Költségvetés 2027: Magyar Péter 30 legfontosabb bejelentése egy helyen – adó, nyugdíj, családtámogatás pontokba szedve

Pénzcentrum • 2026. október 19. 19:26

Magyar Péter hétfőn ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit, amelyek az adózástól a nyugdíjakon és a családtámogatásokon át a lakáspolitikáig és a nagyberuházásokig számos területet érintenek. A kormány jelentős kiadásnövelést, új adókat és megtakarításokat is tervez, miközben a költségvetési hiányt a GDP 4,9 százalékára szorítaná le. A Pénzcentrum 30 pontban gyűjtötte össze a kormány legfontosabb vállalásait, amelyek a következő évben alapjaiban befolyásolhatják a háztartások és a vállalkozások pénzügyeit.

Jelentős adóváltozásokat, nyugdíjemeléseket, ágazati bérrendezéseket és nagyszabású fejlesztéseket jelentett be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a 2027-es költségvetésről. A kormány a GDP 4,9 százalékára szorítaná le a költségvetési hiányt, miközben több mint 2100 milliárd forintnyi többletkiadással számol, és 2200 milliárd forintos megtakarítást tervez az állami működés átalakításából. A költségvetés egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a tervezett bevételnövelés és kiadáscsökkentés valóban elegendő fedezetet teremthet-e a bejelentett intézkedésekre, miközben a deficit is érdemben mérséklődik.

A miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a Tisza-kormány első, teljes egészében saját maga által összeállított költségvetésének főbb irányait. A kabinet a háztartások támogatása mellett az egészségügyre, a közszolgáltatásokra, a közlekedésre, az energetikára és a hazai vállalkozások fejlesztésére is több pénzt szánna. 

4,9 százalékos hiánycél: így állítaná helyre a költségvetési egyensúlyt a kormány

A 2027-es büdzsé egyik legfontosabb száma a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél. A kormány az idei év végére 7,5 százalékos deficittel számol, vagyis a tervek szerint egyetlen év alatt 2,6 százalékponttal csökkenne a költségvetés hiánya. Magyar Péter szerint mindezt úgy érnék el, hogy közben jelentős új kiadásokat vállalnak a családok, a nyugdíjasok, a közszolgálati dolgozók és a vállalkozások támogatására. A kormány számításai alapján nagyjából négy százalékpontnyi GDP-arányos mozgástér keletkezhet a következő évben.

Ennek legnagyobb részét az állami pazarlás és a felesleges bürokrácia visszaszorításától várják, amely a kormányzati becslés szerint 1,5 százalékponttal javíthatja a költségvetési egyenleget. A kamatkiadások és más tételek mérséklődése további 0,1–0,2 százalékpontot jelenthet, a választások előtti egyszeri kiadások kifutása 1,4 százalékponttal javíthatja a helyzetet, az új adóintézkedések pedig további egy százalékponttal járulhatnak hozzá az egyensúlyhoz. A felszabaduló mozgástérből a kormány 1,4 százalékpontot fordítana új intézkedésekre és lakossági támogatásokra, a fennmaradó 2,6 százalékpont pedig a hiány mérséklését szolgálná. 

Íme a 2027-es költségvetés legfontosabb vállalásai pontokba szedve:

