Pénzcentrum • 2026. június 24. 17:04
Az Európai Központi Bank friss konvergenciajelentése szerint Magyarország jelenleg egyetlen maastrichti kritériumnak sem felel meg, így az euró bevezetése továbbra is távoli cél. A Tisza-kormány ugyan stratégiai prioritásként kezeli a közös valuta bevezetését, de az infláció, a költségvetési hiány, az államadósság és a kamatszintek terén egyaránt jelentős lemaradás látható. Az EKB szerint a felzárkózáshoz szigorú fiskális politika és átfogó reformok szükségesek, írj a Portfolio.
Közzétette legfrissebb konvergenciajelentését az Európai Központi Bank (EKB), amely részletesen értékelte az euróövezeten kívüli uniós tagállamok felkészültségét a közös valuta bevezetésére. A dokumentum szerint az elmúlt két évben csak korlátozott előrelépés történt a gazdasági konvergencia terén, miközben Magyarország továbbra is az euróbevezetéstől legtávolabb álló országok között szerepel.
A jelentés különösen aktuális annak fényében, hogy a Tisza-kormány egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az euró bevezetése. Kármán András pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti kritériumokat, amelyek az euróövezeti csatlakozás előfeltételei.
Az EKB szerint azonban jelenleg még jelentős a lemaradás. Az euró bevezetéséhez szükséges hat fő kritérium közül Magyarország egyiket sem teljesíti maradéktalanul. A vizsgált területek közé tartozik az árstabilitás, az árfolyam-stabilitás, a költségvetési hiány, az államadósság fenntarthatósága, a hosszú távú kamatszintek alakulása, valamint a pénzügyi-jogi környezet megfelelősége.
A jelentés szerint a 2024 óta eltelt időszakban egyik euróövezeten kívüli ország sem tett látványos előrelépést. Az EKB ezt elsősorban a globális gazdasági bizonytalansággal, az energiapiaci sokkokkal, a kereskedelempolitikai feszültségekkel és a romló költségvetési pozíciókkal magyarázza.
A vizsgált országok közül Csehország és Svédország már teljesíti a legtöbb gazdasági feltételt, ugyanakkor egyik ország sem kíván belépni az eurózónába. Ezzel szemben Magyarország és Románia politikailag nyitottabb a csatlakozásra, de gazdasági mutatóik alapján még messze vannak a szükséges szinttől. Lengyelország esetében sem a politikai szándék, sem a gazdasági feltételek nem adottak jelenleg.
A magyar helyzetet különösen nehezíti, hogy az infláció továbbra is a referenciaérték felett alakul. A tizenkét havi átlagos infláció 2026 májusában 3,3 százalék volt, miközben az EKB által meghatározott küszöb 2,7 százalék. Bár az éves infláció az utóbbi hónapokban jelentősen mérséklődött, a jegybank szakértői szerint az energiaárak alakulása továbbra is kockázatot jelent.
A költségvetési mutatók sem kedvezőek. Az államháztartási hiány tavaly a GDP 4,7 százalékát érte el, miközben az államadósság-ráta 74,6 százalékra emelkedett. Mindkét mutató meghaladja a maastrichti kritériumokban rögzített határértékeket. Magyarország ellen ráadásul továbbra is túlzottdeficit-eljárás van folyamatban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hosszú távú kamatok terén sem sikerült teljesíteni az előírásokat. A tízéves állampapírok átlagos hozama 6,7 százalék volt a vizsgált időszakban, miközben a referenciaérték 5,1 százalék. Bár a választásokat követően a hozamok csökkenni kezdtek, a kritérium teljesítésétől továbbra is távol van az ország.
Az árfolyam-stabilitási feltétel szintén nem teljesül, mivel Magyarország nem tagja az ERM II árfolyamrendszernek, amely az euró bevezetésének kötelező előszobája. A forint ugyan jelentősen erősödött az elmúlt hónapokban, de árfolyama továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi és hazai gazdasági eseményekre.
Az EKB emellett több strukturális problémára is felhívta a figyelmet. A jelentés szerint a fenntartható felzárkózáshoz szükség van az intézményrendszer hatékonyságának javítására, a korrupció elleni fellépés erősítésére, a jogállamisági feltételek teljesítésére, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést akadályozó problémák rendezésére.
A jegybank szakértői szerint hiteles költségvetési politika, az államadósság csökkentése és átfogó reformok nélkül nem képzelhető el sikeres eurócsatlakozás. Bár a Tisza-kormány célja továbbra is a közös valuta bevezetése, az EKB értékelése alapján Magyarországnak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy teljesítse az ehhez szükséges gazdasági feltételeket. Az első konkrét lépések várhatóan a pótköltségvetés, a 2027-es büdzsé és az őszre ígért euróbevezetési terv alapján rajzolódhatnak ki.