Hegyi Letícia • 2026. július 16. 10:06
A nyári hónapokban az irodákban visszatérő konfliktus lehet a légkondi használata. Miközben egyesek szerint az eszköz nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez, mások a hideg levegő miatt megfázásról, fejfájásról vagy egyéb panaszokról számolnak be. A megfelelő hőmérséklet nem csupán komfortkérdés: a túl meleg és a túl hideg munkakörnyezet egyaránt ronthatja a koncentrációt és a teljesítményt, ráadásul az egészségre is káros lehet. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen hőmérsékletet tartanak ideálisnak a szakemberek, hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi konfliktusokat, és miért érdemes a légkondicionálás környezeti hatásait is figyelembe venni.
Nyáron heves vitákat válthat ki a munkahelyeken a légkondi használata, vannak ugyanis, akik már a 25 fokot is elviselhetetlenül melegnek tartják, míg mások néhány percnyi légkondi-használat után pulóverért nyúlnak.
Az irodai hőmérséklet ugyanakkor nem csupán a komfortérzetetre van hatással, hanem a munkavállalók egészségére és teljesítményére is. Kutatások szerint mind a túl magas, mind a túl alacsony hőmérséklet rontja a munkavégzés hatékonyságát: a WHO adatai alapján a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók közel 30 százaléka számol be produktivitáscsökkenésről. A meleg környezet emellett csökkentheti a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, az ingerültséget, ronthatja a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon a kimerültség kialakulásához is hozzájárulhat.
A túlzásba vitt vagy nem megfelelően karbantartott légkondicionálás ugyanakkor szintén problémákat okozhat. A túl hideg levegő a megfázásos panaszok kialakulását idézheti elő, fokozhatja az ízületi fájdalmakat, a légúti tüneteket, de fejfájás, szem- és torokirritáció, fáradtság, valamint mozgásszervi panaszok is jelentkezhetnek. Emellett a száraz, alacsony páratartalmú levegő kedvezhet egyes baktériumok elszaporodásának is. Egyes vizsgálatok szerint a rosszul klimatizált irodákban ezek a jóval magasabb százalékban fordulhatnak elő, mint megfelelő szellőzés vagy szakszerűen üzemeltetett légkondicionáló mellett. A megfelelően beállított és rendszeresen karbantartott légkondicionáló viszont javítja a levegő minőségét, hiszen hatékonyan kiszűri a polleneket, allergéneket és egyéb szennyeződéseket.
Mi a megfelelő hőmérséklet az irodában?
Azzal kapcsolatban, hogy mi az ideális hőmérséklet, és hány fokra állítsuk a légkondit nyáron, több tényezőtől is függ. Szakemberek szerint alapvetően a 24–25 °C közötti tartomány az optimális, azonban fontos azt is figyelembe venni, hogy a kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség ne haladja meg a 6–8 °C-ot.
A munkahelyen ennél árnyaltabb a helyzet, ugyanis az ideális munkahelyi hőmérséklet meghatározására hivatalos munkaegészségügyi előírások léteznek. Meleg hónapokban ezek a következők:
- Szellemi munkát végzők esetében 21–24 °C
- Könnyű fizikai munkát végzők esetében 19–21 °C
- Közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében 17–19 °C
- Nehéz fizikai munkát végzők esetében 15–17 °C
A maximálisan megengedhető effektív, illetve korrigált effektív hőmérséklet a szellemi és könnyű fizikai munkát végzők esetében 31 °C lehet, a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében 29 °C, a nehéz fizikai munkát végzők esetében pedig 27 °C.
Kompromisszumok
Hiába ugyanakkor az előírások és ajánlások, az emberek hőérzete jelentősen eltérhet, így a kompromisszumkészség elengedhetetlen. Hogy mindenki komfortosan érezze magát és megfelelően tudjon teljesíteni, érdemes lehet közösen megállapodni abban, hogy milyen intenzitással működjön a légkondi.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az is segíthet csökkenteni a konfliktusokat, ha az ülésrendet a munkatársak igényeihez igazítják: akik érzékenyebbek a hideg levegőre, lehetőleg ne közvetlenül a befúvó közelében dolgozzanak, míg azok a kollégák, akik a meleget bírják kevésbé, kerülhetnek közelebb a légkondicionálóhoz. Emellett a fázósabbak számára egy könnyű kardigán vagy pulóver szintén egyszerű, mégis hatékony segítséget jelenthet.
A nagy nyári melegben a munkaszervezés rugalmasabbá tétele is javíthatja a közérzetet és a teljesítményt: például az öltözködési szabályok átmeneti enyhítése vagy a munkaidő korábbi kezdése is segíthet.
Ördögi kör
A légkondi használatakor érdemes kicsit távlatokban is gondolkodni, és nem csak a saját igényeinket szem előtt tartani, ugyanis használatuk hozzájárul a globális felmelegedéshez. A légkondicionálók és más hűtőrendszerek működéséhez kapcsolódó közvetett CO2-kibocsátás is gyors ütemben növekszik: 1990 óta csaknem megháromszorozódott, 2022-ben elérve az 1 milliárd tonna CO2-t. Egy 2025-ös ENSZ-jelentés szerint pedig 2050-re a hűtési szektor az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-áért lesz felelős.
Mindennek oka egyrészt, hogy a légkondik működésük során hulladékhőt termelnek, mellyel lényegében az “utcát fűtik”, másrészt a működtetésükhöz használt áram részben vagy egészben fosszilis vagy nem megújuló energiaforrásokból származik. De az általuk generált felmelegedés főként a hidrofluorozott szénhidrogének (HFC-k) használatához kapcsolódik. Ezen szintaktikus gázok kibocsátása főként akkor fordul elő, amikor a berendezések szivárognak, például nem megfelelő karbantartás vagy szakszerűtlen leselejtezés miatt. A HFC-k a szén-dioxidnál is jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.
Tehát a légkondi használata is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Földön egyre melegebb lesz, vagyis minél többen használják, annál melegebb lesz a kinti hőmérséklet, de közben minél melegebb a kinti hőmérséklet, és minél több a nyáron a forró napok száma, annál valószínűbb, hogy egyre többen fognak klímát beszereltetni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 1990 körül kevesebb mint 600 millió légkondicionáló működött világszerte, 2050-re ugyanakkor ez a szám az 5,5 milliárdot is meghaladhatja.