Valóban lenyelték a pénztártagok pénzét a nyugdíjpénztárak?

"Mielőtt a pénztártag nyugdíjcélú megtakarításival kapcsolatban bármiféle döntést hoz, tájékozódjon a felől, hogy a pillanatnyi hozamvesztesége alapján hozott elhatározása a későbbi megtakarításaikra milyen hatással van." hangsúlyozza a Stabilitás Pénztárszövetség.

Az elkövetkező hónapokban, de legkésőbb június 30-ig minden önkéntes nyugdíjpénztári és magánnyugdíjpénztári tag kézhez kapja számlaegyenleg-értesítőjét, amiben jól nyomon követhetőek az elmúlt év befizetései és hozama. Az összes pénz- és tőkepiaci szereplőre, így a nyugdíjpénztárak hozamára is hatással levő világgazdasági válság hatására a legtöbb pénztártag a korábbi évekhez képest gyenge eredményekkel fog szembesülni. A világgazdasági válság pénztárakra kifejtett hatásai kapcsán mindezzel párhuzamosan a médiában gyakran sajnos nem pontos kép jelenik meg. Tény, hogy a 2008-as hozamok a pénzpiaci hatások miatt lényegesen elmaradtak a korábbi évektől, mindez egységesen igaz a teljes nyugdíjpénztári szférára - az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra, a választható portfoliót még 2009. előtt, és azt csak most bevezető nyugdíjpénztárakra egyaránt. De tekintve, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások elsősorban időskori éveink anyagi biztonságát hivatottak megteremteni, az elmúlt év hozam adatai mellett a pénztárak hosszú távú teljesítményét érdemes vizsgálni. Ma már jogszabály írja elő, hogy az éves hozamráta közzétételekor a pénztáraknak szerepeltetnie kell az elmúlt 10 naptári év átlagos vagyonnövekedési mutatóját és az átlagos hozamrátáját is, hiszen egy pénztár teljesítményét, működési hatékonyságát ezek mutatják meg igazán. 

Amit fontos tehát szem előtt tartaniuk a pénztártagoknak az a következő: a nyugdíjpénztári megtakarítás jellegénél fogva hosszú távú befektetés, és köszönhetően annak, hogy e megtakarítások tőkebefektetésekben (részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban stb.) vannak elhelyezve, a 2008-ban megfigyelhető veszteségek az elkövetkezendő évek során kiegyenlítődhetnek. A nyugdíjpénztárak működése tehát a jelenlegi piaci körülmények között is stabil, nem küzdenek likviditási problémákkal, a múlt évi kedvezőtlen pénztári hozamalakulások a pénz- és tőkepiacok változásait követik. Nem arról van tehát szó, hogy a 2008. évi veszteségek a pénztárak helytelen működéséből, a befektetések felelőtlen kezeléséből adódtak.

A pénztárak a jogszabályoknak megfelelően a nyugdíjpénztári megtakarításokat pénz- és tőkepiaci eszközökbe fektetik, így azok piaci árfolyama az, ami meghatározza az egyéni nyugdíjpénztári számlák egyenlegét. A nyugdíjpénztárak piaci értékeléssel állapítják meg az egyes portfoliók értékét és ebből számolják a megtakarítások hozamát. A pénztári portfoliók értéke így a pénztártagok megtakarításainak értéke is a hosszú-távon várható pénz- és tőkepiaci fellendüléssel várhatóan kiegyenlítődik majd. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében a pénztártag a várakozási idő elteltével megtakarításait szabadon felhasználhatja, nyugdíjba vonulásával kérheti a nyugdíjszolgáltatást. A pénztártag ma egy ilyen irányú döntéssel azonnal realizálhatja az elmúlt év veszteségeit, míg ha a megtakarításait továbbra is a nyugdíjpénztári számláján hagyja, a jövőben annak értéke várhatóan hosszú távon emelkedni fog. 

A magánnyugdíjpénztári tagoknál kicsit más a helyzet, tekintettel arra, hogy nekik jellemzően még hosszú évek vannak hátra a nyugdíjazásig, az ő esetükben nem beszélhetünk arról, hogy kivegyék megtakarításaikat a nyugdíjpénztári számlákról. Ők a negatív hozamok láttán legfeljebb portfolió vagy pénztárváltással realizálhatják az elmúlt évben keletkezett nyugdíjpénztári veszteségeket. 

Dr. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára hangsúlyozza: "A nyugdíjpénztári megtakarításaink a nyugdíjas éveink biztonságát hivatottak szolgálni. A nyugdíjpénztárakban, a portfóliókban szereplő értékpapírok hiánytalanul megvannak. Világosan látnunk kell azonban, hogy a 2008-as kedvezőtlen nyugdíjpénztári hozamadatok és az év végi aktuális egyenleg nem azt jelentik, hogy az értékpapírjaink elvesztek; a számok a különböző pénzügyi eszközökbe befektetett megtakarításaink árfolyamát tükrözik. Hosszú távon várhatóan a kedvezőtlen hozamalakulások kiegyenlítődnek majd. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mielőtt a pénztártag nyugdíjcélú megtakarításival kapcsolatban döntést hoz, akár arról, hogy áttér egy kevésbé kockázatos portfolióba, akár arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításait pénzzé teszi, vagy pénztárat vált, tájékozódjon a felől, hogy ez a későbbi megtakarításaikra milyen hatással lesz. Félő, hogy a napokban megjelenő kedvezőtlen hozamadatok bizalmatlanságot szülnek a pénztárakkal szemben és minderre a tagok meggondolatlan döntésekkel reagálnak majd. Nem szabad egyetlen év hozamalakulása alapján dönteni, hiszen az elmúlt 10 év átlagában a 2008. évet nem számítva a pénztárak reálhozamot értek el."

Felmérések rendre azt mutatják, hogy a magyarok kevesebb, mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról, holott az öngondoskodás a gazdaságilag gyengébb évek ellenére is egy szükséges eleme életünknek. A demográfiai trendek negatív társadalmi-gazdasági hatásai egyre nyilvánvalóbbak a mindennapokban is. A társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer problémáit csak az állam nem tudja megoldani, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a lakosok minél tudatosabban készüljenek nyugdíjas éveikre, és előtakarékoskodjanak. El kell érni, hogy az öngondoskodás, a nyugdíjcélú megtakarítás életformává váljon. Például a nyugdíjpénztári befizetést ne egy kötelező elvonásként éljék meg az emberek, hanem tudatos igényként. Gondoskodni kell időskori magunkról, amikor még aktív keresők vagyunk.