forintbetétek javára. Az alábbi ábrán komoly összefüggés figyelhető meg az euró árfolyama és a devizabetétek tranzakciói között: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak). Igaz, a betétek "forintosítása" nem volt már olyan magas, mint szeptember hónapban, amikor a devizabetétek állománya tranzakciós alapon három éve nem látott mértékben csökkent.

A forintbetétek mellett szól továbbra is a magasabb kamatszint. Az éven belül lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje október folyamán gyakorlatilag nem változott (5,69%-ról 5,67%-ra csökkent), mint ahogy az euróbetéteknél sem volt jelentős változás.

Októberben a háztartások betétállománya 7620,9 milliárd forintról 7703,6 milliárdra nőtt. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül az árértékelődések ellenére az említett hatás miatt 14,9%-ról 14,3%-ra csökkent.