  1. 2027-től mérsékelnék 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadóját, a minimálbér adókulcsát pedig 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék.
  2. A családi pótlék összegét a duplájára emelnék, a változás finanszírozására 300 milliárd forint többletforrást különítenének el.
  3. Az anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne érvényes, a kedvezményt pedig nem terjesztenék ki a 40 évnél idősebb, kétgyermekes anyákra.
  4. A minimálnyugdíj a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne, emellett 455 ezer kisnyugdíjas ellátását is növelnék.
  5. Kétszeresére emelnék az időskorúak járadékát, miközben a 13. havi nyugdíj továbbra is megmaradna.
    Jövőre folyósítanák a 14. havi nyugdíj első heti részletét, és elindítanák a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya bevezetését.
  6. Összesen 677 milliárd forintot fordítanának béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenének.
  7. 510 milliárd forinttal bővítenék az egészségügy költségvetési forrásait, többek között a bérek rendezésére, a gyógyszerellátásra és a várólisták rövidítésére.
  8. 115 milliárd forinttal növelnék a szociális és gyermekvédelmi intézmények finanszírozását, valamint elindítanák a Jenei Lajos Iskolafejlesztési Programot.
  9. Az önkormányzatok 64 milliárd forinttal több támogatáshoz jutnának, a településeket terhelő szolidaritási hozzájárulást pedig 62 milliárd forinttal mérsékelnék.
  10. Budapest közösségi közlekedését 50 milliárd, a vidéki városokét pedig további 10 milliárd forinttal támogatnák meg.
  11. A kormány 2200 milliárd forintos megtakarítást vár az állami pazarlás, a túlárazott közbeszerzések és a működési költségek visszafogásától.
  12. Új vagyonadót vezetnének be a milliárdosok számára, amelyből évente 200 milliárd forint költségvetési bevételt remélnek.
  13. Módosítanák a kiskereskedelmi különadó szabályait, az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra pedig 0,45 százalékos adókulcsot alkalmaznának.
  14. A társasági adó és az innovációs járulék átalakításából 260 milliárd forintot, az energiacégek befizetéseiből pedig további 100 milliárdot várnak.
  15. Növelnék a bányajáradékot, emelnék a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterheit, valamint nagyobb hozzájárulást várnának el a környezetszennyezőktől.
  16. A reklámadó mértékét 3,75 százalékra emelnék, emellett szigorítanák a több céges autót használó, illetve nagy teljesítményű járműveket fenntartó vállalkozások adózását.
  17. Kezdetben 30 milliárd forintos kerettel indítanák el a Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési programot, amelyet a következő években további uniós forrásokkal egészítenének ki.
  18. Az Otthon Start helyét a Wekerle Plusz program venné át, amely az új lakások vásárlásához 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz pedig 5 százalékos fix kamatozású hitelt kínálna.
  19. Újra állami támogatást kaphatnának a lakástakarék-megtakarítások, az energetikai korszerűsítésekhez pedig legfeljebb 7,5 millió forintos támogatást vezetnének be.
  20. Továbbra is 5 százalékos maradna az új lakások áfája, és megőriznék a babaváró hitelt, a CSOK-ot, a falusi CSOK-ot, valamint a rezsicsökkentést.
  21. Tízéves távlatban 3550 milliárd forintot fordítanának vasútfejlesztésre, amelynek részeként 35 új InterCity-motorvonatot és 42 HÉV-szerelvényt szereznének be.
  22. 221 milliárd forintra növelnék a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések keretét, és tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességét javítanák.
  23. Összesen 868 milliárd forintos energetikai fejlesztési programot hirdetnének meg, amelynek célja, hogy 2030-ra 3 gigawattnyi energiatároló teljesítmény álljon rendelkezésre.
  24. A vállalkozásfejlesztési és innovációs támogatásokra 230 milliárd forintot szánnának, többek között a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogram elindításával.
  25. Megszüntetnék a kiskereskedelmi árrésstopot, a kivezetés pontos időpontját azonban egyelőre nem határozták meg.
  26. 100 milliárd forintos programot indítanának a kátyúk felszámolására és az utak felújítására, miközben a közúti fejlesztésekre összesen több mint 400 milliárd forint jutna.
  27. Jövő év elején elindulna a magyar New Deal, amely a hazai vállalkozások támogatása mellett 928 milliárd forintnyi többlet uniós fejlesztési forrás bevonására épülne.
  28. Ismét állami fenntartásba helyezik a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME), a kulturális támogatások rendszerét pedig átalakítanák.
  29. Megszüntetnék a sport tao-finanszírozását, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen támogatást biztosítanának, a sportágazat 453 milliárd forintos teljes keretének fenntartása mellett.
  30. 300 milliárd forintos tartalékot képeznének a költségvetésben, hogy abból fedezhessék a váratlanul felmerülő kiadásokat.

A bejelentések után a részletes számokon lesz a hangsúly

Magyar Péter 2027-es költségvetési terve egyszerre tartalmaz adócsökkentést, új szociális kiadásokat, közszolgálati béremeléseket és jelentős fejlesztési programokat. A kormány ezek finanszírozását az állami kiadások visszafogásával, a választások előtti egyszeri költések kifutásával, valamint a nagyobb vagyonokra és vállalatokra kivetett közterhekből származó bevételekkel teremtené elő.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A terv megvalósíthatóságának kulcsa az lesz, hogy a bejelentett megtakarításokból mennyi válik ténylegesen elérhetővé, az új adókból mekkora bevétel érkezik, és a többletkiadások milyen ütemben terhelik a költségvetést. Különösen fontos lesz a több mint 2100 milliárd forintos új kiadási vállalás, valamint a 4,9 százalékos hiánycél közötti összhang.

A részletes költségvetési tervezet és a hozzá tartozó számítások mutathatják meg, hogy az egyes intézkedésekre pontosan mennyi pénz jut, milyen ütemezéssel valósulnak meg, és mekkora tartalék marad az előre nem látható gazdasági kockázatok kezelésére. A hétfői bejelentések alapján a kormány kijelölte a következő év gazdaságpolitikai irányát, de a költségvetés tényleges mozgásterét végső soron a részletes bevételi és kiadási számok határozzák majd meg.

Címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA 

Címkék:
adozas, családi pótlék, minimálbér, költségvetés, gazdaság, 13. havi nyugdíj, családtámogatás, költségvetési hiány, 14. havi nyugdíj, magyar péter,