Sötéten látják a magyar gazdaság helyzetét az elemzők: már elkerülhetetlen a recesszió?

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások, viszont fékezte azt a mezőgazdaság jelentős visszaesése.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének gazdasági elemzése szerint a várakozásokat jelentősen alulmúlva bővült a hazai GDP. Mivel az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4%-kal csökkent, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Az első háromnegyed évben a GDP 6,1%-kal emelkedett.

"A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3%-ról 5% alá csökkenthetjük, azonban a jövő évi 0,4%-os növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk" - írta a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt az első becslés: ennyivel nőtt a magyar GDP szeptemberig, kezdődhet a visszaesés

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult.

Az elemzés szerint a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős.

A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése, a negatív meglepetést elsősorban a kirívóan gyenge kukoricatermés okozhatta.

A járműgyártást sújtó chiphiány enyhülésének hatására határozott gyorsulást mutatott az ipari termelés, ennek, és az alacsony egy évvel ezelőtti bázisnak köszönhetően az ipari termelés éves növekedési üteme a kétszeresére, 9,6%-ra gyorsult a második negyedévi teljesítményhez képest, ami 1,8-2 százalékpontot adhatott a GDP növekedéséhez. Negyedéves alapon pedig 2,4%-kal bővült az ipari termelés, ami közel fél százalékpontot adhatott a GDP negyedéves növekedéséhez.

Az építőipar növekedése mind negyedéves, mind éves szinten minimálisan bővülhetett, így érdemi hozzájárulása nem volt a növekedéshez. A szolgáltatások általában lassultak. A harmadik negyedévben érdemben, 3,2%-ra mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumenének éves növekedése a második negyedévi 10,2%-hoz képest, jelentősen hozzájárulva a gazdasági növekedés lassulásához, míg gyakorlatilag stagnált az előző negyedévhez képest. Bázishatások, valamint a belföldi turizmus külföld felé fordulása miatt érdemben lassult a vendégéjszakák száma, hasonlóképpen a vendéglátás forgalma is.

Bázishatások, és az átlag feletti fogyasztós energiaárának nyáron bejelentett emelése, a romló fogyasztói bizalom, az emelkedő kamatok miatt más szolgáltatói ágazatokban is lassulás lehetett. Az ingatlanpiaci szolgáltatások lendületét még fenntarthatta a lakásátadások és irodaátadások számának megugrása. A szabadidős szolgáltatások robosztus növekedést mutathattak az egy évvel még elhalasztott nagyfesztiválok megtartása, telt házas sportesemények és koncertek hatására az elemző szerint.

A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztása és a beruházások lassíthatták a növekedést, azonban a negatív meglepetést a gyenge mezőgazdasági termelés miatt visszaeső készletek okozhatták.

A növekedés mélypontja a jövő év első negyedévében várható, azonban a fűtési szezon után számos jelenleg átmenetileg bezáró vállalkozás, intézmény újranyitása miatt a második negyedévtől már jelentős javulásra lehet számítani, amit az infláció mérséklődésével javuló vásárlóerő, valamint a kamatok csökkentése is támogathat. A növekedést szintén támogathatja az energiaválsághoz való alkalmazkodás, mivel az energiahatékonysági beruházások alacsonyabb energiaköltségekhez, így a lakosság számára növekvő vásárlóerőhöz, a vállalkozások számára növekvő versenyképességhez vezethet. A növekedésre érdemi pozitív kockázatot jelenthet, ha nem ismétlődik meg az idei kirívóan gyenge mezőgazdasági teljesítmény, valamint tovább csökkennének az energiaárak.

Mivel a hazai gazdaság növekedési többlete az uniós (előzetesen közölt adatok szerint 2,4%), valamint az euró-övezeti (2,1%) átlaghoz képest továbbra is megközelíti a két százalékpontot, a vártnál gyengébb teljesítmény ellenére is folytatódhatott a hazai gazdaság felzárkózása.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint bár végérvényesen csak az utolsó negyedéves adatok ismeretében jelenthető ki, de minden bizonnyal technikai recesszióba süllyedt a hazai gazdaság az idei év második felében. A negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult, az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Emellett a szolgáltatások jelenthették még a húzóerőt, elsősorban a szállítások, turizmus és a szabadidős tevékenységek.

Előretekintve a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak a szakértő szerint. A következő negyedévek a gazdasági aktivitás további lassulását hozhatják, a mélypontot jelenleg a jövő év elején látjuk. A technikai recesszió jelenségének beállta önmagában még nem tragikus, ugyanakkor a kirajzolódó szerkezetét illetően egyre szélesebb az érintett ágazatok köre. A megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció egyszerre szorítják vissza a fizetőképes keresletet és árnyékolják be az ipari export kilátásait. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Rövidtávon egyedüli pozitív tényezőként a feldolgozóiparban kiépülő exportkapacitások hozhatók fel: e tekintetben felfelé mutató kockázatot jelenthet, amennyiben a világgazdasági konjunktúra a vártnál gyorsabban tér magához - írta az elemző.

Varga Mihály: várakozások felett erősödött a magyar gazdaság

A magyar gazdaság ellenáll a háború és szankciók káros hatásainak, hiszen a szakmai várakozások felett, a harmadik negyedévben 4,1 százalékkal, az első 9 hónapban pedig 6,1 százalékkal erősödött - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára felkerült videóüzenetében kedden. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatközlését kommentálva a pénzügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar GDP-adat az egyik legjobb az európai uniós országok között.

A növekedéshez alapot ad, hogy a kormány egymillió új munkahelyet teremtett 2010 óta; a magyar munkanélküliség továbbra is az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban - mutatott rá. Kiemelte, hogy az ipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatások is bővültek.