Portfolio • 2026. szeptember 17. 12:14
Bár a kormány korábban a jelzáloghitelek kamatstopjának szeptember végi kivezetését tervezte, a bankokkal való megállapodás hiányában az intézkedés egyelőre határozatlan ideig fennmarad. A hitelintézetek és a döntéshozók elképzelései jelentősen eltérnek a kivezetés módjáról, így a bankszektor számára továbbra is komoly, bár részben már elszámolt terhet jelent a több mint 200 ezer ügyfelet érintő szabályozás - tudósított a Portfolio.
Bár a kormány még nyár elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kamatstop szeptember 30-i megszüntetését, a végleges döntés elmaradt. A Pénzügyminisztérium a napokban megerősítette, hogy mivel eddig nem sikerült olyan kompromisszumot kötni a Magyar Bankszövetséggel, amely kellő garanciát jelentene az ügyfelek hirtelen tehernövekedésének elkerülésére, az intézkedés változatlan feltételekkel érvényben marad.
A felek álláspontja egyelőre távol áll egymástól. A bankok egy konkrét jövőbeli dátumot – például 2027 elejét – javasoltak a kivezetésre, hogy elegendő idejük legyen az informatikai átállásra és az ügyfelek megfelelő tájékoztatására. Ezzel párhuzamosan piaci alapú, célzott segítséget nyújtottak volna annak a 10–19 ezer sérülékeny adósnak, akiket valóban nehéz helyzetbe hozna a törlesztőrészletek emelkedése.
A kormány azonban azt szorgalmazza, hogy a kamatstop mindaddig maradjon érvényben az összes érintett számára, amíg a referenciakamatok – mint például az idén 5,5 százalék környékére süllyedt BUBOR – el nem érnek egy meghatározott, alacsonyabb szintet. A hitelintézetek ezt a megoldást a feltétel teljesülésének bizonytalansága miatt elutasítják.
Mivel az előző kormányzat még tavasszal eltörölte a kivezetés akkori határidejét, a kamatstop jelenleg határozatlan ideig marad érvényben. A bankszektor ezt a helyzetet részben már beárazta, így a második negyedévben megközelítőleg 100 milliárd forintos átértékelődési veszteséget számoltak el az intézkedés elhúzódása miatt. Ha a hozamkörnyezet nem változik, a bankoknak nem keletkezik újabb pótlólagos veszteségük a szabályozás fennmaradásából. Abban az esetben viszont, ha a döntéshozók a jövőben kijelölnek egy konkrét céldátumot, a hitelintézetek a már elszámolt veszteség jelentős részét visszanyerhetik.
A legutóbbi, 2025 végi adatok alapján a kamatstop mintegy 216 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, ami a teljes állomány több mint negyede. Mivel ezek többsége régebbi, alacsonyabb összeget képviselő hitel, a közel 850 milliárd forintos érintett állomány a hazai jelzáloghitel-tartozások mindössze 11 százalékát teszi ki. A jegybank számításai szerint a szabályozás tavaly év végéig 440 milliárd forintjába került a szektornak, idén pedig a számla már átléphette a félezer milliárd forintos bruttó összeget.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár ez hatalmas teher, a kamatstop a nehezebb időszakokban megóvta a bankokat a tömeges bedőlésektől, így a tényleges, nettó veszteség ennél alacsonyabb lehet. Fontos kiemelni, hogy az intézkedés csak a referenciakamatot maximalizálja, a fix kamatfelár ezen felül értendő, így a lakáshitelek átlagos kamatszintje jelenleg is 5,4, míg a szabad felhasználású hiteleké 6,2 százalék körül mozog.
A szabályozás kapcsán bizakodásra ad okot, hogy a referenciakamatok folyamatos csökkenésével egyre közelebb kerülünk a zökkenőmentes kivezetés lehetőségéhez. Emellett a kormányzat és a bankszektor egyetért abban, hogy a kamatstop mára szükségtelen, a piaci versenyt torzító intézkedéssé vált. Kivezetése szervesen illeszkedne abba a gazdaságpolitikai folyamatba – az üzemanyagok és az élelmiszerek ársapkáinak korábbi eltörléséhez hasonlóan –, amely a hosszú távú stabilitást és a piaci kiszámíthatóságot helyezi előtérbe.