Buzás Borbála • 2022. december 29. 16:05
2022-ben rengeteg gazdasági változásnak lehettünk tanúi: az infláció évtizedek óta nem látott rekordokat döntöget, és miközben mindenki a közelgő válságra figyelmeztet, itthon szerencsére ennek még nem mutatkoznak a jelei a munkaerőpiacon. Idén a cégeknek a drágulás mellett komoly munkaerőhiánnyal kellett megküzdeniük, ráadásul a munkahelyeknek meg kellett találniuk a koronavírus utáni új normálist nem csak a munkavégzésben, de a toborzásban is. Most összegyűjtöttük 2022 legjobb interjúit, melyekben HR-vezetőket és -szakembereket kérdeztünk a hazai munkaerőpiaci helyzet kihívásairól és jövőjéről.
2022 mozgalmas év volt a hazai a munkaerőpiacon. Míg az év eleje sokaknak komoly bevételnövekedéssel indult – például bruttó 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, a gyermeket nevelők SZJA-visszatérítést kaptak, a nyugdíjasok pedig 13. havi nyugdíjat – addig év közben olyan mértékű inflációt tapasztalhattunk itthon, hogy több munkaadó kényszerült második, vagy akár harmadik bérkorrekciót adni egy éven belül. A munkaerőhiány, a rezsiköltségek emelkedése és a horrorinfláció nagyban befolyásolták a munkavállalók és a cégek életét, ezért mi is sokat beszélgettünk idén ezekről a témákról a HR-centrum interjúiban.
Ezen áll vagy bukik az új munkánk
Januárban Zács Kristóffal, a Roche Szolgáltató (Európa) Kft. nemrég kinevezett HR-vezetőjével beszélgettünk arról, milyen HR-kihívások vannak egy olyan nemzetközi gyógyszeripari óriásnál, mint a Roche, és mint jelent egy nemzetközi szolgáltatóközpont (SSC) humánerőforrás vezetőjének lenni itthon. Zács Kristóf arról is beszélt a Pénzcentrumnak, milyen tipikus hibákat követnek el a magyar munkavállalók az állásinterjúkon, és hogyan tudjuk megnyerni magunkat a toborzó szakembereket akkor is, ha esetleg nincs releváns tapasztalatunk egy adott pozícióhoz.
A home office mindent visz?
A koronavírus miatt rengetegen kényszerültek egyik pillanatról a másikra átállni a távmunkára, ami gyökeresen változtatta meg egyaránt a cégek és a munkavállalók életét egyaránt. Bár a Covid miatti korlátozásokat már rég magunk mögött hagytuk, a home office továbbra is sokak életének a része. A távmunka olyan mértéken részévé vált az életünknek, hogy vannak olyan munkavállalók, akik akár fel is mondanak, ha nincs lehetőségük az otthoni munkavégzésre. Többek között erről beszélgettünk Rákos Tímeával a PwC korábbi, és Hinterstein Anikóval, a cég jelenlegi HR-vezetőivel.
Erre nem készít fel semmilyen iskola
A „puha készségek”, angolul soft skillek talán elsőre nem hangoznak ismerősnek, azonban olyan tudásról van szó, melyet mindannyian használunk életünk során. Ide tartozik például a megfelelő kommunikáció a különböző munkahelyi szituációkban, az együttműködés képessége, de akár az analitikus gondolkodásmódot is ezek közé sorolhatjuk. Nagyon sok munkaadó várja el a pályakezdőktől, hogy rendelkezzenek ezzel a tudással, azonban csak nagyon kevés helyen része az oktatásnak ezeknek a készségeknek a tudatos fejlesztése. Többek között a soft skillek fontosságáról és a munkaadói elvásárokról beszélgettünk Balogh-Simon Zsófiával és Tamási Gergellyel az IBS-től.
A hiányszakmák az igazi ütőkártyák
2022-ben a munkaerőhiány kulcsfontosságú kihívás volt itthon, ugyanis nagyon magas foglalkoztatási arány mellett volt itthon folyamatosan nagyjából 100 ezer nyitott pozíció. A munkaadók szempontjából ezt tovább nehezítette, hogy a Covid alatt szabályos munkahelyváltási hullám indult el, így a cégeknek egyre jobban oda kellett tenniük magukat, ha nem akartak új embereket toborozni a meglévő kollégák helyére. Többek között erről, a szakemberhiányról, valamint a kiégésről beszélgettünk Köcse Bálinttal, Kincentric Magyarország vezetőjével.
