Az egzotikus kategóriába sorolható húsfélék, így például a kenguru, a zebra, a teve, a láma vagy a krokodil fogyasztása ritkaságszámba megy Magyarországon.
Az egy főre jutó átlagos havi költekezés összege 2016. első félévében 74 ezer forint felett mozgott, ami 2 454 forintos napi átlagot jelent - a KSH adatai szerint. Ebben a boltokban elköltött pénz mellett benne vannak a különböző szolgáltatásokra, közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadások is. Ez változatlan áron számolva 3 százalékkal több 2015. első félévénél, ami a 7-8 százalékos béremelések mellett érthető is.
Egy fő átlag napi 650 forintot költ élelmiszerre. Sertéshúsból havi 10 dekával nőtt a fogyasztás az áfacsökkentés után. A foci EB alaposan meghúzta a televízió vásárlást. A Központi Statisztikai Hivatal kétféle adatsorral is vizsgálja a háztartások költekezését. Méri a háztartások fogyasztási kiadásainak egy főre jutó havi összegét, mellette pedig a családok költekezésének együttes értékét is. Ráadásul ott van a boltok értékesítési statisztikája is - írja a Blokkk.com.
Havonta egy magyar ember 7,3 kiló kenyérféleséget vásárol, 10 dekával többet, mint egy évvel korábban. A húsféleségek vásárlása 5,1 kiló átlagosan, itt már 20 deka a növekedés. Ezen belül a sertéshús beszerzés 1,3 kilóról 1,4 kilóra nőtt, tehát első pillantásra az áfakulcs csökkentése akár 10 dekányi többletet is jelenthetett az egy főre jutó átlagos vásárlási értékben. Ez ráadásul elkönyvelhető egy 7-8 százalékos növekedésnek is. A képhez azonban hozzátartozik, hogy ugyanennyivel nőtt az egy főre jutó baromfihús vásárlás is, 1,5 kilóról 1,6 kilóra, tehát lehet, hogy egyszerűen csak több pénzük volt a háziasszonyoknak, amiből többre is futotta, az olcsóbb és a drágább húsból egyaránt.
Az olcsó tejből is több fogyott némileg, 4,6 liter fejenként, így az árcsökkenés, vagy a több fizetés két decivel hozott többet a konyhára. Tojásból, zöldségből, burgonyából nem változott egy év alatt a megvásárolt mennyiség, így ezekből nem kellett többet cipekedniük a háziasszonyoknak.
Nagyot dobot a tartós fogyasztási cikkek közül a televíziók 100 háztartásra jutó állományán a foci EB, mivel az 148 darabról 153 darabra nőtt 2016. első félévében. A plazma-, LCD tévék állománya ezen belül 52-ről 62-re nőtt, ami 24 százalékos emelkedés. Jelentősebb mértékben bővült a 100 háztartásra jutó laptopok és notebookok állománya, 43-ről 48-ra. A saját okostelefon állomány 50-ről 59-re ugrott. A saját tulajdonú gépkocsik száma 58, a változás 4 darabos növekedés.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- A levegőből aratott a halál egy kínai nagyvárosban
- Az európai védelmi politikáról nyitna vitát Emanuel Macron
- Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül
- Veszélyesnek látszó hüllő riogat egy magyar nagyvárost
- Politikus lenne a tulajdonos, nagyon közel a magyar fociklub eladása
- „Fegyverkezési verseny” van a baktériumok és az emberiség között – nem mi állunk győzelemre