Pénzcentrum • 2025. november 11. 17:31
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) őszi konjunktúrajelentése szerint a Magyarországon működő német vállalatok gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőtlenek, annak ellenére, hogy tavaszhoz képest enyhe javulás tapasztalható. A világgazdasági bizonytalanság és a strukturális problémák miatt a vállalatok jelentős része tervezi a beruházások csökkentését, miközben a foglalkoztatás bővülése sem várható - írta meg a Portfolio.
A DUIHK 244 magyarországi német, illetve német-magyar tulajdonú vállalat vezetőjének megkérdezésével készült felmérése borúlátó képet fest mind az általános gazdasági helyzetről, mind a vállalatok saját üzleti kilátásairól. A nemzetgazdaság jelenlegi helyzetét a válaszadók közel fele rossznak minősítette, és mindössze 16 százalékuk számít javulásra az idei évben.
A konjunktúrajelentést bemutató sajtótájékoztatón Achim Weinstock, a DUIHK alelnöke hangsúlyozta, hogy a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A német érdekeltségű vállalatok meghatározó szerepet töltenek be a hazai gazdaságban, amit jól szemléltet az alelnök megfogalmazása: "Ha Németország elköhinti magát, akkor Magyarország tüdőgyulladást kap".
A német dominancia számos gazdasági mutatóban megmutatkozik: 2023-ban a külföldi befektetők által Magyarországon realizált bevétel 29,4 százaléka, a külföldi foglalkoztatás 29,8 százaléka, a hozzáadott érték 28 százaléka, míg a tárgyieszköz-beruházások közel egyharmada német vállalatokhoz köthető. Emellett a hazai export mintegy 25 százaléka Németországba irányul.
Az idei évben Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és a kereskedelmi háború komoly kihívások elé állították a német gazdaságot, amely 2022 és 2024 között gyakorlatilag recesszióban volt. Weinstock szerint a német gazdaság talpra állását főként a gyenge autóipari kereslet, a demográfiai problémák, a szakemberhiány, a digitalizáció elmaradása és a világkereskedelmi bizonytalanság hátráltatja.
Bár a német gazdasági kilátásokban fokozatos javulás tapasztalható, Dirk Wölfer, a konjunktúrajelentés szerzője rámutatott, hogy a nemrég bejelentett német gazdaságélénkítő program hatásai csak évek múlva jelentkeznek majd, és főként belföldre koncentrálódnak. "Éppen ezért Németország talpra állásától komoly hazai gazdaságélénkülést várni nem érdemes" - jelentette ki a szakember.
A magyar gazdasági kilátásokat illetően a szakértők idén 0,5-1, jövőre 2,4-2,8 százalékos növekedést valószínűsítenek. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója azonban határozottan fogalmazott: "Kizártnak tartom, hogy 1 százalékos GDP-növekedés legyen idén, bármi is hangzik el a gazdaságpolitikusok szájából".
A DUIHK által számított Befektetői Hangulat-Index (BHI) a tavalyi +3-ról -4-re csökkent, ami szoros összefüggést mutat a gazdasági növekedési várakozások fokozatos lefelé módosításával. Az őszi felmérésben a vállalatok 43 százaléka szerint a hazai gazdasági kilátások rosszak vagy romlanak, míg pozitívan csak 16 százalékuk nyilatkozott.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bizonytalan gazdasági környezet a vállalatok beruházási és foglalkoztatási döntéseire is negatív hatással van. Különösen szembetűnő a nagyvállalatok pesszimizmusa: az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 54 százaléka tervez létszámcsökkentést, és mindössze 4 százalékuk számol kapacitásbővítéssel.
Nemzetközi összehasonlításban a hazai vállalatok üzleti helyzete elmarad mind a régiós versenytársaktól (különösen Bulgáriától, Csehországtól és Romániától), mind pedig Európa fejlett országaitól. A beruházási kilátások az egész közép-kelet-európai régióban romlanak.
A vállalatok számára a legnagyobb kihívást a gyenge kereslet és a magas munkaerőköltségek jelentik, amelyeket a gazdaságpolitikai döntések és az energiaárak követnek. Érdekes módon a szakemberhiány Magyarországon kevésbé jelenik meg kockázati tényezőként, mint a régiós versenytársaknál, ugyanakkor a magas munkaerőköltségek itthon jelentik az egyik legnagyobb veszélyt.
A béremelkedés üteme továbbra is jelentős kihívás elé állítja a vállalatokat. A felmérésben résztvevők 2026-ra vonatkozóan átlagosan 6,2 százalékos béremelést terveznek, ami elmarad a jelenlegi dinamikától. A jövőre tervezett 10 százalékos minimálbér-emelés és a feszes munkaerőpiac azonban komoly nyomást gyakorol a vállalatokra.
A kétszámjegyű minimálbér-emelésre a vállalatok többsége nem tervez stratégiai irányváltással reagálni. Az iparvállalatok mutatnak legnagyobb hajlandóságot a változtatásra: 39 százalékuk tervezi az automatizáció erősítését, 24 százalékuk a munkaerőállomány átalakítását, 15 százalékuk pedig a beruházások csökkentését fontolgatja.