Jövőkép nélkül tengődik több tízezer magyar fiatal: nem tanulnak már, de nem is dolgoznak semmit

Manapság a munkavállalók és kiváltképp a fiatalok gyakrabban váltanak munkahelyet, ugyanakkor hosszabb időbe telik a munkaerőpiacon való elhelyezkedés. Mindezt jól mutatja, hogy 2022 szeptember-november közti időszakban a munkakeresés átlagos időtartama Magyarországon 9 hónap volt, a munkanélküliek 31 százaléka pedig legalább egy éve keresett állást.

Hasonló folyamatok zajlódnak más EU-s országokban is: a képzett munkaerő hiánya, a megbízható munkavállalók iránti megnövekedett igény és a túlzott fluktuáció visszaszorítása miatt a felvételi folyamatok jelentősen meghosszabbodtak, a munkaadók igyekeznek minél alaposabban meggyőződni arról, hogy a jelentkezők közül a leginkább elhivatott embert választják ki. Mindez egyrészt érthető, azonban a munkavállalók és főként a pályakezdők számára egy rémálommal ér fel, hogy akár 4-5 vagy még ennél is több körös felvételi folyamtokon kell teljesíteniük - lényegében, mintha egy második állásuk lenne, amiért természetesen nem kapnak fizetést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Siralmas állapotban van a magyar dolgozók egészsége: sokan a nyolc órát sem tudják lehúzni

Az Európaszerte tapasztalható munkaerőhiány miatt Magyarországnak alaposan fel kell zárkóznia, ha itthon akarja tartani, vagy máshonnan elcsábítani a képzett munkaerőt.

Természetesen ez csak a probléma egyik oka. A hosszan tartó munkanélküliség, vagy oktatásból való kimaradás oka lehet lemorzsolódás vagy hátrányos családi helyzetet is. Látva a fiatal korosztály elé tornyosuló akadályokat az EU-ban igyekeznek lépéseket tenni annak érdekében, hogy javítsanak azok helyzetén, akik hasonló szituációba kerültek. A cél az oktatásból a munkába való átmenet zökkenőmentessé tétele, emellett pedig fel kell hívni a figyelmet azokra a kockázatokra is, amik akkor alakulnak ki, ha a fiatalok sem a foglalkoztatásban, sem az oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt.

Mind az egyénre, hosszú távon pedig mind a társadalomra nézve kockázatot jelent, ha a fiatal felnőttek az oktatásból és a munkaerőpiacról egyaránt kiszakadnak.

Az Eurostat legfrisebb jelentésében a 15-29 éves fiatal felnőttek helyzetének alakulását vizsgálták. Az Európai Unió erre a korcsoportra vonatkozóan uniós szintű célt tűzött ki, amely szerint 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. A NEET-nek minősülő fiatalok aránya a friss Eurostat-jelentés szerint az EU-ban 2022-ben átlagosan 11,7  százalék volt. Habár ez az érték meglehetősen magasnak tűnik, mindez 1,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A tagállamok között azonban vannak különbségek, mivel több ország már elérte a 2030-ra kitűzött célt.

Nagyobb időintervallumot tekintve is javulást láthatunk. Az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent azon EU-s fiatal felnőttek aránya, akik nem álltak sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben. Ahogy említettük 2022-ben több mint minden tizedik (11,7%) ebbe a kategóriába esik. 2012-ben azonban 16 százalékos arányt regisztráltak, amely 2013-ban tetőzött (16,1 százalék körül), majd folyamatos csökkenésnek indult. Ez alól kivétel volt a 2020-as év, amikor a mutató a világjárvány idején elérte a 13,8 százalékot (a 2019-es 12,6 százalékról), de azóta folytatódott a csökkenő tendencia, és 2022-ben 11,7 százalékot ért el. Az alábbi ábrán látható, hogyaz EU-s országokban miként alakult a NEET-mutató a vizsgált korosztály körében.

