A Deloitte Zrt. legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából kiderül, hogy Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát. Sokan nem ismerik, vagy nem látnak rá belső igényt, pedig a megkérdezett vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról. Ezek a vállalatok jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről, és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számolnak be - állapította meg a Deloitte.
Forgács Tamás a Deloitte Vállalati kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere elmondta: A felmérés 2008. április-májusában készült közel négyszáz, legalább 50 főt foglalkoztató hazai vállalat döntéshozóinak megkérdezésével. A válaszadók legnagyobb részben HR vezetők (45 százalék), gazdasági, pénzügyi vezetők (25 százalék) illetve ügyvezetők (7 százalék) voltak. A megkérdezett vállalatok 68 százaléka 50-249 főt, míg 32 százalékuk több mint 250 főt foglalkoztat. A kutatás célja a hazai vállalatok távmunkával kapcsolatos gyakorlatának, hozzáállásának és terveinek, valamint a távmunka-házakban történő foglakoztatás perspektíváinak megismerése volt. A mintavételezés reprezentatív, a kutatás elvégzéséhez szükséges mintakerethez a KSH Cégkódtárából a legalább 50 fős hazai vállalatokból választottak egyszerű véletlen mintát.A Deloitte szakértője elmondta: A felmérés alapján megállapítható, hogy ma még mindig nagyon alacsony ennek a munkavégzési formának a kihasználtsága, és tudatos alkalmazása Magyarországon. A kutatás mintáját adó vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat, és csupán további 1 százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek ezt a közeljövőben tervezik bevezetni.
Forgács Tamás ismertette: A távmunkát nem alkalmazó vállalatok 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli, vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás adataiból viszont arra lehet következtetni, hogy sokan nem ezen okok miatt, hanem egyszerű ismerethiány miatt nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Vagyis a vezetők vagy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel, vagy nem tudják, hogyan lehetne alkalmazni vállalatuknál. A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százalék) nem tudott okot mondani, hogy miért nem alkalmazzák, illetve miért nem tervezik alkalmazni a távmunkát. Néhányan pedig azért nem tervezik bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, illetve úgy vélik, hogy a bevezetés révén bonyolultabbá válna a kommunikáció.
A Deloitte szakértője kiemelte: A kutatás további részében a pozitív választ adók, vagyis a távmunkát alkalmazó, vagy bevezetését tervező mintegy 100 vállalat tapasztalatait elemezték mélyebben. A telefonos, illetve mélyinterjús kutatások eredményeit összegezve kiderül, hogy a vállalatok ma elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, illetve tanácsadók (11 százalék) számára biztosítanak távmunka-lehetőséget. Szempontjaik között a munkaerő-megtartás, a céghűség, valamint a szélesebb munkaerő-piaci "merítés", illetve a költségcsökkentés reménye is szerepel. Ahogy a mélyinterjús kutatás során az egyik vállalati döntéshozó is megfogalmazta: zömében szellemi munkavállalókról van szó, akik értékesek, ezért a cég szeretné őket megtartani. Hiszen a pótlásuk sok energiát és időt venne igénybe, a költségekkel nem is számolva.
Forgács Tamás kiemelte: A távmunkát az említett munkakörökön túl számos további területen is lehetne alkalmazni, de a felsoroltaknál is tapasztalható még körülbelül 8-16 százaléknyi tartalék. Vagyis objektív becslés szerint a cégeknél legalább megduplázható lehetne a távmunkások aránya, csak éppen a cégek nagy része a megvalósításra vonatkozó ismeretek hiányában nem jut el idáig.
A Deloitte szakértője hozzátette: A cégek jellemzően technika okok miatt korlátozzák le, hogy mely munkakörökben, és milyen feltételekkel engedélyezik a távmunkát. Egy pénzügyi vállalatnál például feltétel, hogy csak azok az alkalmazottak igényelhetik a távmunka-végzést, akiknek munkakörénél nem szükséges a hozzáférés olyan vállalati rendszerekhez, amelyek ügyféladatokat is tartalmaznak. Másrészt a válaszadó cégek a munkavégzés szempontjából azokban a munkakörökben teszik lehetővé a távmunka alkalmazását, amelyekben az adott munka, és a munka eredménye is jól definiálható, elektronikus csatornán továbbítható, továbbá a meghatározott munkafolyamatok nem igényelnek folyamatos kapcsolattartást a kollégákkal.
Forgács Tamás elmondta: A Deloitte felmérésének eredményei, illetve a napjainkban tapasztalható globális tendenciák fényében kijelenthető, hogy az államnak hazánkban is érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetnie a távmunka ösztönzésére, hiszen a kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele jelentette ki, hogy valamilyen kedvezmény, vagy támogatás még inkább ösztönözné a távmunka szélesebb körű alkalmazását.
