Magyarok tömegei menekítenék most euróba a pénzüket: vigyázniuk kell, brutális hibát követhetnek el

2022 harmadik hónapjában a forint rég nem látott mélységekben járt. Március 7-én, már a 400 forintot is elérte az euró árfolyama, ami aztán napokig a 390 forint körüli sávban mozgott. Bár a forint azóta erősödni látszott, historikusan még mindig nagyon rossz helyzetben van.

Az uniós valuta árfolyama drasztikusabb mértékben legutóbb a keddi kamatdöntés után csökkent, 371,01 forintra, de azóta ismét drágult az euró, ami szombat este már 375 forinton állt. Eközben pedig a dollár is stabilan tartja magát a soha nem látott, 340 forint körüli árfolyamon.

Mégsem feltétlen érdemes hirtelen felindulásból forintjainkat euróra váltani. A rossz időzítésen is sokat bukhatunk ugyanis, ráadásul a váltás költségeivel is számolnunk kell. Utóbbi pedig megnövekedett árfolyamingadozás és bizonytalan piaci környezet esetén mindig, így most is a megszokottnál magasabb. A bankok vételi és eladási árfolyama közötti különbség ugyanis a mostanihoz hasonló piaci helyzetben mindig megnő.

Érdemes lehet ettől függetlenül külföldi valutára váltani eddig forintban tartott megtakarításainkat? És ha igen, mikor érdemes ezt meglépni? Egyáltalán miért viseli ilyen jól az euró és a dollár, azokat a folyamatokat, amik a forintot ilyen gyorsasággal bedöntötték? A Pénzcentrumnak pénzpiaci szakértők válaszolták meg ezeket a kérdéseket.

Nem érdemes elkapkodni a valuta vásárlást

Hornyák József a Portfolio elemzője, egy Bence Balázzsal, a Portfolio kereskedési vezetőjével rögzített korábbi beszélgetésben ismertette a jelenleg a devizapiacon zajló folyamatokat. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint a feltörekvő térségi valuták közé tartozik, ami azt jelenti, hogyha valamilyen nagyobb globális konfliktus van, az ezeknek a devizáknak a gyengülését hozza magával és ezzel párhuzamosan a menedékdevizák, mint például a dollár erősödését, alapvetően ebből fakad a forint mostani gyengülése.

Egyébként gyakorlatilag az egész régió egy nagyon jelentős gyengülésen ment keresztül. Együtt gyengültünk a złotyival, a cseh koronával, de a forint valamivel többet gyengült ezeknél is. Mivel igen közel vagyunk a konfliktushoz, a befektetők megijedtek az eseményektől. Magyar oldalról emellett a költségvetési hiány és az államadósság is igen magas. A jelenlegi hitelminősítésünkkel ez viszont nincs teljesen összhangban. Hazánk jelenlegi hitelminősítéséhez egy alacsonyabb államadósság dukálna, de más, jobb gazdasági fundamentumaink is vannak, amik továbbra is indokolják a befektetésre ajánlott minősítést. A magyar államkötvényekre pedig ez az eladói nyomás szerencsére nem terjed ki - árulta el az elemző.

Rövid távon Putyin háborúja befolyásolja a dolgokat. hosszú távon meg az infláció. Az inflációs kosár kb 65%-a importált árú, ha le akarja gyűrni az MNB az inflációt erősebb forint kell, 355 körüli. Ehhez kamatot kell emelni. Szóval simán lehet, hogy az inflációs harc miatt megtörik idén a forint több évtizedes gyengülése, és erősödni fog. Személy szerint most nem váltanám euróra, szerintem nyárra jobb lesz az árfolyam - összegezte az elemzői várakozásokat Bence Balázs a Pénzcentrum megkeresésére.

De mégis hogy kerüljük el megtakarításaink elértéktelenedését?

Az OTP Global Markets szakértői a legbiztosabb a jól diverzifikált portfólió, azaz ha a megtakarításainkat befektetési eszközök és devizák szintjén is megosztjuk. A megnövekedett geopolitikai kockázatok és energiaár emelkedés miatt várhatóan romló folyó fizetési mérlegegyensúly a forintra nyomást helyezhet a következő időszakban (hogy mekkorát, az attól függ, hogy az energia és nyersanyagárak milyen szintekre rendezkednek majd be a kezdeti sokkokat követően), amit részben a jegybanki kamatemelések tompíthatnak. A geopolitikai feszültségek akár tartósabban is itt maradhatnak, ami a dollár menedékdeviza szerepét erősítheti, ráadásul a jegybank kamatemelései is támogathatják a dollárt, miközben az eurozónában megnőtt a recessziós esélye, ami az euró számára kedvezőtlenebb helyzetet teremt.

Balásy Zsolt, a HOLD alapkezelő szakértője szerint most sem azon érdemes gondolkodni, miben a "legbiztosabb" tartani pénzünket. A kulcsszó a diverzifikáció, lehet venni eurót is, dollárt is, de akár forintot, vagy bitcoint is. De ez nem most kéne hogy az eszébe jusson az embernek, hanem mindig.

Van ahol biztonságban érezhetjük a pénzünk

Balásy Zsolt szerint, ha fő célunk  megtakarításaink megóvása a globális szinten is problémát jelentő magas inflációtól, a legkézenfekvőbb és legkevésbé kockázatos eszközöket erre a célra a különböző inflációkövető állampapírok jelentik. Ha valaki nagyobb kockázattal nagyobb potenciális hozamot szeretne, akkor pedig nyilvánvalóan a részvények. Ha nem ő akarja kitalálni, hogy melyik részvény "lesz jó", akkor valamiféle részvény-, vagy abszolút hozam alapot - javasolja a szakértő.

A bizonytalan piaci helyzetekben általánosságban is elmondható, hogy kedveltebbek az olyan alacsonyabb kockázatú eszközök, mint a rövidebb pénzpiaci eszközök vagy az inflációkövető lakossági papírok. Az arany kilátásaival kapcsolatban is optimisták a szakértők, a geopolitikai feszültségek mellett a makrokörnyezet stagflációs irányba való mozdulása is kedvező környezet lehet számára. A részvénypiaci szektorok közül az energia szektor mellett az aranybánya papírok is népszerűek, és defenzívebb kitettségként az egészségügy és az ingatlan - árnyalják a lehetőségeket az OTP szakértői.