Pénzcentrum • 2026. május 16. 07:02
Az új autók jellegzetes „szalonillata” mögött valójában összetett vegyi kipárolgások állnak, amelyek hőmérséklet- és használatfüggően jelentősen változhatnak. Az ADAC friss vizsgálata négy új modell utasterének levegőminőségét elemezte laboratóriumi körülmények között, és arra kereste a választ, hogy a mért VOC- és formaldehid-kibocsátások jelentenek-e egészségügyi kockázatot, illetve mennyire felelnek meg a közelgő uniós határértékeknek.
Az új autó jellegzetes „szalonillata” sokak számára a frissesség szimbóluma, mások viszont inkább kellemetlen, vegyszerszerű szagként érzékelik. A háttérben valójában nem egyetlen anyag áll, hanem a ragasztók, műanyagok, kárpitok és habanyagok összetett kipárolgása.
Az ADAC a Fraunhofer Épületfizikai Intézettel (IBP) közösen azt vizsgálta, hogy ezek a kibocsátások milyen mértékben terhelik az utasteret, és van-e ok egészségügyi aggodalomra.
Négy autót vizsgáltak
A kutatás négy, eltérő korú új autót vizsgált laboratóriumi körülmények között:
- VW Golf eTSI (39 napos, később 200 napos ismételt mérés)
- Dacia Spring (92 napos)
- BYD Seal 6 DM-i Touring (116 napos)
- Hyundai Kona Hybrid (216 napos)
A járművek egy zárt vizsgálati kamrába kerültek, ahol három tipikus használati állapotot szimuláltak: normál hőmérsékletet (23 °C), erősen felhevült utasteret (parkoló állapot), valamint aktív szellőztetést és klímahasználatot (menet közbeni állapot).
A szakértők a szagintenzitást a VDA 270 szabvány szerinti skálán értékelték, ahol az 1-es a szinte észrevehetetlen, a 6-os pedig az elviselhetetlen szintet jelenti.
A vizsgálat szerint a különbségek összességében mérsékeltek voltak:
- A Dacia Spring bizonyult a „legsemlegesebb” szagúnak (2,5 normál körülmények között, 3,0 melegben).
- A Hyundai Kona Hybrid középmezőnyben végzett (3,0 és 3,5).
- A BYD Seal 6 DM-i Touring valamivel erősebb szagterhelést mutatott (3,5 mindkét állapotban).
- A VW Golf eTSI esetében a melegedés jelentősen rontotta az értéket (3,0-ról 4,0-ra), és még 200 nap után sem történt érzékelhető javulás a szagérzetben.
Ez utóbbi azért különösen érdekes, mert miközben a mért anyagkoncentráció idővel csökkent, a szubjektív szagérzet nem feltétlenül követte ezt a tendenciát.
Mitől „újautó-szagú” egy autó?
A háttérben úgynevezett illékony szerves vegyületek (VOC-k) állnak, amelyek szobahőmérsékleten is könnyen a levegőbe kerülnek. Egy új autóban akár 150-nél is több különböző vegyület kimutatható, amelyeket együttesen TVOC-értékben (total volatile organic compounds) szoktak összesíteni.
Ezek forrásai jellemzően:
- műanyag burkolatok
- ragasztók és tömítőanyagok
- kárpitok és textíliák
- üléshabok és szigetelőanyagok
A magas VOC-szint tipikusan szúrós szagot, fejfájást vagy nyálkahártya-irritációt is okozhat, bár ezek az anyagok természetes eredetű komponenseket is tartalmazhatnak.
A kutatás külön kiemelte a formaldehidet, valamint az aromás szénhidrogéneket (például benzol, toluol, xilolok), amelyek közül több ismerten vagy feltételezetten rákkeltő hatású.
Határértékek: szigorodó szabályozás Európában
Az Európai Unió 2027-től új formaldehid-határértéket vezet be az új járművek esetében: 0,062 mg/m³. Jelenleg ennél magasabb, 0,10 mg/m³-es irányérték az irányadó az AIR (Ausschuss für Innenraumrichtwerte) ajánlása alapján.
Az ADAC vizsgálata azt is ellenőrizte, hogy a gyártók mennyire közelítik meg ezt az új szabályozást már most.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Alapvetően biztonságosak a kocsik, de nem egyforma a kép
A jó hír az, hogy normál, 23 °C-os körülmények között minden vizsgált jármű a jövőbeli EU-határérték alatt maradt, sőt az aktuális irányértéket is teljesítette.
Más a helyzet azonban magas hőmérsékleten. A parkoló állapot szimulációja során több modell – köztük a VW Golf eTSI, a Dacia Spring és a BYD Seal – is átlépte a jelenlegi óvóhatárnak számító RW I értéket.
Aktív szellőztetés mellett viszont minden jármű jelentős javulást mutatott: a légcsere hatására a formaldehid és más vegyületek koncentrációja számottevően csökkent.
A benzol esetében a VW Golf eTSI normál körülmények között meghaladta az ajánlott értéket, de klímahasználattal ez is visszaesett.
A BYD Seal 6 DM-i Touring két szempontból is gyengébb eredményt mutatott:
- a xilolok esetében túllépte a megelőzési határértéket
- a TVOC-összterhelés a referenciaérték fölött volt
A vizsgálat szerint bizonyos esetekben a koncentrációk akár ötszörös különbséget is mutattak a különböző szimulációs módok között. Külön figyelemre méltó, hogy míg más modelleknél a szellőztetés jelentősen csökkentette a TVOC-szintet, ennél az autónál a terhelés magasabb maradt.
Nem csak kémia: a szellőztetés kulcskérdés
A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy az utastér levegőminősége erősen függ a használati körülményektől. A magas hőmérséklet jelentősen felerősíti a kipárolgást, míg az aktív klíma- és szellőztetőrendszer ezt hatékonyan mérsékli. Ez különösen fontos lehet nyári időszakban, amikor a napon hagyott autók belső hőmérséklete extrém módon megemelkedhet.
Az ADAC összegzése szerint egyik vizsgált jármű sem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot. Ugyanakkor bizonyos anyagok – különösen magas hőmérsékleten – a határértékek közelébe vagy fölé kerülhetnek, ami hosszabb távon nem elhanyagolható tényező.
A különösen érzékeny csoportok (például kisgyermekek vagy várandósok) esetében a magas hőterhelés fokozottan kerülendő.
Mit lehet tenni a vegyszerszag ellen?
A kutatás gyakorlati tanulságai egyszerűek, de hatékonyak:
- indulás előtt intenzív szellőztetés
- menet közben frisslevegő-üzemmód használata
- hosszabb parkolás után az autó átszellőztetése
- erős szagforrások kerülése az utastérben
- vásárlás előtt próbaút és szagérzékelés
Az ADAC vizsgálata összességében megnyugtató képet ad: az új autók utastere a legtöbb esetben nem jelent közvetlen veszélyt, ugyanakkor jól látható, hogy a hőmérséklet, a szellőztetés és az anyaghasználat jelentősen befolyásolja a levegő minőségét. A különbségek pedig nemcsak laboratóriumi adatokban, hanem a mindennapi használatban is érzékelhetők.