A szlovákok oldhatják meg az ország panelgondjait

Lázár János szerint időszerű lenne a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. A múlt heti kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a felújítás (ez Lázárnál kimerül a szigetelésben, illetve a nyílászárók cseréjében) nem feltétlenül a legjobb megoldás, mivel ezek a panelházak 30-40 éve épültek, és az életciklusuk végére értek.

- fogalmazott Lázár.

Lázár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a téma egyelőre nincs napirenden, de ő folyamatosan mondogatja a miniszterelnöknek, hogy a kormány mindenképp foglalkozzon a problémával. Lázárnak persze arról is van elképzelése, mihez is kezdenének az esetlegesen üresen maradt épületekkel.

- vélekedett a miniszter.

Bontás vagy visszabontás?

Mivel Magyarországon jelenleg 777 ezer lakott lakás van panelépületekben - ebben él a lakosság 20 százaléka, vagyis közel 2 millió ember - ezért rendkívül fontos alaposabban is górcső alá venni, mihez is lehetne kezdeni ezekkel az épületekkel. Ahogy Lázár János is fogalmazott, akadnak példák bőven Európában panel-rehabilitációra, a bontás-visszabontás opcióknál azonban jóval színesebb a lehetőségek tárháza. Nézzük!

A szlovák megoldás

A napokban jelent meg például a világ egyik leglátogatottabb építészeti portálján a szlovák GutGut tervező iroda panel-rehabilitációs elképzelése. A koncepció szerint - ahogy az az alábbi videóban is látható - az energetikai korszerűsítés mellett teljesen átstrukturálnák az épület belső elrendezését, de jelentősen módosulna a homlokzati megjelenés is.

Az igazi rezsicsökkentés

A németeroszági Ludwigshafen "paneljai" is bőven rácáfolnak Lázár János panelekről - főként azok energetikai felújíthatóságáról - alkotott véleményére. A ’70-es években épült társasházak esztétikai felújítása mellett ugyanis sikerült elérnie a tervezőknek azt is, hogy a lakóknak ma gyakorlatilag nem kell a fűtésért fizetniük. Ezt korszerű hőszigeteléssel, valamint épületgépészeti megoldásokkal - például napelemes rendszerrel - valósították meg.

Komplett várorsészek rehabilitációja

Szakmai egyeztetéseken gyakorta szokták pozitív példaként felhozni Brandenburg legnagyobb lakótelepének rehabilitációját. A grandiózus program keretében az egykori 12 emeletes (12 ezer lakást építettek 1976 és 1986 között), szürke épületeket szétkapták, majd a legmodernebb építészeti, és energetikai megoldásokat követve új, 3-5 szintes villákkal tarkított, élhető városrészt alkottak meg.

De szintén követendő példát mutat a Berlin Reinickendorf városrészében fekvő 16 ezer lakásból álló lakónegyed rehabilitációja is. Itt egy 1985-ben indult szövetségi program keretében nemcsak műszakilag, illetve esztétikailag újították (és újítják a ma napig) fel az épületeket, de új városközpontot is létrehoztak. A városrész a programnak köszönhetően annak ellenére is őrzi népszerűségét, hogy itt is jelentkeznek az általánosnak tekinthető szociális problémák, mint például az elöregedés, vagy a bevándorlók betelepedése. Kíváncsiak lennénk, sikerülne-e ugyanez például Miskolcon, Dunaújvárosban, vagy a budapesti Havanna lakótelepen is.