Pénzcentrum • 2011. február 26. 16:02
Magyarország nagyon sokat költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásokra, és európai összevetésben borzasztóan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint akár tíz százalékkal is nőhetne a GDP, ha ez a helyzet változna - írja az Index.hu.
A nyugdíjban részesülők negyede, 2,926 millió emberből 728 ezer rokkantsági nyugellátást kap. A rokkantnyugdíjasok csaknem fele a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el - olvasható a kormany.hu-n a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett elemzésben. Mindez azt jelenti, hogy a munkaképes korú magyarok mintegy 12%-a kap rokkantsági ellátást, ami kiemelkedően magas szám.
Az unióban csak Svédországban éri el ez az arány a 10%-ot, további kettőben a 8-at. Az OECD-tagok között 5,8% az átlag, az egyik legjelentősebb régiós vetélytársnál, Szlovákiában 6,3%, a magyar értéknek alig több, mint fele. Az NGM-ben úgy számoltak, hogy ha a rokkantság miatt termelésből kiesett 700 ezer ember mindegyike dolgozna, és csak fele olyan mértékben járulna hozzá a gazdasághoz, mint a többi 3,7 millió alkalmazott, az is 10%-kal növelné a GDP-t.
Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy miközben az NGM több mint 700 000 munkába állítható rokkantnyugdíjassal számol, addig a Policy Agenda egy egy hónappal ezelőtti elemzésében az szerepelt: a nyugdíjkorhatár betöltése előtti rokkantsági ellátást összesen 565 ezer ember kap.
A tárca elemzéséből kiderül: nemcsak a rokkantnyugdíjasok magas aránya jelzi, hogy nagyon sok problémát jelent a rokkantsági ellátás a magyar gazdaságnak, hiába szigorították a feltételeket 1998-ban és 2007-ben is. Hanem például az is, hogy nagyon alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának aránya: míg az EU-ban 40%, addig nálunk 12-15% ez a mutató.
Mindeközben bonyolult rendszerben sok pénz megy támogatásra. A Magyarországhoz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó egészségügyi kiadás, valamint a születéskor várható egészséges élettartam adatai alapján leginkább hasonlító Szlovákia és Litvánia a GDP-je 1,4-1,6%-át költi rokkantsági ellátásra. Nálunk ugyanakkor az ilyen célú magyarországi kiadások a 2008-as adatok szerint elérték a 2,1%-ot. A már említett Policy Agenda-elemzés szerint a tavalyi költségvetésben 400 milliárd forint szerepelt csak a nyugdíjkorhatárt el nem ért rokkantnyugdíjasok ellátására.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A magyar támogatási rendszer nemcsak sokat visz el, hanem rosszul is: egyfelől a megváltozott munkaképességűeket alkalmazó munkáltató nem tudja, milyen munkakör ideális rehabilitációs szempontból, másfelől a támogatások nem különböztetik meg a teljes és a részleges rehabilitációt. A költségvetésből nyújtott bértámogatás sokszor pazarló, miközben a több mint 300 000 még nem nyugdíjaskorú rokkantból csak 60-65 ezer dolgozik úgy, hogy utána a munkáltató támogatást kap.