Pénzcentrum • 2026. november 20. 08:45
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma megállapodott a 2027-es kötelező legkisebb keresetekről, amelynek értelmében a minimálbér bruttó 347 ezer forintra emelkedik. Ez az elmúlt öt év legalacsonyabb, mindössze 7,5 százalékos bruttó emelését jelenti. Az adócsökkentések miatt azonban a munkavállalók ebből a visszafogottságból semmit sem fognak érzékelni, hiszen a nettó bérük jövőre jelentősen, több mint 17 százalékkal nő - írta a Portfolio.
A csütörtök esti megegyezés alapján a minimálbér 7,5 százalékkal, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékkal emelkedik a jövő évtől. Utoljára a 2021-es koronavírus-válság idején volt példa ilyen mérsékelt, akkor 4 százalékos növekedésre. Az elmúlt években tapasztalt, 9 és 20 százalék közötti ugrások sok esetben nem a gazdaság valós teljesítőképességét tükrözték, hanem sokkal inkább politikai döntéseken alapultak.
A jelenlegi kabinet azonban új gazdaságpolitikai irányt szabott meg. Az euró bevezetésének alapfeltétele az alacsony infláció, amelyet egy túlzott bérkiáramlás könnyen veszélyeztethetne, emiatt a csatlakozást megelőző években elengedhetetlen az egy számjegyű bérdinamika fenntartása. A kormányzati előrejelzések szerint az átlagkeresetek idei, 9 százalék feletti bővülése jövőre 5,6 százalék környékére lassul. A mostani megállapodás támogatja ezt a célt, hiszen a legkisebb bérek visszafogott emelése a magasabb fizetési kategóriákban is mérsékli a béremelési kényszert, elkerülve ezzel a vállalatok számára megterhelő bértorlódást.
Bár a bruttó számok szerény növekedést mutatnak, az alacsony keresetű munkavállalók kifejezetten jól járnak az új szabályozással. A minimálbért terhelő személyi jövedelemadó kulcsa a korábbi 15 százalékról 9 százalékra csökken, aminek köszönhetően a nettó minimálbér 17,2 százalékkal, azaz havi 37 ezer forinttal lesz magasabb. A garantált bérminimum esetében is érvényesül az adókedvezmény, így ott 13,3 százalékkal, mintegy 33 ezer forinttal nő a kézhez kapott összeg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az érintettek a 2022 és 2024 közötti időszakhoz hasonló, nagymértékű nettó bérnövekedést fognak tapasztalni jövőre is.
A kormányzati jövedelempolitika hosszú távú célja, hogy a keresetek kizárólag a termelékenység bővülésével párhuzamosan emelkedjenek. Magyarország egyik legnagyobb gazdasági problémáját éppen az alacsony, évente mindössze 1-2 százalékos termelékenységnövekedés jelenti, amellyel az ország 2010 óta fokozatosan hátrányba került a régiós versenytársakkal szemben. A fordulatot a piaci verseny erősítésétől, a célzott vállalati támogatásoktól, a kkv-szektor fejlesztésétől és az uniós források hatékonyabb felhasználásától várják.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az árstabilitás és a stabil árfolyam fenntartása mellett egy tartósan két számjegyű béremeléshez nagyjából 8 százalékos termelékenységjavulásra lenne szükség, ami a jelenlegi magyar gazdasági szerkezetben irreális elvárás. A foglalkoztatottság már most is magas, a növekedés extenzív tartalékai pedig kimerültek. A gazdaság számára a reális célkitűzés az évi 3-4 százalékos termelékenységi bővülés elérése, amely egy egészséges, legfeljebb 6 százalékos nominális béremelkedést képes fenntartható módon, az infláció felpörgetése nélkül biztosítani.