Zsíros ajánlatokkal csábítják Ausztriába a magyar dolgozókat: még az átlagfizetés is 1,5 millió forint

Ahogy arról mi is beszámoltunk, idén októberben csökkenés látható az osztrákoknál munkát vállaló magyarok számában a nyári szezonhoz képest, azonban így is bőven 100 ezer fölött van ez szám. Az országok listájában Németország után a magyarok vannak a legtöbben, mint külföldi munkavállalók. Ausztria a magyarok számára mindig fontos migrációs célországnak számított, ami számos történelmi és földrajzi háttérrel magyarázható.

Az Osztrák Statisztikai Hivatal (Statistik Austria) adatai szerint az Ausztriába vándorló magyar állampolgárok száma az elmúlt 20 évben ötszörösére, az országban tartózkodó magyarok állományi létszáma pedig hétszeresére nőtt.

2022-ben az Ausztriába vándorló magyarok száma megközelítette a 13 ezer főt, összességében pedig 2023.  január 1-jén mintegy 100 ezer magyar állampolgár élt Ausztriában. Emellett a munkavállalási céllal átmenetileg Ausztriában tartózkodó, illetve oda ingázó magyarok száma is jelentős.

– összegzi az adatokat Horváth Veronika a legújabb Társadalomtudományi szemlében, amelyben publikált tanulmányában a kiskorú gyermeket nevelő szülők családtól való elszakadással járó ausztriai munkavállalásának okait vizsgálja. A tanulmány az életvitelszerűen Ausztriában élő, illetve oda távolsági ingázó (ez később: transznacionális élet), kiskorú gyermeket nevelő szülők körében készült interjús kutatás eredményei alapján készült. Az összefoglalóban a szerző így összegzi a tapasztalatait:

az interjúk során elhangzottak azt mutatják, hogy a transznacionális életet élő családokban szinte kizárólag az anyagi/megélhetési gondok miatti kilátástalanság és kényszer motiválja a szülők külföldi munkavállalását. Az ország elhagyását indukáló fő taszító, „push” tényező az alacsony magyarországi fizetés, ami háztartási/családi szinten anyagi, megélhetési problémaként csapódik le, és számos esetben hitelek és egyéb tartozások felhalmozódásával jár együtt

- írja a szerző és azt is hozzáteszi, hogy a magyarországi kisvállalkozók hátrányos adózási feltételei, vagy családi/párkapcsolati problémák is a gyakori okok közzé tartoznak. Ugyanakkor ennek a másik oldala, hogy számos úgynevezett „pull” tényezővel is számolni kell, ami vonzó a magyar munkavállalóknak az osztrák munkákban.

Ezek közzé tartoznak például a magasabb fizetés és az egyéb béren kívüli juttatások, a gyerekek után járó adókedvezmények és támogatások, a jobb munkafeltételek és munkakörülmények, a vonzó fogyasztási lehetőségek, valamint a nyugodtabb, kellemesebb légkör. Ezeket az előnyöket ugyanakkor beárnyékolják a családtagok hiánya miatt jelentkező pszichés költségek és a negatív diszkriminációs tapasztalatok is. Az eredményeket tekintve, a szerző három nagyobb részre szedi szét a tényezőket, 

• a döntésre, amely témához a külföldi munkavállalás melletti döntés körülményeit, annak családtagok körében történő fogadtatását és támogatottságát ismertető kutatási eredmények tartoznak;
• a munkakeresésre, amely témakör a külföldi munkavállalás kezdő lépésének, a munka megtalálásának mikéntjét, és az abban esetlegesen közreműködő személyeknek és szervezeteknek a szerepét feltáró eredményeket öleli fel; 
• és a taszítás-vonzás kettősére, amely témakör magában foglal minden olyan külföldi munkavállalásra motiváló (adott célországba „csábító”) és Magyarország elhagyását ösztönző, vonzó és taszító tényezőt, amely alapján „költség–haszon” számításokat végeztek az interjúalanyok. Számításokat folyamatosan végeznek a külföldön töltött időszak alatt, és ez alapján döntenek arról, hogy folytatják-e a külföldi munkát, vagy inkább hazatérnek családtagjaikhoz.