A NEET-kategóriába tartózók aránya 2021-ben és 2022-ben jelentősen csökkent, 2020-hoz képest szinte minden korcsoportban. Az uniós szintű célkitűzés korcsoportjában a NEET-nek minösülők aránya 2022-ben 11,7 százalék volt, a 15-19 évesek esetében 5,8 százalék, a 20-24 évesek esetében 13,3 százalék, a 25-29 évesek esetében pedig 15,7 százalék. Így 2022-ben a NEET-arányt a 20-24 és 25-29 évesek esetében is sikerült a járvány kitörése előtti időszakra visszaszorítani. A nemek közti egyenlőtlenséget bizonyítja, hogy habár mindkét nem köreiben sikerült csökkenteni az értéket, a fiatal nők nagyobb valószínűséggel tartoznak a NEET-kategóriába, mint a fiatal férfiak, mindez pedig az országos megoszlás tekintetében is megmutatkozik.

Hollandia az élen, Magyarország középmezőnyben

De mi a helyzet az egyes EU-s országok tekintetében? A 15-29 éves korosztály NEET-arányait vizsgálva az uniós országok között jelentős eltérések mutatkoztak 2022-ben is. Szemléletes példa, hogy a NEET-nek minősíthetőek aránya Hollandiában mindössze 4,2 százalék, míg Romániában 19,8 százalék, vagyis ötször magasabb ez az érték a keleti szomszédunknál. Vessünk tehát egy pillantást a az alábbi ábrára, mely az egyes tagországok 2022-es adatait veti össze.

Ahogy korábban említettük, az EU-s cél az, hogy 2030-ra a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok arányát 9 százalék alá kell szorítani. Jó hír, hogy a 2022-es adatok szerint az EU-tagok egyharmada már elérte ezt a célt: Hollandia (4,2%), Svédország (5,7%), Málta (7,2%), Luxemburg (7,4%), Dánia (7,9%), Portugália (8,4%), Szlovénia (8,5%), Németország (8,6%) és Írország (8,7%). Ezen országokban jellemzően a nemek közti különbség sem kiemelkedő, sőt bizonyos tagországokban a nemek közti NEET-arány pontosan ugyanazon a szinten van. A legrosszabb értéket Románia és Olaszország produkálta (19%), viszont előbbi esetében a legkiugróbb a nők NEET-aránya (25%), Olaszországban ez az arány a nők körében 20 százalék. A teljes lakosség tekintetében Bulgária (15%), Görögország (15%) és Ciprus (14%) mutatott fel magas értéket.

Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Az uniós átlag 11 százalékhoz képest biztató, hogy 10 százalék körül alakult a mutató, ezzel Lengyelországhoz, Észtországhoz és Litvániához hasonló eredményt tudtunk felmutatni. Nem melleslegeg csak kicsivel maradtunk le Finnország és Belgium 9 százalékától. Azonban a nemek közti megoszlást vizsgálva már korántsem ilyen rózsás a helyzet. Míg a fiatal magyar férfiak közti NEET-érték 8 százalék, addig a nők esetében 13 százalékos arány tapasztalható. Úgy tűnik ez egy régiós jelenség is, mivel Csehországban, Romániában és Lengyelországban is ekörül alakult a nemek közti különbség, miközben az EU-ban "mindössze" százalék volt a férfiak és nők közti differencia.

A nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok tartósan magas aránya az EU-ban egyrészt jelentheti azt, hogy a munkaerőpiacain toborzó munkáltatóknak széles választék áll rendelkezésére a potenciális jelöltekből, ugyanakkor a magas arány tükrözheti a munkaerő-piaci eltéréseket is, Problémát jelenthet a földrajzi elhelyezkedés. Azok a fiatalok, akik ugyanis vidéken élnek nehezebben találnak számukra megfelelő munkát, ami növelheti a NEET-értéket. A munkáltatók pedig azt hangsúlyozzák, hogy egyes fiatalok az oktatási rendszerből kikerülve nem rendelkeznek alapvető készségekkel, valamint az életvezetési készségek (kommunikációs és prezentációs készségek, csapatban való munkaképesség, problémamegoldó készség), illetve a választott szakmával kapcsolatos munkatapasztalat és ismeretekkel.

Mindez azért is probléma, mert azokra a fiatalokra, akik jelentős időt töltenek a munka vagy az oktatás világán kívül jobban érinti a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a bizonytalanság, a bűnözés vagy az egészségügyi problémák. Ennek leküzdéséért tűzte ki célul az EU, hogy a 15-29 év közötti, sem foglalkoztatásban, sem oktatásban, sem képzésben nem részesülő fiatalok elsősorban a foglalkoztatási kilátásaik javításával, a minőségi oktatás megteremtésével érjék el.