Fontos cégvezérek vallottak színt: ezt a krízist senki sem kerülheti el

Napjainkban a válság szó önmagában már nem is elegendő ahhoz, hogy jellemezzük a világ helyzetét, hiszen egy polikrízissel – egyszerre több, gyakran egymással összefüggő kockázattal – kell szembenéznünk. A vállalatoknak a digitalizáció és az ESG trendek követése mellett a geopolitikai és gazdasági kihívásokkal szemben is ellenállóbbá kell válniuk. A KPMG Global Female Leaders Outlook felmérésében résztvevő nők azonban bátran vállalják a feladatot. A kutatásban 53 ország 839 női vezetőjét kérdezték még 2023-ban, egyebek mellett vállalatuk helyzetéről, az üzleti kilátásokról, a fejlesztésekről, saját karrierjükről, motivációikról.

Milyenek is a női vezetők?

A társaság által megkérdezett női vezetők nagy része hetente több mint 50 órát dolgozik, és a hibrid munkamodellt részesíti előnyben. Szinte mindegyikük vezet háztartást, ezt minden harmadik válaszadó külső segítség nélkül teszi. A legtöbb megkérdezett legalább egyszer váltott már céget, hogy előrelépjen karrierjében. A felmérés résztvevőinek 74 százaléka kétkeresős háztartásban él, 21 százalékának viszont nincs partnere. Gyermeket a válaszadók 70 százaléka nevel vagy nevelt.

Nagyobb sebesség, növekvő munkaterhelés – fennáll a kiégés veszélye

A most tapasztalható polikrízis jelentős többletterhet ró a női felsővezetőkre. A társaság által megkérdezett döntéshozók 90 százaléka tapasztalta, hogy a feladatok és felelősségi körök jóval összetettebbek lettek az elmúlt három évben. 81 százalékuk számolt be megnövekedett munkaterhelésről, és arról, hogy munkanapjaik hosszabbak lettek. 89 százalékuk szerint a folyamatos változások miatt felgyorsult a munkatempó, és 78 százalékuk érzékel növekvő bizonytalanságot a stratégiai döntések és előrejelzések terén.

Nem csoda, ha a női felsővezetők körében a feszültség szintje meredeken emelkedik. Ez természetesen negatív hatással van mindennapi munkájukra és magánéletükre. A válaszadók 60 százaléka csak a magán- és családi élet rovására tud megfelelni a munkahelyi elvárásoknak. 62 százalék részben túlterheltnek érzi magát a jelenlegi helyzet és a folyamatos válságkezelés miatt, 47 százalék mondja, hogy kimerült, és fogytán az energiája. A felmérés résztvevőinek 57 százaléka azt tapasztalja, hogy a fokozott feszültség miatt csapatában nőtt a kiégés aránya. A kiégés egyébként középvezetői szinten a legjellemzőbb, legkevésbé pedig azokat érinti, akik nem terveznek további karrierépítést. Az adatokból regionális különbségek is kirajzolódnak – a kiégési értékek összességében az ázsiaiak körében a legmagasabbak, a közép-európaiak körében pedig a legalacsonyabbak.

Az “új norma”

A polikrízist ugyanakkor egyre inkább egy "új normának" tekintik, és sokan számoltak be annak pozitív következményeiről is vállalatuk vagy saját maguk számára. Az akklimatizálódás már zajlik, négyből három válaszadó mondta azt, hogy megszokta a mostani helyzetet, háromból kettő pedig pozitívan áll a polikrízishez. A felmerülő új lehetőségek miatt 64 százalék érzékel új szellemiséget, pozitív hangulatot a vállalatnál. A női felsővezetők nem riadnak vissza a feladatoktól a változékony piaci környezetben, sőt: ők akarnak az élen járni. A válaszadók 80 százaléka szeretne megbirkózni a vezetési kihívásokkal a polikrízis idején. A feladatok sokrétegűségét számos női döntéshozó különösen vonzónak találja; felismerte a lehetőséget, hogy bizonyítson, és új lendületet adjon karrierjének – 41 százalék számít erre. Eközben mindössze 11 százalék tart attól, hogy a polikrízis negatív hatással lesz pályájára.

Előtérben a digitalizáció és az alkalmazkodás

A társaság kutatásában kapott válaszok számos új tendenciáról is tanúskodnak. „A vállalatokon belül zajlik a digitalizációs stratégiák kiigazítása, a munkavállalók képzése egyre fontosabbá válik a technológiai beruházásokkal szemben. Mindez arra utal, hogy a cégek a felgyorsult külső változásokra szintén felgyorsult belső változásokkal reagálnak – ez pedig ígéretes fejlemény” – összegez Rakó Ágnes, a KPMG Kockázatkezelés, Pénzügyi folyamat és Adatelemzés részlegének vezetője. „A kiberbiztonság is megerősödött – a kiberbűnözés ugyan egyre terjed, de a megkérdezett résztvevők biztonságérzete is növekszik. A többség úgy véli, hogy vállalata felkészült ezen a téren.”

A női döntéshozók szerint a polikrízis kezelésekor olyan tulajdonságok, készségek kerülnek előtérbe, mint az alkalmazkodóképesség és az előrelátás. A gyors technológiai fejlődés vagy a piaci zavarok ugyanúgy megkövetelik a gyors reagálást és a rugalmasságot, mint a stratégiai, hosszú távú célokra való összpontosítást.

Új lányok klubja

A társaság kutatása szerint továbbra is hangsúlyosak a környezeti, társadalmi és irányítási, azaz ESG-tényezők, amelyek elengedhetetlenek a cégek hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. A női vezetők kiveszik a részüket világunk fenntarthatóbbá tételéből. A társadalmi ügyeknél egyértelmű, hogy a diverzitás és nyitottság terén elért eredmények és a megfelelő jogi keretek ellenére még akad tennivaló. Számos nő karrierjét változatlanul előítéletek gátolják, gyakran váltanak céget, hogy előrébb juthassanak, a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezetői pozíciókban, és több szervezetben férfiak által dominált hálózatokkal találkoznak – állapítja meg a tanulmány. A válaszadók 51 százaléka szerint vállalatuknál még mindig létezik a "régi fiúk klubja", de 49 százalékuk az "új lányok klubjának" támogatását is tapasztalja. Az említett akadályokat a jövőben el kell hárítani. Négy megkérdezett női vezető közül három számít arra, hogy 15 éven belül sikerül eljutni a nemek közti egyenlőségig.

A vezetési stílus kiigazítása

A jó vezetés különösen fontos a polikrízis idején. A megkérdezettek 55 százaléka jelenleg csapatközpontú, stratégiai vezetési stílusra támaszkodik. Ezt követi 23 százalékkal a projektekre összpontosító, agilis stílus. Sok női felsővezető szerint karrierszempontból a stratégiai gondolkodás és az erős vezetés a legfontosabb. A szigorúan hierarchikus irányítást a többség kontraproduktívnak tartja, száz válaszadóból mindössze kettő részesíti előnyben. A polikrízisre reagálva a női felsővezetők alakítottak irányítási stílusokon – 43 százalékuk ma már agilisabban cselekszik, 36 százalékuk pedig jobban előtérbe helyezi a stratégiai szemléletet, mint korábban. Sokan kiemelték a motiváció és a csapatszellem szerepét. Ennek előmozdításához a megkérdezettek 84 százaléka szán a korábbinál több időt alkalmazottaira.

Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László