A nyaralni utazók könnyű célpontot jelentenek a kiberbűnözőknek. Az online csalók az érzékeny adataikra, például a számlajelszavakra és a bankkártyaadatokra vadásznak.
Egyre elterjedtebbek az úgynevezett telefontöltő-állomások, amikkel a fesztiválokon, reptereken, bevásárlóközpontokban találkozhatunk. De biztonságosak is?
Egyre változatosabb visszaélési módszerekkel jelentkeznek az adathalászok; a kiberbűnözők Magyarországon.
A kiberbűnözők dollármilliókat csalnak ki egymástól és “tárgyalótermi” eljárást alkalmaznak az átverésekkel kapcsolatos vitáik rendezésére.
Elképesztő mértékben megnőtt a bankkártyákra, számlán tartott pénzünkre ácsingozó bűnesetek száma az elmúlt években. Most megmutatjuk, hogyan lehet kivédeni!
A pandémia ideje alatt nőtt itthon a digitalizáció mértéke, és ezzel együtt a digitális csalások száma is megugrott.
Egyre inkább érintik a zsarolóvírusok az oktatási intézményeket. Nem csak a felsőoktatást érinti a probléma.
Gyakran posztol a közösségi médiában a munkájáról, a főnökéről vagy a kollégáiról? Gondolja át, mielőtt túl sok információt osztana meg.
A nagymértékű információmegosztás következtében több felhasználó is esett már áldozatul különféle digitális veszélyeknek.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet ismételten riasztást ad ki az interneten terjedő, magyar nyelvű, zsaroló hangvételű levelekkel kapcsolatban.
2022-ben a zsarolóvírus területe modulárisabb és egységesebb iparággá válik, de a kriptovaluták továbbra is elősegítik a kiberbűnök -zsarolóvírus támadások és káros kriptobányászat terjedését.
A rendőrség adatai szerint már 11 bank nevében hívogatják csalók a magyarokat, karácsony előtt pedig rosszabbodhat a helyzet.
A mikro-, kis- és középvállalkozások felét érte már támadás az interneten.
A kibertámadások napról-napra kifinomultabbá válnak - ez lehet a fegyver ellenük.
