Erre nem gondol sok magyar, aki használt lakást vesz

A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150.000 energetikai tanúsítványt állítottak ki, amelyre a jogszabály szerint akkor van szükség, ha ingatlan adásvételére vagy bérbeadására kerül sor, új épület használatba vételi engedélyéhez, illetve szükség esetén energetikai pályázatokhoz. A lehetséges energetikai besorolási osztályok az „AA++” kategóriától a „JJ” minősítésig terjednek, utóbbiak már a súlyosan elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.

Az átlagos szintet az „FF” osztályzat mutatja, de egy évvel korábban még az eladott ingatlanok 35,85%-a nem érte el ezt a minősítést. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze 4,78%-uk esett. Így kijelenthető, hogy még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon.

A tavaly kiadott tanúsítványok alapján a magyar lakó- és szállásjellegű ingatlanok többsége (27,35%) CC besorolású, azaz „Korszerű” volt, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy az ide tartozó épületek egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása 101-130 KWh.

Habár az ingatlantranzakciók esetében még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az ingatlanok energetikai állapotát és azok későbbi korszerűsítési lehetőségét is döntő szempontnak tartják lakásvásárlásnál

– kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője, és hozzátette: „A nemzetközi keresletnövekedéssel ellentétben, hazai szinten a tudatosság azonban sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek az ingatlanok tekintetében is. Értékesítés szempontjából viszont jól jönnek ezek a tulajdonságok, a tapasztalatok alapján ugyanis a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5-15%-kal drágábban is el lehet adni.”

Az újonnan épülő ingatlanoknál folyamatosan javul a helyzet, hiszen az EU-s előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már csak a legalább „BB” besorolású, azaz a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetőek, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25%-ot. Az újépítésű családi, sor- vagy ikerházaknál éppen ezért már most is figyelnek ezekre a szempontokra az építtetők.

Az ingatlanpiaci szakértő továbbá kiemelte, hogy a magasabb vételár hosszú távon meg is térül a befektetőknek. Minél korszerűbb ugyanis lakóhelyünk – fel van szerelve például napelemmel, korszerű fűtési rendszerrel, megfelelő hőszigeteléssel vagy új nyílászárókkal –, annál alacsonyabb rezsiköltségekkel kell számolnunk. A környezettudatosság eszmei értékéről már nem is beszélve.

A használtlakáspiacon a január elsejétől igényelhető otthonfelújítási program hivatott javítani a helyzeten, aminek keretében az állam akár 3 millió forinttal is támogatja a korszerűsítési folyamatokat. Mindezt a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának ösztönzése, valamint az építőipari ágazat fehérítése érdekében. Ingatlanpiaci és környezetvédelmi szempontból pedig – a fenti adatok tükrében – szükség is van a jelenlegi ingatlanállomány minőségének javítására, amin a kormányzati támogatás nagyot lendíthet.