Pénzcentrum • 2026. július 22. 10:29
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása, világos, a magyar emberek érdekeit szolgáló program indul, amelyre a jelenlegi munkaterv alapján 2035-ig 3550 milliárd forintot lehet felhasználni - ismertette Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerdán sajtótájékoztatón a budapesti Rákospalota-Újpest vasútállomáson.
A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa országaiban mindenhol egyre nagyobb teret kap a kötöttpályás közlekedés, és az uniós fejlesztéseknél is kiemelt a szerepe. A vasútnak egyszerre kellene jelentenie gyors, biztonságos környezet- és klímabarát alternatívát a közúti közlekedéssel szemben, vagy amellett. Magyarországon nem az utasok hiányoznak, sőt egyre növekvő igény van a mobilitás ezen formájára, ezért alkalmassá kell tenni a vasutat ezeknek az egyre növekvő társadalmi igényeknek a kielégítésére.
Ezért összesen 3550 milliárd forintot fordítana vasútfejlesztésre 2035-ig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében felére csökkentenék a vasúti járművek átlagéletkorát, korszerűsítenék a pályaudvarokat, a fővonalakon pedig legalább 100 kilométer per órás átlagsebességet érnének el. A programot uniós támogatásokból, európai beruházási hitelből és koncessziós konstrukciók segítségével finanszíroznák.
A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv összesen hat kiemelt célkitűzést határoz meg. Versenyképes vasúti eljutást biztosítanának valamennyi megyeszékhelyre, vidéken pedig megbízhatóbb regionális hálózatot alakítanának ki. Külön hangsúlyt kapna a nagyvárosok elővárosi közlekedése, hogy a vasút vonzóbb alternatívát jelentsen a naponta ingázóknak.
A program Budapesttel együttműködésben fejlesztené a fővárosi és elővárosi közlekedést. Emellett a közutak tehermentesítése érdekében a jelenleginél több kamionforgalmat terelnének át a vasútra. A hatodik cél a magyar vasút szorosabb bekapcsolása a nemzetközi hálózatba. Ehhez kapcsolódna a repülőtéri vasút előkészítése is, amely közvetlenebb kapcsolatot teremthetne a légiközlekedés és az országos vasúthálózat között.
Tíz éven belül megfiatalítanák a vasúti járműparkot
A sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszteri is hangsúlyozta, hogy a magyar vasút és a HÉV-járműpark több évtizedes lemaradással küzd. A MÁV és a HÉV szerelvényeinek átlagéletkora jelenleg 43 év, a nem InterCity minőségű személykocsiké pedig már az 50 évet is eléri. Az elöregedett járműállomány nemcsak a menetidőre és a szolgáltatások megbízhatóságára, hanem az utazás kényelmére is hatással van.
Az adatok szerint a vasúti ülőhelyek 46 százalékánál sem klímaberendezés, sem más légjavító rendszer nem működik. A járművek mindössze 32 százalékán található modern, zárt rendszerű mellékhelyiség, 73 százalékukban pedig nincs utastájékoztató képernyő. A hozzáférhetőség területén is komoly az elmaradás: a vasúti férőhelyeknek csupán körülbelül a harmada akadálymentesített. A vasútfejlesztési terv egyik legfontosabb vállalása ezért a járműállomány korszerűsítése. A tervek szerint tíz éven belül a felére csökkentenék a vasúti kocsik és mozdonyok jelenlegi, 40-50 éves átlagéletkorát.
A program a vasúti pályák fejlesztésére is kiterjed. A fővonalakat olyan állapotba hoznák, hogy azokon 160-200 kilométer per órás sebességgel is közlekedhessenek a vonatok. A cél az autópályás közlekedéssel is versenyképes menetidő elérése: állomástól állomásig mérve legalább 100 kilométer per órás átlagsebességet biztosítanának. A fejlesztések a pályaudvarokat is érintenék, emellett országos vasútvillamosítási programot indítanának. Ennek eredményeként 50 százalékra emelnék a zéró kibocsátású vasúti szolgáltatások arányát.
Több forrásból áll össze a 3550 milliárd forintos keret
A program teljes tervezett értéke 3550 milliárd forint. A finanszírozás legnagyobb részét, 1100 milliárd forintot kohéziós forrásokból biztosítanák, ezt további 700 milliárd forintnyi helyreállítási, vagyis RRF-forrás egészítené ki. Az Európai Beruházási Bank hiteléből 400 milliárd forintot fordítanának a fejlesztésekre, koncessziós konstrukcióban pedig szintén 400 milliárd forint értékű beruházást valósítanának meg.
