Ezért várat magára a korkedvezményes nyugdíj reformja

A lap szerdai száma szerint ebből is adódhat, hogy a kormány a fennálló konstrukciót tavaly év végén két évre - 2014 végéig - meghosszabbította.

A korkedvezményes nyugdíjrendszer szakmai részleteinek kidolgozása az NGM irányítása alá tartozik, az Emmi jelenleg a jogszerzés lezárásában vesz részt, illetve közreműködik az átmeneti szabályok megalkotásában is. Azt egyik minisztérium sem zárta ki, hogy új munkakörök is bekerülhetnek a korkedvezményes listára - írja a lap.

A korkedvezményt évente átlagosan háromezren veszik igénybe, havonta mintegy 18 ezer főnek folyósítanak ilyen járandóságot, az ellátásra jogosultságot szerzők kétharmada a menetrend szerinti tömegközlekedés dolgozói közül kerül ki.

Az Emmi közlése szerint ragaszkodik ahhoz, hogy nyugdíjat a nők kivételével csak a korhatárt betöltők kaphatnak, ezért a jövőben is csak korkedvezményes ellátás folyósítható. A tárca szerint a rendszer tartalmi részleteinek kidolgozása során határozzák majd meg, hogy a szakmai feladatok ellátása milyen szakterület közreműködését igényli, illetve hogy az igazgatási tevékenység milyen szervezet feladatkörébe kerül.

A tervezett változások irányáról egyelőre annyi ismert, hogy az új rendszert a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és foglalkoztatási szempontok figyelembevételével kell megalkotni. A korkedvezményre jogosultság megállapítása akkor lehet megalapozott, ha teljeskörűen és részletesen felmérik azokat a hatásokat és tényezőket, amelyek egy adott munkahelyen adott munkakörben dolgozónál tartósan fennállnak - írja a lap.