Sallangokkal keresnek dolgozót a magyar cégek: senki sem akar náluk dolgozni

A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett.

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója.

Kiemelten fontos, hogy ösztönözzék a 60 év feletti korosztály munkavállalását, mivel hatalmas tapasztalattal és értékes szakmai ismeretekkel rendelkeznek.

Nehezen elképzelhetőnek tartják a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők, hogy a hírek szerint hamarosan bejelentett új kínai autógyár vendégmunkásokkal kezdje majd meg a termelést.

A felszolgáló és pultos munkák az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátóipari egységek egyik legfontosabb és szociálisan legmegterhelőbb feladatát látják el.

A részfoglalkoztatottak aránya hazánkban még mindig alacsony, ugyanakkor a legtöbb kismamánál felmerül az igény, hogy valamilyen extra jövedelemre tegyenek szert.

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott. Ez sokszorosa még a 2018-as adatnak is.

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.