Ezt már nem lehet letagadni: íme a természet válasza a korán jött tavaszra

Furcsa februárban volt részünk idén: már korán reggel trilláztak az énekes madarak, felbukkantak az első hóvirág és elkezdődött a krókusz virágzás is. Ha kinyitottuk az ablakot szellőztetni, akkor egészen biztosan lett egy-két poloska lakótársunk, és visszatért néhány vonuló madárfaj is már az élőhelyére. Magyarországon az átlag hőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Ez hosszabb távon csapadékosabb telet és melegedő hőmérsékleteket is jelent. Pont, ahogy mostanában is tapasztalhatjuk.

Az enyhe februárnak köszönhetően az országban többfelé előbújtak az első koratavaszi növények. A Mecsekben már szépen virít az illatos hunyor, itt-ott sárgállik a szártalan kankalin, néhol már tömeges a hóvirág, és helyenként előbújt már a nemes májvirág is. Előbbit nem véletlenül nevezik téltemetőnek: az alapvetően mediterrán elterjedésű fajt a Kárpát-medencébe feltehetően az 1600-as években hozták be, és több helyen telepítették dísznövényként, ahol aztán kivadulva életképes populációkat hozott létre

– mondta el a HelloVidék kérdésére Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) marketing és kommunikációs menedzsere, hozzátéve azt is, hogy a „téltemető” Magyarországon védett növény, aminek a természetvédelmi értéke 5 000 forint.

Hangsúlyozta, hogy az év jelentős részében árnyas erdőtalajra kora tavasszal még elegendő fény jut le, ezt használják ki az úgynevezett geofitonok. A talajban hagymával, gumóval áttelelő növények tavasszal robbanásszerűen hajtanak ki, és indulnak virágzásnak, hogy kihasználják a még konkurenciamentes időszakot. Ezek a növények a fák lombosodásáig befejezik életciklusukat, és utána vissza is húzódnak a talajba, hogy egy egész évet várjanak ismét, míg eljön megint az ő idejük.

A melegedő klíma hatására egyik front követi a másikat és egyfajta hektikusságot tapasztalhatunk az időjárásban. A természet is produkálhat extra változásokat, de nem is gondolnánk, hogy a növény- és állatvilág milyen gyorsan és ügyesen alkalmazkodik. Mindenki látja és érzi, hogy idén „elmaradt” tél és nem esett igazán nagy hó sem. Igen korán érkezett a tavasz, és ennek a következményeihez nekünk, embereknek is alkalmazkodni kell

– vázolta a jelenleg kialakult helyzetet kérdésünkre Kulcsár Péter, a DDNP tájegységvezetője.

Már szinte mindenhol feltűntek a hagymás növények, köztük a hóvirág, a magyar kikerics és a medvehagyma, de a szakemberek szerint ezek virágzása „hellyel-közzel normális” és a korábbi trendeknek megfelelő. Igazodnak ugyanis a napsütéses órák számához. Más a helyzet azonban az állatoknál.

Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy bizonyos fajok, amelyek korábban csak a délebbi területeken fordultak elő, egyre északabbra húzódnak és új területeket hódítanak meg. A rovarok mindennél gyorsabban tudnak alkalmazkodni a természeti kihívásokhoz: előbb képesek élőhelyet is váltani. Korábban például teljesen elképzelhetetlennek bizonyult egyes poloskafajok ilyen méretű térhódítása, ám most már nem pusztulnak el, csak ledermednek a hideg idő beköszöntével és az első napsütéses napok idején máris újra elkezdenek mozgolódni. Így kerülnek be az otthonainkba is már most, a téli időszakban. Elindultak már a kétéltűek is, az erdei béka petecsomóit már most láthatjuk a kisebb-nagyobb tócsákban

– taglalta a klímaváltozás és a természet furcsa kapcsolatát Kulcsár Péter.

Nem véletlen, hogy sok gólya már itthon telel a klímaváltozás miatt és a melegedő telek következtében a vonuló madarak is korábban érkeznek tavasszal. Idén itthon van már többek között az örvös galamb és az énekes rigó is, de az erdei pintyek belekezdtek már a tavaszi énekükbe.

A növények fejlődésével ellentétben a madarak vonulását nem a hőmérséklet, hanem a nappalok hosszának változása szabályozza. Ennek megfelelően az idei enyhe tél ellenére sem érkeznek vissza jelentősen korábban költőterületeikre. A megszokott „menetrend” szerint jelentek meg a mezőgazdasági területeken a seregélyekkel vegyes bíbic csapatok, feltűntek az első barázdabillegetők és erdei szalonkák. Néhány énekes rigó már hallatja hangját, de a vonulás fő időszaka csak ezután következik

– magyarázta a HelloVidék kérdésére Laczik Dénes, a DDNP erdészeti referense.

Ami biztos: a hőmérséklet emelkedésével egyre jellemzőbbé válnak az extrém időjárási események, többek között a hőhullámok, az aszályok, az óriási esőzések, a csapadékeloszlás megváltozása, a csapadékhullás hektikusabbá válása, az erdőtüzek, a viharok és hurrikánok is, bár utóbbi szerencsér nem érint minket Magyarországon. Végeredményben a korábbinál sokkal kiszámíthatatlanabb időjárás válik mindennapossá és úgymond normálissá, amivel az élet is nehezebben tervezhetővé válik. Nem árt tehát észben tartani, hogy a felmelegedés egyre gyorsabbá válhat. A szakemberek szerint hosszú távon bizonyos fajok eltűnhetnek és jöhetnek helyettük mások. Érdemes erre lélekben már most elkezdeni a felkészülést. Már amennyire ez lehetséges.