Milliárdos emelkedés: így nőtt a háztartások vagyona

A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 722 milliárd forint volt 398 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 836 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 385 milliárdos negyedéves növekedéssel 49 532 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 128 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 113 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 65 milliárddal csökkent a lekötött betéteké.

Az előző negyedévnél is nagyobb dinamikával, 1179 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 373 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. A tőzsdei részvények esetében most 8 milliárd forinttal csökkent az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 159 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 48 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. A tőzsdei részvényeknél a globális korrekciónak köszönhetően 4 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 87 milliárdnyi nyereséget hoztak, a háztartások biztosítási állományainak értéknövekedése pedig 82 milliárdos pluszt mutatott.

Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 524 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 90milliárd forint volt az összesített nyereség, a negyedéves során látott forintgyengülésnek köszönhetően.

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 422 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 7 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya kiugró mértékben, 478 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek megjelenése eredményezett.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109.3 százalékán állt, ami 4.9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88 százalék, a horvátoknál 85.8 százalék, a cseheknél 82.1 százalék, az íreknél 76.9 százalék, az észteknél 76.5 százalék, a finneknél 71.4 százalék, a lengyeleknél 66.7 százalék, a románoknál 49.1 százalék, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8 százalék volt.

A mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál szint 120.4 százalék, az osztrák 129.4 százalék, a német 131.3 százalék, így a relatív helyzetet tekintve nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 177.2 százalékos dán, a 202.7 százalékos olasz vagy a 210.8 százalékos svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt.

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, újabb közel 1200 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a harmadik negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de a forrás több mint fele láthatóan „új pénz” volt, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni.

Ezen felül az alapvető trendek változatlanok, továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a „teljes torta” is folyamatosan növekszik.

Az 5000 milliárdot immár meghaladó készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem sikerül a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot.

A leglátványosabb változás az elmúlt negyedévben ismét a hosszú lejáratú állampapírok növekedése, ez a vagyonelem már bőven meghaladja az összes eszközosztályt a látra szóló betét kivételével, ami az államadósság finanszírozása szempontjából is pozitív, mivel jelentősen csökken a refinanszírozási kockázat és a kamatokból származó jövedelmek is belföldi fogyasztásban és adóbevételekben hasznosulhatnak. Némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközosztályhoz kapcsolódóan, de ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkezőket érinti egyelőre, a vállalkozási részesedések továbbra is dinamikusan nőnek és a tőzsdei részvényállomány is tartja magát.

A hozamsivatagos környezetben a lakosság egy része aktívan keresi a lehetőségeket, 5 év alatt megduplázódott a részvényvagyon és saját vállalkozást is egyre többen indítanak/bővítenek, mivel a nem tőzsdei vállalkozásokban lévő eszközállomány is dinamikusan növekszik. Ezzel együtt is mindössze 3 százalék a tőzsdei részvényvagyon aránya a háztartások klasszikus pénzügyi vagyonán belül, ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10 százalékos vagy akár azt meghaladó mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, valamint a pénzügyi edukáció hiányára illetve például a tőzsdei állami- és magánvállalatok alacsony számára és befektetési célpontok hiányára, amit az is jelez, hogy a relatíve alacsony háztartási részvényvagyon több mint harmada külföldi vállalatokban való részesedést jelent.

Az eddig látott vagyonnövekedés a hazai makrogazdaság állapotával összhangban a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, az eszközökön belül elsősorban a MÁP Pluszhoz kapcsolódó hosszú lejáratú lakossági állampapírok további előretörésére számítunk illetve a vállalkozásokban lévő vagyon és a tőzsdei részvények állománya nőhet, míg a befektetési jegyek és a rövid állampapírok az eddig látott oldalazó, de egyre inkább csökkenő trendet folytathatják az erősödő inflációs és alacsony kamatokkal jellemezhető környezetben.