A program a következő európai uniós költségvetési időszakra is előretekint. Már 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született a 2028 és 2034 közötti új uniós programozási ciklushoz kapcsolódó projektek elindítására.
A minisztérium szerint a több lábon álló finanszírozási konstrukció és a tervezett beruházások megvalósítása történelmi léptékű korszerűsítést hozhat a magyar vasúton. A fejlesztési program végső célja, hogy 2035-re gyorsabb, megbízhatóbb, kényelmesebb és a közúti közlekedéssel is versenyképes vasúti hálózat jöjjön létre Magyarországon.
A fejlesztések érintik Budapestet is
Vitézy Dávid azt is bejelentette, hogy meghosszabbítják az M3-as metrót, ami az északi szakaszon Rákospalota-Újpest vasútállomásig közlekedik majd. Az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésre Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is reagált Facebook oldalán.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A főpolgármester azt írta, az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonalának, az M3-as metrónak a Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek már készen állnak. Most a Rákospalota-Újpest vasútállomásig tartó meghosszabbítás fér bele pénzben és időben, de ez is óriási előrelépés, mert így a beruházás összehangolható a kapcsolódó elővárosi fejlesztésekkel. "Történelmi nap ez a magyar közösségi közlekedés történetében!" - írta.
Budapest térségében a legfontosabb projekt a Déli Körvasút fejlesztése (harmadik és negyedik vágány kiépítése Ferencváros és Kelenföld között), új megállók (Nádorkert, Közvágóhíd, Népliget) létesítésével -mondta el Vitézy Dávid. Ez a beruházás alapvető fontosságú mind az elővárosi utasok, mind a nemzetközi személy- és teherforgalom szempontjából.
Megkezdődik a HÉV-vonalak (H5 Szentendrei, H8 Gödöllői, H9 Csömöri, valamint a H6 Ráckevei és H2 Csepeli vonalak) teljes rekonstrukciója és járműparkjának cseréje, amelyre a kormány szeptembertől több mint 150 milliárd forintos forrást biztosít. A fejlesztések részeként tervezik a Csepeli HÉV hosszú távú összekötését a metróhálózattal, a meglévő nyomvonalak teljes modernizációja mellett. A szentendrei fejlesztéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, a legnagyobb fejfájást a pótlóbuszok biztosítása jelenti, jelenleg ugyanis nem áll annyi csuklós modern busz a BKK rendelkezésére, amellyel ki lehetne váltani a HÉV-eket ezen a vonalon.
A Lajosmizsei (142-es) és a Veresegyházi (71-es) elővárosi vasútvonalak esetében a cél a pályák teljes villamosítása, kétvágányúsítása és a járatsűrűség növelése (félórás, illetve negyedórás követési idők elérése), feloldva az érintett agglomerációs települések közlekedési feszültségeit.
A legforgalmasabb állomásokat és vasútvonalakat is felújítják
Átfogó korszerűsítési program indul a Keleti és a Déli pályaudvaron, valamint Debrecen, Győr, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza és Szolnok állomásain. A beruházások során új kereskedelmi és utasbarát funkciókat alakítanak ki, miközben a zöldfelületeket is megóvják és fejlesztik. Országos digitalizációs program is kezdődik, amely az egységes menetrendi és utastájékoztatási rendszerek korszerűsítését, illetve a vasútforgalom automatizálását szolgálja.
A járműpark megújításának részeként a GYSEV új szerelvényei már gyártás alatt állnak Lengyelországban, a korábban leállított beszerzési tendereket pedig újraindítják. Az első új járművek ugyanakkor a közbeszerzések lezárását követően legkorábban három év múlva állhatnak forgalomba.
A fővonali fejlesztések érintik a Budapest–Hegyeshalom, a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza, a Budapest–Miskolc, a Budapest–Szeged és a Budapest–Pécs vonalat. Több szakaszt 160–200 kilométer per órás közlekedésre építenének át, máshol kétvágányúsítás, teljes pályarekonstrukció vagy kapacitásbővítés kezdődhet. A balatoni vonalakon állomásfelújítások, villamosítás és kapacitásfejlesztés várható, Salgótarján és Szekszárd térségében pedig 90 milliárd forintból korszerűsítenék a regionális hálózatot, hibrid járművek beszerzésével együtt.
Vitézy Dávid szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata egy olyan teljesítményalapú finanszírozási rendszer kialakítása lesz, amely a vasúttársaságokat pontos és magas színvonalú szolgáltatásra ösztönzi.
Címlapkép: MTI/Purger Tamás