Nyugdíj előtt állsz? Így úszhatod meg, hogy az utcára kerülj

A jelenlegi munkavállalási lehetőségek ismeretében hatalmas az időskorú munkavállalók kiszolgáltatottsága, s bizonyított tény, hogy az 50 éves kor fölött állásukat vesztett munkavállalók újbóli elhelyezkedési esélye drasztikusan lecsökken. A nyugdíjkorhatár küszöbén állóknak meg kell teremteni azt az esélyt, hogy egy anyagi biztonságot nyújtó ellátásra megállapodást köthessenek munkáltatóikkal, ezáltal nem jelennek meg sem szociális ellátórendszerben, az álláskeresők, vagy a közmunkára várók, sem pedig a létbizonytalanságban élők között - érvel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a korengedmény újraélesztése mellett.

A szakszervezet által kidolgozott javaslatok figyelembe veszik a kormány azon törekvéseit is, mely szerint nyugdíjban csak azok részesülhetnek, akik betöltötték az öregégi nyugdíjkorhatárt. Így a korengedményt foglalkoztatáspolitikai eszközként működtetnék tovább. Vagyis a kiadás nem a nyugdíjkasszát, hanem például a foglalkoztatási alapot terhelné.

Az MSZOSZ szakértői által kidolgozott előterjesztés szerint a korengedmény az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt maximum 5 évvel a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján nyújtható ellátási forma lenne, amely a munkáltató egyösszegű befizetésével, választható kondíciók mellett valósulna meg. Kétféle forma, a rendelkezési, illetve a foglalkoztatói állományba történő helyezés közül lehetne választani.

Rendelkezési állományba helyezés esetén megmaradna a határozatlan idejű munkaszerződés, úgynevezett passziválás, rendelkezési állományba helyezés valósulna meg. Ennek előnye az lenne, hogy a munkavállalót időszakosan, ismételten aktív állományba lehetne helyezni.
A passzív időszakban az ellátás havi összegének alapja a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne. Ebből az összegből továbbra is le kellene vonni a munkavállalói nyugdíjjárulékot, illetve az egészségbiztosítási járulék természetbeli részét, valamint a munkaerő-piaci járulékot. Ellenben nem kellene megfizetni utána a személyi jövedelemadót, illetve a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót. Aktív időszakban a munkáltatónak meg kellene fizetni a munkakör szerint járó, éves béremelések mértékével növelt bért, illetve a különféle juttatásokat.

Élő munkaszerződés esetén a rendelkezési állományban töltött idő szolgálati időnek minősülne. A munkavállaló nem lenne jogosult pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, miután a járulékot sem vonnák az ellátásából. Passzív időszak alatt a munkavállaló a munkáltatótól egyéb díjazásra, juttatásra nem tarthatna igényt.

A rendelkezési állományba helyezett munkavállaló az ellátás folyósítása mellett részmunkaidőben, kereseti korlát mellett (minimálbér 150 százaléka) más munkáltatónál munkát vállalhatna akkor, ha a megállapodást aláíró munkáltató gazdasági érdekei az új munkaviszony létrehozásával nem sérülnek.

A javaslat szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kellene, ha az ellátásban részesülő személy másodállására tekintettel fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladná a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 18-szorosát, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, vagy teljes munkaidőben 6 hónapot meghaladó időtartamban helyezkedik el. Ösztönzőleg hathatna a munkaerő-piacra való visszakerülésre, hogy az ellátás folyósítása melletti járulékalapot képező kereset, jövedelem alapján sem lenne jogosult pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra a más munkáltató által rendelkezési állományba helyezett munkavállaló.

Az ellátás megszűnne az érintett munkavállaló halálakor. A fel nem használt, kifizetésre nem került összeg azonban a folyósító szervnél létrehozott alapban halmozódna, és a munkavállaló irányadó nyugdíjkorhatárát megelőzően bekövetkezett halála esetén örökölhető lenne. Amennyiben az érintett munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, a hatályos törvények szerint automatikusan nyugdíjat állapítanának meg a részére.

A másik lehetőség az lenne, hogy a munkáltató foglalkoztatói ellátásba helyezi a dolgozót. Ebben az esetben közös megegyezéssel megszűnne a munkaviszony. Az ellátás havi összegének alapja szintén a bruttó átlagkereset 70 százaléka lenne. A munkavállaló választhatna, hogy az ellátásából vonjanak-e nyugdíjjárulékot vagy sem. Előbbi esetben az ellátás időtartama beleszámítana a szolgálati időbe, a második esetben viszont nem. Emellett csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellene megfizetni, így a dolgozó igénybe vehetné az egészségügyi szolgáltatásokat, pénzbeli ellátásra viszont nem lenne jogosult. A munkavállaló korlátozás nélkül vállalhatna munkát más munkáltatónál az ellátás folyósítása mellett is.

Az MSZOSZ mindkét modellt megvalósíthatónak tartja. A szakszervezet vezetése kezdeményezi a háromoldalú szakmai fórumok, bizottságok összehívását is e témában.

Felemás felmondási védelem

A július 1-től életbe lépett új munka törvénykönyve felemás védelemben részesíti a nyugdíj előtt állókat. Korábban az öregségi korhatárt megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben lehetett rendes felmondással megszüntetni valakinek a munkaviszonyát. A módosított rendelkezések szerint alapesetben ugyan továbbra is megmaradt a nyugdíj előtt állók védelme, azonban számos kitétel szerepel a törvényben, amelyre könnyedén hivatkozhatnak a munkáltatók, ha meg akarnak válni az idősebb dolgozójuktól.

Először is a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is meg lehet szüntetni az érintettek munkaviszonyát. Ehhez nem kell más, mint hogy a munkáltató bebizonyítsa, hogy a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy az, hogy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítsa.

Azonnali hatállyal is fel lehet mondani a védett korban lévőknek, ha a munkáltató bebizonyítja, hogy szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegik a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségüket, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Utóbbi kategóriába szinte bármi beleférhet.

Adókedvezmény az idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén

Jövő év januárjától részleges adókedvezményt lehet igénybe venni az 55 évnél idősebb munkavállalók foglalkoztatása esetén. A kormány munkahelyvédelmi akciótervében foglaltak megvalósítását szolgáló törvény szerint a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét a bruttó munkabérnek, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százalékával lehet csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy bruttó 100 ezer forint jövedelemig csak 12,5 százalék szocho-t kell megfizetni, a fölött viszont marad a 27 százalék.