Lakást vennél olcsón? Óriásit bukhatsz, ha erre nem figyelsz oda

Az ingatlanhirdetések között számos olyan található, mikor nem az adott lakást kívánják eladni, hanem az adott önkormányzati lakás bérleti jogát. A bérleti jogot átruházóknak egyébként azért éri meg az eladás, mivel vélhetően az önkormányzat a megnevezett összegnél csak jóval kevesebbet fizetne a "sima" lakásleadás során.

Az árak kecsegtetőek lehetnek a vásárlók számára, egy öröklakás vásárlásánál jóval olcsóbban kínálják a bérleti jogokat, és a bérleti díjak is kedvezőnek tűnnek. Mielőtt azonban bárki vevőként a tettek mezejére lépne egy ilyen ingatlan esetében, érdemes alaposan utánanézni az adott lakásnak, az önkormányzatnál is. A tulajdonosnak ugyanis engedélyeznie kell a cserét vagy a bérleti jog átruházását, vagyis írásos hozzájárulást állít ki.

Egy bérleti jog átruházás során az "eladó" leadja a lakását a önkormányzat részére, illetve kérelmezi, hogy a "vevő" átvehesse a bérleményt. Azért kell az önkormányzatot is megkeresni, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az a leendő új bérlővel is szerződést köt, ráadásul, ha erre sor is kerül, már új feltételek lesznek érvényesek, például nem biztos, hogy az szintén határozatlan időre fog szólni. Egy több millió forintért megvásárolt pár évre szóló bérleti jog pedig már egyáltalán nem olyan vonzó lehetőség. A hozzájárulásra valójában teljesen természetes, hogy szükség van, hiszen az adott lakás nem a bérlő tulajdona, így ő más tulajdonával nem is rendelkezhet. Valószínűleg egy piaci alapú, magánszemélytől bérelt ingatlan esetében sem jutna eszébe senkinek, hogy a tulajdonos megkérdezése nélkül mást költöztet a lakásba, nemhogy pénzért árulja annak bérleti jogát.

Az alapos utánajárás tehát nagyon fontos, mivel ha nem vagyunk elég körültekintőek, és egy illegális bérleti jog eladás részeseivé válunk vevőként, bottal üthetjük a pénzünk nyomát. Bár lehet bírósághoz fordulni, de a tárgyalás sorozat több évig is elhúzódhat, és akkor sem biztos, hogy visszakapjuk a kifizetett összeget, ha a csalónak nem akadunk a nyomára.

Ha valaki önkormányzati bérlakást szeretne azért is érdemes érdeklődnie, mivel elképzelhető, hogy milliós összeg befizetése nélkül is lakáshoz juthat, ha pályázatot nyújt be egy ingatlanra, és pozitív elbírálásban részesül.

Befektetési lehetőség?

Több hirdetés is befektetési lehetőségként ír a lakásbérleti jog megvásárlásáról, amit aztán további albérletbe lehet adni. A bérbeadás feltételei között azonban általában szerepel, hogy a bérlő köteles a bérbe adott lakásban életvitelszerűen lakni. Ezért jeleznie kell, a két hónapnál hosszabb ideig tartó távollétét, melynek egészségügyi, tanulmányi, vagy munkahely változási oka lehet.

Lehetőség van ugyan a lakás egy részének kiadására, de az albérletbeadás nem vonatkozhat az egész lakásra, hanem annak csak egy részére, amennyiben társbérlőt fogad valaki. Ekkor a lakás egy részét a társbérlője rendelkezésére bocsájtja, míg egyes helyiségeket, mint a konyha vagy fürdőszoba közösen használnak. Feltétel azonban, hogy az eredeti bérlő számára megfelelő élettér maradjon.

A lakás albérletbe adásához is önkormányzati engedélyt kell kérni, amit nem automatikusan lehet megkapni, hiszen a tulajdonosnak nem célja, hogy a bérlője az ingatlanból jusson hozzá plusz jövedelemhez. Hozzájárulás nélkül viszont a bérleti szerződés érvénytelen. Egyébként még a bérlőtárs befogadásához is tulajdonosi engedély kell, bérlőtárs a bérlő testvére, testvér házastársa, az élettársa, nagyszülője gyermeke házastársa és unokája lehet.

Miért vonzóak az önkormányzati bérlakások?

Az önkormányzati bérlakások általában a szabadpiacon fizetendőnél alacsonyabb bérleti díjak miatt vonzók. Többféle lakbér típus létezik, ha a bérlő igazoltan alacsony jövedelemmel rendelkezik és szociálisan hátrányos helyzetben van, akkor a normál árnál kisebb szociális bérleti díjat kell fizetni. Ezen kívül a bérleti díj meghatározása történhet piaci alapon, mikor az önkormányzatnak jövedelme keletkezik a kiadásból, illetve költségelven, mikor csak az önkormányzat ráfordításait fedezi a bérleti díj. A piaci alapú bérleti díjak differenciáltak, a lakás pontos elhelyezkedésétől, adottságaitól, az adott épületben található lakások számától és többek között az adott ingatlan házon belül elfoglalt helyétől is függhet. Ugyanakkor még a piaci alapú bérleti díj is kedvezőbb, mint a szabadpiacon magánszemélyek által elkért összegek.

Fentiek azt is jelentik, hogy a hirdetésekben hiába szerepel a jelenlegi bérleti díj, ami kecsegtetőnek tűnik, nem biztos, hogy a bérleti jogot megvásárló is hasonló összegű bérleti díjra számíthat. Annak megállapítása erősen függ a jövedelemi helyzetétől, például a I. kerületben a piaci alapú és a költségelvű bérleti díjak között a legjobb adottságú lakások esetében 5-15-szörös árkülönbség is lehet, míg a szociális bérleti díjakkal szemben 8-25-szörös.