A döntésen belül főleg arra vonatkozóan merültek fel kérdések, hogy mi volt a családok eredeti terve, csak az egyik szülő menjen ki dolgozni, vagy esetleg az egész család kiköltözzön e Ausztriába. Meglehetősen sokan mondták azt, hogy összességében a terv mindig a teljes család kitelepítése volt, csak kezdetben (megvárták, amíg fix lesz az állás) ment ki csak az egyik fél. Az egyik interjú alany így fogalmazott:

terveztük, hogy előre megy, úgy szokták mondani egyébként, hogy kikaparja a gesztenyét, és akkor családostul megyünk utána. [...] Csak hát ugye nem mindig úgy van, ahogy az ember eltervezi. Vannak váratlan helyzetek

- fejtette ki az alany. A munkakeresés témakörében többen mesélték azt, hogy jellemzően az emberek egymást is húzzák külföldre. Tehát ha valakinek bejött egy munka, akkor szól az ismerőseinek és így mennek ki többen is Ausztriába. 

Nagyon sokan dolgoznak már ott kint, és sok az ismerős sokfelé. Ha tudnak valami jót vagy jobbat, akkor szólnak egymásnak

- mesélte az egyik alany tapasztalatait a kutatónak. Ahogy az is kiderül a tanulmányból, hogy a magyarok nagyon részletesen utána számolnak annak, hogy valóban megéri e kimenniük az országba, sőt még az is jellemző, hogy már a kintlét alatt is mindig figyelemmel követik azt, hogy mennyire éri meg a kint élés. A cikk azt is megerősíti, hogy sok családban okoz problémát ez a fajta transznacionális életmód. Rendkívül megterhelő a szülőknek és gyerekeknek egyaránt, ezért sokszor előfordul, hogy hiába a sok csábító tényező, mégis vannak, akik visszatérnek Magyarországra. 

Magas bérek? Mennyire?

A TikTokon jelent meg egy videó, amiben a Stepstone Group, a világ egyik vezető állásközvetítő platformjának elemzéseire hivatkozva mutatják be, hogy 2023-ban átlagosan mennyi bruttó fizetésre lehet számítani Ausztriában. A videó meglepően sok bontásban közli az adatokat, kiderül nemek szerinti bontásban, iparágak szerint, végzettség és szakmai tapasztalat függvényében, sőt még a cég mérete szerint is. Az átlag és medián éves bruttó fizetésekkel kezdődik a videó. Az átlagnak 57 ezer eurót, míg mediánnak kb.50 ezer eurót tüntet fel (kommentekben jelzi, hogy a videóban hibásan a mediánhoz is 57 ezret írt) a készítő (a már említett elemző oldalra hivatkozva). Tehát a medián éves bruttó fizetés az osztrákoknál kb. 19 millió forint, míg az átlag valamivel több, mint 21 millió (mai euró árfolyammal számolva). 

A legnagyobb különbség alapvetően ágazatonként van, de ez nem meglepő, hiszen a felső kategóriában levő gyógyszeripar valószínűleg az összes országban jobban fizet, mint az egyébként szintén nélkülözhetetlen vendéglátás. Ennek hátterében nyilván a végzettség is áll, de ha azt a képet nézzük, ahol szimplán az ezek szerinti bontást láthatjuk, ott is markáns, hogy közel bruttó 20 ezer euró a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb végzettségek között, tehát nagyjából átlagosan bruttó 7,5 millió forint. Hasonló nagyságrendű a tapasztalat, és annak mértékeben a fizetések megoszlása közti különbség is. A legkisebb különbséget a női és férfi bérek között láthatjuk, de azért az is jelentősnek nevezhető, nagyjából évente bruttó 8000 euróval keresnek többet az Ausztriában munkát vállaló férfiak, mint nők, ami közel 3 millió forintnak számít bruttó, a friss árfolyammal számolva.

A kommentek a videó alatt igen megosztóak, sokan, akik jelenleg is kint élnek nagyon más fizetéseket érzékelnek, míg vannak, akik egyetértenek. A hitetlenkedő kommentekre a videó készítője készségesen reagál és mindig kiemeli, hogy ezek a hivatalos statisztikák, amelyek persze mindig csak megközelítő értékek, hiszen az átlag is nagyon érzékeny mutató. 

A következő táblázatban megnéztük összevettük a magyar fizetésekkel az egyes választott kategóriákat. Azonban a KSH idénre még nem közölte bontásokban az átlag és medián béreket, így mi a 2022-es adatokat tüntettük fel a magyar oldalon, megközelítő értékként. Az euró átváltását minden esetben a 2023. november 11-ei árfolyammal váltottuk át (379,638 forint= 1 euró).

Nagyobb különbséget láthatunk a fizetésekben, de ehhez hozzá tartozik az is, amit a tanulmányban is hangsúlyoznak, hogy a ha kint él az ember, azért ott is számolni kell a kiadásokkal, amelyek kint is elviszik a fizetés nagy részét, illetve az átlagban olyan magas beosztású emberek fizetése is szerepel, akik bőven jobban keresnek, mint a legtöbben az országban (ez a magyar és osztrák adatokra egyaránt igaz).