Pénzcentrum • 2012. január 6. 14:33
Fájdalmasan érintheti a magyar családokat Magyarország harmadik leminősítése is: a leminősítés az egyik olyan tényező, amely hatására a forint tovább gyengülhet, az országkockázat növekedése, a bankok kamatemelése pedig növelheti a devizahitelesek terheit.
Egy fokozattal "BB+"-ra rontotta Magyarország hosszú lejáratú deviza adósságának besorolását a Fitch Ratings és az új besoroláshoz negatív kilátást rendelt - azaz bóvli kategóriába sorolta Magyarországot a harmadik nagy hitelminősítő intézet is (a Moody"s és a Standard and Poor's már hetekkel ezelőtt hasonló lépésre szánta el magát).
Egyre jobban fájhat a magyar családoknak
A bejelentés hírére hirtelen gyengülni kezdett a forint, az euró jegyzései péntek délután a 320-as szinthez értek. Később azonban újabb erősödést mutatott a forint, délután fél 4 után már a 315-ös szint alatt is jegyeztek.
Így reagált az árfolyam a bejelentés hírére.
Mit jelent, mit jelenthet ez a hétköznapokban?
A leminősítés az egyik olyan tényező lehet, amely azt eredményezheti, hogy gyengülhet a forint (akár újabb mélypont is jöhet). Könnyen előfordulhat, hogy a magyar fizetőeszköz a továbbiakban is gyenge marad (tovább gyengül) az euróhoz, a svájci frankhoz képest.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 63 632 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (THM 10,82%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az árfolyam havonta egyszer mindenképp érinti a devizahiteleseket: a bankok ugyanis az esedékes törlesztőrészletet az aktuális (előző napi záró) árfolyam alapján vonják. Egyenes az összefüggés: minél jobban erősödik az euró vagy a svájci frank a forinthoz képest, annál jobban emelkedik a törlesztőrészlet is.
Nőhet a magyar országkockázat (ismert nevén a CDS-felár), ez pedig azt jelenti, hogy a bankok drágábban kapnak hitelt, mint korábban. Ez a bankokat törvényileg is jogosulttá teszi arra, hogy kamatot emeljenek - ezzel pedig (ha nem is azonnal) szintén nőhetnek a hitelesek terhei.
Az új hitelek is drágábbak lehetnek, eleve kevesebben tudnak majd hitelt felvenni.
Ezzel együtt a betéti kamatok kamatszintje is emelkedhet: mivel a magas országkockázati felár miatt a bankok drágábban jutnak külföldi forrásokhoz, belföldről próbálnak meg új forrásokat szerezni - ez pedig leginkább úgy lehetséges, ha emelik a különböző betéti konstrukciók kamatait.
A kialakult helyzet növelheti a jegybank kamatemelésének esélyét - ez pedig még inkább erősítheti, gyorsíthatja a fentiekben vázolt helyzetet.