Szopkó Zsófia • 2025. július 9. 13:03
Bár a munkanélküliségi ráta 2025 áprilisában 4,4%-on állt, a legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar munkaerőpiac valójában szerkezeti gyengeségekkel küzd: 2024 első negyedévéhez képest 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, és a regionális különbségek is egyre látványosabbak. Budapest stabilan vezeti a rangsort, 925 ezer foglalkoztatottal 2025 elején, míg a legrosszabb helyzetben Dél-Dunántúl (385,9 ezer fő) és Észak-Magyarország (470,2 ezer fő) van. Ez komoly problémát jelent, mivel a legtöbb lakossági támogatás (CSOK, Babaváró, Otthon Start) munkaviszonyhoz kötött – így pont azok a térségek szorulnak ki ezekből a programokból, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.
Miközben az utóbbi hónapokban a nyilvánosságot sorra járták az elbocsátásokról szóló hírek – elég, ha a Dunaferr, a CATL vagy más ipari szereplők átszervezéseire gondolunk –, és a kormány meghirdette az új, 3%-os kedvezményes vállalati hitelprogramot, különösen indokolt rápillantani arra, hogyan is áll ma a magyar munkaerőpiac. A legfrissebb, 2025. áprilisi KSH-adatok alapján a munkanélküliségi ráta 4,4% volt, ami első ránézésre stabilnak tűnik, azonban a részletek már komolyabb szerkezeti kihívásokat jeleznek.
Ahogy azt egy korábbi cikkünkben is megírtuk a legfrissebb statisztikák alapján a magyar munkaerőpiacon már más mutatók is a nehezebb időszakot jelzik. Két éve nem látott mélypontra süllyedt a foglalkoztatottság Magyarországon. 2024 első negyedévében például a február–április időszakban 32 ezer fővel kevesebben dolgoztak az előző év azonos időszakához képest.
2025 áprilisában a foglalkoztatottak száma 4 millió 666 ezer fő volt, ami enyhe visszaesést jelent a márciusi értékhez képest. A február–áprilisi háromhavi mozgóátlag alapján a foglalkoztatottak száma 32 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Bár a foglalkoztatási ráta még így is 75% körüli a 15–64 évesek körében, a csökkenés már nem csak szezonális ingadozásnak tűnik. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 34 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2024 azonos időszakában.
A munkanélküliek száma áprilisban 215 ezer fő volt, ami megegyezik a február–áprilisi átlaggal (217 ezer fő). Bár ezek a számok nem jeleznek drámai romlást, érdemes megfigyelni, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap, vagyis az álláskeresők jelentős része tartósan kiszorul a piacról. A munkanélküliek több mint harmada (35%) egy évnél is régebb óta keres munkát, miközben a munkanélküliek 44%-a három hónapon belül el tud helyezkedni – ez a kettősség jól mutatja a munkaerőpiac belső szakadékait.
A GKI adatai szerint a cégek létszámbővítési szándéka csökkenő trendet mutat: 2025 májusában csupán a vállalatok 9%-a tervezett bővítést, míg 12%-uk inkább elbocsátásban gondolkodott. Különösen a kereskedelem és az építőipar területén erősödik a csökkentési szándék, míg az üzleti szolgáltatásokban és néhány modern iparágban (pl. elektromobilitás) inkább létszámbővítés várható. A strukturálisan átalakuló iparban azonban még nem látni világosan, hogy az új munkahelyek (például akkumulátorgyárakban) mikor és kik számára lesznek elérhetők.
A hazai feldolgozóiparban az elmúlt években tapasztalt keresletcsökkenés súlyos kihívások elé állította a gyártócégeket és munkavállalóikat. Szakértők szerint ugyan rövid távon racionális döntés lehet a megrendelések visszaesése ellenére is megtartani a tapasztalt munkaerőt, hiszen annak pótlása idő- és költségigényes, ám ez csak addig fenntartható stratégia, amíg a cég pénzügyileg elbírja a csökkenő termelékenységből fakadó veszteségeket. A gyakorlatban azonban sok vállalatnál már elkerülhetetlenné vált a leépítés: amint a működés veszteségessé válik, a tulajdonosok rendszerint menedzsmentcserét, költségcsökkentést és létszámcsökkentést kezdeményeznek.
