Meglepő? Ezért nincs munkája a legtöbb magyar fiatalnak

Bár európai összehasonlításban kevésnek mondható, a maga 17,7 százalékos arányával még így is rettentően magas a fiatalkori munkanélküliség Magyarországon - derül ki az Eurostat friss adatsorából.

Na persze nincs okunk panaszra: egyrészt az EU ösztönző programjának hála elvileg egyre könnyebben találnak munkát a 25 év alatti magyar fiatalok, legalábbis az Eurostat adatai szerint 2012-ben még közel 30 százalék volt körükben a munkanélküliség. Másrészt a spanyoloknál, görögöknél, horvátoknál, olaszoknál, még a jóval komolyabb támogatási összeg mellett is bőven 40 százalék felett van ez a mutató.

Amennyiben viszont régiónként is megvizsgáljuk a helyzetet, jóval összetettebb kép tárul elénk. A Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) legfrissebb adatai szerint ugyanis, amíg Budapesten a 25 évesnél fiatalabb regisztrált munkanélküliek aránya "csupán" bő 8,7 százalék, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanebben a korcsoportban meghaladja a 19,6 százalékot.

Tovább cizellálja a képet, hogy hiába hagyják el nagyszámban a fiatalok Magyarországot és keresnek külföldön jól fizető állást, párhuzamosan a munkanélküliek százalékos csökkenésével, jó 5 éve darabszámra is növekszik a 25 év alatti munkavállalók száma az országban.

A KSH adatai szerint amíg 2010-ben még 218 ezer 15 és 24 év közötti fiatal dolgozott a határainkon belül, addig tavaly ez a szám már 263,9 ezer főre rúgott. Persze érdemes megemlékezni arról is, hogy 2008-ban még 247,5 ezer főt számlált a legfiatalabb korosztályban foglalkoztatottak száma, majd egy jelentős visszaesés után gyakorlatilag évekig stagnált a mutató.

Milliárdok jutnak a felzárkóztatásra

Mivel a fiatalok elhelyezése rendkívül súlyos probléma az elöregedő Európai Unió és ezen belül Magyarország számára is (eltartásuk költsége, valamint termelő kapacitásuk kiesése ugyanis jelentős terhet ró a tagállamok gazdaságára), így az sem meglepő, hogy az EU rengeteg pénzt fordít a fiatalok munkaerő-piaci felzárkóztatására.

A nemrég elindult új uniós költségvetési ciklus egyik legfőbb intézkedése is ezt a célt szolgálja; az Ifjúsági Garancia Program keretében több tízmilliárd eurót fordítanak a fiatalok elhelyezkedésének, illetve reintegrációjának megsegítésére. A legtöbb pénzt természetesen a legsúlyosabb gondokkal küzdő országoknak juttatják (lásd legfelső infografikánkon, YEI-támogatás menüpont alatt), de az Eurostat adatai szerint hazánk is közel 100 millió euróra lesz jogosult a 2014-2020 közötti ciklusban.

- fogalmazott nemrég, elég semmitmondóan az új ciklus legfontosabb céljaival kapcsolatban Köpeczi-Bócz Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.

Az okonál, illetve az erre reagáló és igencsak szükséges kormányzati intézkedéseknél tartva tehát érdemes megjegyezni, hogy a felmérések szerint a fiatalkori munkanélküliség jelentette kihívások és ezek forrásai tagállamonként ugyan rendkívül változóak, de a következő tényezők a legtöbb tagállamban, így Magyarországon is tapasztalhatók. Szakértők szerint ezeken kellene leginkább változtatni, illetve ezekre kellene megfelelő válaszokat adni kormányzati szinten (Szerinted melyik a legfőbb probléma? Cikkünk végén Te is szavazhatsz):

• korai iskolaelhagyás végzettség nélkül

• szükséges készségek és munkatapasztalat hiánya

• bizonytalan foglalkozatás, utána munkanélküliség

• korlátozott képzési lehetőségek

• elégtelen/nem megfelelő aktív munkaerő-piaci programok

A Magyarországon már közel egy éve futó program keretében egyébként eddig közel 14 ezer, legalább fél éve munkanélküli fiatalnak segítettek az elhelyezkedésben. Többségük konkrét álláshoz jutott, de volt, aki szakmai képzéshez kért támogatást. A kormány tervei szerint a programot a 2014-2020-as ciklus végig mindenképp finanszíroznák - a most futó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program viszont 2017-ben véget ér.