Pofátlan trükkökkel fosztják ki magyar családok bankszámláit

Az online kiskereskedelem volumene elképesztő méreteket öltött itthon és külföldön is az elmúlt években. 2015-ben Magyarországon közel 230 milliárd forintot költöttünk el az interneten. Ahogy bővül a szektor, úgy szaporodnak meg a csalások is, és a gyanútlan fogyasztót hihetetlen károk érik online. A csalások új módszerei és az internetnek köszönhető névtelenség miatt a rendőrség sokszor tehetetlen, legalábbis ezt gondolhatják sokan, mivel a Pénzcentrum információi szerint sok áldozat még feljelentést sem tesz.

Figyelek, mit kell tennem

A bűnüldöző szervek munkáját nehezíti és könnyíti is egyben a globalizáció. Egyfelől nehezebb mondjuk egy ghánai csalót felelősségre vonni Magyarországon, másfelől viszont a módszerek hasonlítanak egymásra, így könnyebben tanulhatnak egymástól különböző országok rendvédelmi szervei.

A BDO Magyarország készített egy összeállítást 2015 végén, hogy a magyar vásárlók mire figyeljenek a leginkább, ha interneten használják bankjuk online felületét, esetleg kártyával fizetnek.

Tavaly 3 720 esetben indított eljárást az Országos Rendőr-főkapitányság internetes csalás miatt, 2016 első negyedévében pedig több mint 800 esetben kezdtek vizsgálódni. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyivel veszélyesebb hely lett az elmúlt években az internet, minthogy az eljárások száma 5 év alatt megháromszorozódott.

A fejlett nyugaton jobb a helyzet?

Nemzetközi összehasonlításban érdemes Nagy-Britanniára figyelni, hiszen sokszor innen terjednek át a kontinensre a legújabb trendek. Tavaly 243 millió fontra, azaz közel 90 milliárd forintra rúgott a csalások volumene, tehát ennyit buktak csalók miatt a gyanútlan internetezők.

Az öt leggyakoribb csalási módszer a következőképpen alakult a szigetországban:

• előre fizetendő díjak után, semmit nem kapott cserébe a vásárló,

• kamu szolgáltatásokról (például vírusirtás vagy reklám) állítottak ki csalók számlát vállalatoknak,

• online aukciós vagy közösségi média felületeken vásárolt termékek kifizetése után semmit nem kaptak a vásárlók,

• banki telefonhívásnak álcázva szereztek meg bűnözők személyes vagy banki adatokat, valamint
  

• átverős előfizetési ajánlatok után szereztek a bűnözők pénzeket.

Az online piactereken egyébként Magyarországon is tevékenykednek bűnözők. A Pénzcentrum információi szerint az sem ritka, hogy utánvételes csomagban nem a megrendelt (és kifizetett) termék érkezik meg, hanem egy fadarab vagy egy fél tégla. Ezen módszer ellen nehéz védekezni, hisz a jogszabályok szerint csak akkor lehet e csomagokat kinyitni, ha már kifizettük őket.