Továbbra is tarolnak a diszkontok Magyarországon

A 2012-es 1,7 százalékos csökkenést követően a GDP várhatóan fokozatosan stabilizálódik az év vége felé, mi több 2014-ben már kismértékű növekedés várható. Az enyhén kedvező fordulatot a háztartások fogyasztása is tükrözi, illetve az inflációt is figyelembe véve a a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak nominális forgalmában bekövetkezett enyhe - alig 2 százalékos - növekedése egyben azt jelenti, hogy mérséklődik a napi fogyasztási cikkek piacán a kiskereskedelmi forgalom volumen alapú csökkenése.

A GfK Hungária 2013 júniusáig eltelt időszak piaci mozgásait összegző Kereskedelmi Analízisek tanulmánya azt mutatja, hogy számottevő elmozdulás nem történt a kereskedelmi csatornák piaci részesedését illetően, a hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontokat tömörítő modern csatornák őrzik közel 60 százalékos összesített részesedésüket. A diszkontok annak ellenére tartják részesedésüket, hogy egy országos lánc kiesett, ami azt jelenti, hogy a többi lánc átlag feletti forgalomnövekedést tudott elérni az év első hat hónapjában. A hagyományos csatornákat illetően ugyanakkor megfigyelhető egy fontos tendencia, miszerint a független kisboltok erősödtek az előző év azonos időszakához képest és a csatorna mintegy 2 százalékponttal növelte részesedését a napi fogyasztási cikkek forgalmából.

"A független kisboltok viszonylag jelentősebb, átlag feletti forgalomnövekedésének hátterében az áll, hogy jelentősen megugrott a független kisboltok vásárlói által egy-egy vásárlás során átlagosan elköltött összeg, azaz az átlagos kosárméret, amely mintegy 10 százalékkal volt magasabb az előző év első félévével összehasonlítva" - mondta el Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. "A nagyobb bevásárlások esetén immár a független kisbolt is lehetséges alternatíva" - tette hozzá a szakember.

Az elmúlt időszakok trendjeinek fényében kedvező tendenciaként értékelhető, hogy nem csökkent tovább a csatornák penetrációja, sőt a hipermarketek, a hazai láncok és a független kisboltok némiképp több vásárlót is magukhoz tudtak csábítani. Ugyanakkor a vásárlási gyakoriság a legtöbb csatorna esetében továbbra is csökkenő irányt mutat, azaz egyre kevesebb alkalommal járnak a háztartások vásárolni. Így hiába emelkedik az átlagos kosárméret értéke, a háztartások átlagos napi fogyasztási cikk költése összességében is, és a legtöbb csatorna esetében is stagnált vagy visszaesett.

Fontos kiemelni, hogy a kártyás fizetések terén jelentős a fejlődés üteme az előző évekkel összehasonlítva. Bankkártyával 2013 első félévében a vásárlásaik 26 százalékának ellenértékét egyenlítették ki a háztartások, míg 2008 első félévében ugyanez az arány még mindössze 7 százalék volt. Mivel bankkártyával jellemzően nagyobb értékű vásárlásokért fizetünk, ezért nem meglepő a kereskedelmi csatornák közül a hipermarketekben és a cash&carry üzletekben fizetnek a vásárlók legnagyobb arányban kártyával, mindkét csatorna esetében a forgalom közel fele kártyás fizetéssel egyenlítődik ki. A szupermarketekben és a diszkont csatornában ez az arány mintegy 30 százalékot jelent. Bár már a hagyományos csatornákban is egyre több helyen válik lehetővé a kártyás fizetés, mégis - a kisebb kosárméret eredményeképpen - jelentősen alacsonyabb a plasztikkártyás beszerzések aránya, a független kisboltok esetében alig éri el az 5 százalékot és a hazai láncok esetében is mindössze 11 százalék.