2022 végétől a magyar feldolgozóipar több szegmensében érzékelhető keresletcsökkenés indult meg, amely 2023 első felében vált hangsúlyossá, majd végig kísérte a 2024-es évet is, ami sok esetben időszakos leépítésekhez és költségcsökkentéshez vezetett. A nyitott álláshelyek száma ezt vissza is tükrözte: 2023 első negyedévében még 83 ezer pozíció volt betöltetlen, ez 2024 elsőnegyedévére 65 ezerre csökkent, ez körülbelül 22%-os visszaesés
- mondta el Izsó Balázs, a Prohuman operatív igazgatója a Pénzcentrumnak. A visszaesés jelei már 2022 végétől érzékelhetők voltak, a nyitott álláshelyek száma 2023 első negyedévéhez képest 22%-kal csökkent 2024 elejére. Bár 2025 elején enyhe javulás látszik (69 ezer nyitott pozíció), a helyzet továbbra is érzékeny. Egyre több cégnél jelentkezik a ledolgozott munkaórák csökkenése, ami mögött nemcsak valós munkaidő-csökkentés, hanem alulfoglalkoztatottság és rejtett munkanélküliség is állhat. Előfordul, hogy a dolgozók hivatalosan még alkalmazásban vannak, de lényegében nem dolgoznak, vagy csökkentett műszakokban, kevesebb órában foglalkoztatják őket. A kiépített többműszakos kapacitások alacsony kihasználtsága további pénzügyi nyomást helyez a vállalatokra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Regionális vizsgálat
A friss KSH-adatai alapján világos trendek rajzolódnak ki a foglalkoztatottság terén Magyarország egyes régióiban 2024 és 2025 első negyedévében. Budapest minden vizsgált időszakban messze a legmagasabb foglalkoztatási számokat produkálja, 912,8 ezres értékkel indulva 2024 elején, majd folyamatosan növekedve 930,8 ezer főig év végére. 2025 elején is megőrzi vezető szerepét 925 ezer fővel. Ez aláhúzza a főváros központi gazdasági szerepét és stabil munkaerőpiaci helyzetét. Pest megye ugyan szintén erős számokat mutat (685,4 ezer fővel 2025 elején), de jelentősen elmarad Budapest mögött.
A legrosszabb foglalkoztatási helyzet Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon figyelhető meg. Észak-Magyarország 2024 elején még 483 ezer fős foglalkoztatottságot mutat, ám ez folyamatosan csökken, 2025 első negyedévére már csak 470,2 ezer fő dolgozik. Dél-Dunántúl még alacsonyabb szinten mozog, 375,5 ezerről indulva csak minimális növekedést mutat (385,9 ezer fő 2025 elején). Ezek a térségek tehát tartósan munkaerőpiaci hátrányban vannak, ahogy ezt a következő ábráról is le lehet olvasni.
Ez különösen problémás abból a szempontból, hogy a legtöbb állami támogatás – mint a CSOK, a Babaváró hitel vagy az Otthon Start program – a munkaviszonyhoz kötött, tehát elérhetőségük alapfeltétele a stabil foglalkoztatottság. Így pont azokban a régiókban – például Észak-Magyarországon vagy Dél-Dunántúlon – ahol a munkahelyhiány és az alacsony foglalkoztatottság miatt a legnagyobb lenne a társadalmi szükség a támogatásra, ezek az eszközök épp a jogosultsági feltételeik miatt nem tudnak valódi segítséget nyújtani. Ez hozzájárulhat a területi különbségek további mélyüléséhez.
A vendégmunkások száma rohamosan nő
Miközben a vendégmunkások száma 2025 tavaszán 104,6 ezer fő volt, és a kormány 35 ezres éves kvótát határozott meg új foglalkoztatási engedélyekre, az adatok szerint a külföldi munkavállalók aránya már 2% körül jár. Jelenlétük főként az ipari, építőipari, logisztikai és mezőgazdasági szektorban koncentrálódik. Ezzel párhuzamosan egyre több cég számol be munkaerőhiányról: minden harmadik szolgáltató, minden negyedik építőipari és minden ötödik iparvállalat küzd betöltetlen pozíciókkal – különösen a mérnöki, informatikai, egészségügyi és fizikai szakmákban.
Az adatokból egyértelmű, hogy a munkaerőpiac felszíni stabilitása mögött komoly szerkezeti feszültségek húzódnak. Egyfelől munkaerőhiány, másfelől tartós munkanélküliség, miközben a termelékenység stagnál és a demográfiai helyzet is kedvezőtlen. A fiatal belépők száma csökken, a nyugdíjba vonulók száma nő, és közben 2023-ban nettó 20 ezer fő vándorolt külföldre. Ha ezekre nem érkezik rendszerszintű válasz, a gazdasági növekedés egyik legkomolyabb korlátjává válhat a megfelelő munkaerő hiánya.