Brutális leépítési hullámot hozhat a válság
Az év második felében a munkaerőpiacon is jelentkeztek a közeledő válság jelei: nőtt itthon a tömeges leépítések száma, és a rezsiköltségek emelkedése rengeteg magyar munkáltatót veszélyeztetett az energiakitettsége miatt. Emellett az infláció már év közepén elvitte sokaknak a béremelését, ami újabb nyomást helyezett a munkavállalókra és a cégekre egyaránt. Többek között ezekről a témákról, valamint a munkaerőpiaci kilátásokról kérdeztük Toldi Gábor HR-szakértőt.
A családja ítéli kudarcra ezeket a munkavállalókat
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén nem csak a népszámlás miatt gyűjtött adatokat, hanem részt vettek egy nemzetközi projektben is, mely a felnőtt lakosság képességeit vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy óriási összefüggés van aközött, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, ez ugyanis nagyban kihat arra, mennyire lesz sikeres az iskolában, illetve később milyen fizetést kaphat majd. A PIAAC-kutatás eredményeiről kérdeztük Janák Katalint, a KSH Életminőség-statisztikai főosztályának vezetőjét.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Indulhat a négynapos munkahét
2022-ben a Magyar Telekom óriásit robbantott a magyar munkaerőpiacon, mikor bejelentették, elkezdik tesztelni a négynapos munkahetet. Ugyan egyelőre csak egy tesztprojektről volt szó egy korlátozott létszámú csoporttal, az ötlet mindenképpen felrázta a cégeket. Egy felmérés szerint a magyar munkavállalók 80%-a dolgozna szívesen a megszokott heti öt nap helyett négyet, így igény biztosan lenne a négynapos munkahétre. Erről is kérdeztük Friedl Zsuzsát, a Magyar Telekom Chief People Officerét.
A rezsicsökkentést a munkahelyen is érezzük
A rezsiköltségek emelkedése és az infláció óriási terhet róttak idén a munkaadókra, hiszen miközben a saját kiadásaik óriásit nőttek, addig egyre komolyabb nyomást gyakorolt rájuk az infláció, hiszen nem a munkavállalóik részéről érthető elvárás volt a kompenzálás ebben a helyzetben. Emellett sok helyen komoly szakemberhiánnyal küzdenek a cégek, különösen, ha az IT területéről van szó. Szalai Enikővel, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese beszélt a Pénzcentrumnak arról, milyen kihívások állnak a telekommunikációs vállalatok előtt, és hogyan vészelhetik át a közeledő válságot sikeresen.
A milliós fizetés csak a küszöb
A sokat emlegetett munkaerőhiányt sokszorosan érezni itthon az IT-nál: egyes becslések szerint akár 50 ezer szakember is hiányozhat itthon erről a területről. Ez pedig különösen nagy kihívást jelent az IT-területére szakosodott cégek toborzóinál, hiszen a tapasztalattal és az angolon kívül más nyelvtudással is rendelkező programozók fizetésénél a hét számjegyű összeg sokszor csupán a kezdet. Belley Éva, a Deutsche Telekom IT Solutions megbízott HR igazgatója arról beszélt nekünk, hogy vált a megtartás az új toborzássá ezen a téren az utóbbi évek során.
Százezreknek lehetne itthon jobb állása
Ugyan a Covid miatt rengetegen veszítették el itthon munkájukat, mégis viszonylag hamar el tudtak helyezkedni más területen. Ez a fajta munkavállalói rugalmasság pedig nagyon fontos lehet az előttünk álló válság során Baja Sándor, a Randstad cseh, magyar és román ügyvezetője szerint. Lehetséges, hogy lesznek elbocsájtások, azonban a szakember a Pénzcentrumnak adott interjúban bizakodó volt azzal kapcsolatban, hogy a munkaerőhiány miatt inkább átrendeződésre számíthatunk inkább a munkanélküliség helyett.