A távmunka előnyeiről
Forgács Tamás kiemelte: A válaszadók nagyobb része pozitívan ítélte meg a távmunka hatásait. A megkérdezett döntéshozók közel fele (47 százalék) említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, de hasonlóan magas arányban számoltak be a költségek csökkenéséről (45 százalék), és a munkavállalói elégedettség növekedéséről is (44 százalék). A mélyinterjús kutatások során a döntéshozók legfőbb előnyként a hatékonyság-növekedést és a munkavállalói elégedettséget emelték ki. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az a munkavállaló, aki a saját idejét tudja menedzselni, és képes önállóan dolgozni, az otthoni távmunka keretében rövidebb idő alatt látja el ugyanazokat a feladatokat, amelyeket az irodában csak jóval hosszabb idő alatt tud elvégezni. Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő, és így is nőhet az elvégzett munka hatékonysága, illetve a munkavállalók elégedettsége. A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló tehát például 3 napot az irodában dolgozik, míg 2 napot otthon. A közepes vállaltok beszámoltak arról is, hogy a munkavállalói elégedettség és a hatékonyság növekedése mellett előnyként jelenhet meg a költségcsökkentés, de nem ez a fő érzékelt előny.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Deloitte szakértője hozzátette: A döntéshozók háromnegyede egyetértett azzal is, hogy a távmunka rugalmas munkaidő-beosztást tesz lehetővé az alkalmazottak számára, továbbá azzal, hogy ez egy családcentrikus munkavégzési forma (63 százalék), amely javítja a munka és a magánélet összhangját, azáltal, hogy testre szabott munkakörnyezetet biztosít (53 százalék) és szabadabbá teszi a munkahelyválasztást (51 százalék). Így lehetőséget teremt olyanok foglalkoztatására is, akiket a hagyományos módon nehéz lenne bevonni a napi munkavégzésbe, mint például a kismamák. Néhány vállalat előnyként említette meg azt is, hogy a fluktuáció csökkenhet a távmunka-végzés által (30 százalék), amellyel megtakarítható az új munkatárs megtalálásának és betanításának a költsége is.
A valós munkaerő-piaci tendenciákkal egybecseng a megkérdezettek általános vélekedése, amikor úgy látják, nemcsak a távmunka, de általában az atipikus munkavégzési formák alkalmazásával is több embert lehet a munka világába integrálni, ami által növelhető a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatási forma további fontos előnye, hogy bizonyos esetekben, például sztrájkok, útlezárások során lehetetlenné válhat a munkahelyre való pontos beérkezés, ami egyes munkafolyamatok esetében kritikus lehet. Az üzletfolytonossági tervezés (BCP) során a távmunka viszont jól alkalmazható ezen problémák kiküszöbölésére - hangsúlyozta Forgács Tamás.
A távmunka hátrányairól
A Deloitte szakértője elmondta: A felmérés természetesen kiterjedt a távmunka hátrányaira is, azonban a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni a távmunka alkalmazása kapcsán. Hátrányként csupán az izoláltságot, és az "együvé tartozás" élményének a hiányát emelték ki azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Ezeket azonban csapatépítő tréningek, céges rendezvények, a hét meghatározott napján történő közös munka-reggelik segítségével próbálják kiküszöbölni.
Távmunka-házak
Forgács Tamás elmondta: A Deloitte felmérése vizsgálta a távmunka-végzés egy speciális formájának, a távmunka-házak intézményének ismertségét is, amely nemzetközileg elterjedt ugyan, hazánkban csak tavaly jelent meg. A távmunka-ház olyan, nem a vállalat telephelyének számító irodahelyiség, ahonnan a munkavállalók informatikai és telekommunikációs eszközök segítségével tartják a kapcsolatot a vállalatközponttal. A távmunkaházat egy harmadik fél - például önkormányzat - alakítja ki, és működteti a munkaadó egyedi elvárásai alapján, de a házat a továbbiakban a munkaadó bérli. A távmunkaház a nyilvánosság elől elzárt munkahely, oda csak a munkáltató munkavállalói léphetnek be. Ez a szervezeti modell a hagyományos irodai foglalkoztatáshoz hasonló, de lehetővé teszi a munkaerőpiac szélesebb elérését, a regionális bér- és ingatlanköltségek különbségének előnyként való hasznosítását, valamint enyhítheti a vidéki települések foglalkoztatási gondjait is.
Megállapítható, hogy sajnos még a távmunkát alkalmazó vállalatoknak is csupán alig egyötöde (18 százalék) hallott erről a foglalkoztatási formáról. Az ismertség hiánya arra vezethető vissza, hogy Magyarországon jelenleg egyetlen távmunka-ház működik, Örkényben. Az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok jelentős része (28 százalék) nyitott lenne egy ilyen foglalkoztatási formára, amennyiben szélesebb körben is elterjedne - tette hozzá a Deloitte szakértője
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Úgy lopják a sajtot Hollandiában, mintha nem lenne holnap
- Kutatás: öt cég okozza a világ műanyagszennyezésének egynegyedét
- Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal
- Csak a szél zavar bele az újabb évszakváltásba
- Másként látja Alekszej Navalnij halálát az amerikai hírszerzés
- Gázolt a vonat Kecskemétnél, késésekre kell számítani a szegedi vonalon