Tovább folytatódik a devizahitelesek hercehurcája

Alapvetően kétféle döntésre vár most a kormány a devizahitelek ügyében: 1. az Alkotmánybíróságéra és 2. a Kúria jogegységi határozatának még hiányzó pontjaira. A Kúria azonban megvárja az Európai Bíróság döntését, ami a bíróság jellemző gyakorlata alapján várhatóan csak május-júniusban születik meg.

1. Alkotmánybíróság

A kormány novemberben beadott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését a kormány szerint.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke ma arról tájékoztatta a Portfolio.hu-t, hogy az Alkotmánybíróság ülésein nem foglalkozott eddig a kormány beadványával. Az Alkotmánybíróság január 14-ei teljes ülésének napirendjén nem szerepelt a kérdés - derül ki a testület honlapján szereplő ismertetőből is. Sereg András szerint egyelőre bizonytalan, mikor kerül az Alkotmánybíróság ülésének napirendjére a kérdés.

2. Kúria és Európai Bíróság

A fenti mellett a Fidesz frakcióvezetője arra kérte múlt héten a Kúriát, hogy minél hamarabb döntsön a devizahitelekkel kapcsolatos még nyitott kérdésekben. Ilyen az árfolyamrés, illetve a bankok általi egyoldalú kamatemelések ügye. Darák Péter, a Kúria elnöke azonban az Inforádióban nyomásgyakorlás ellenére egyértelműen közölte: azokban a kérdésekben, amelyekben az Európai Bírósághoz fordultak, megvárják a bíróság döntését.

Az Európai Bíróság csak az árfolyamrés kérdését vizsgálja (hitelfelvétel deviza vételi, hiteltörlesztés deviza eladási árfolyamon), és e kérdéssel kapcsolatban is csak azt fogja eldönteni, hogy alkalmazható-e, és ha igen, milyen feltételekkel, a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó uniós jog - tájékoztatta a Portfolio.hu-t Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa. Magát azt a kérdést, hogy az árfolyamrés kikötése tisztességtelen szerződési feltételnek minősül-e, majd a Kúriának kell eldöntenie, feltéve, hogy az Európai Bíróság megállapítja, hogy a vonatkozó uniós jog a jelen esetben alkalmazható.

A szerződés nem megfelelő alkalmazását és az egyoldalú kamatemeléseket nem vizsgálja a Bíróság, ezek vizsgálatára vonatkozó megkeresés ugyanis hozzánk a mai napig nem érkezett - fogalmazott Lehóczki. Szavaiból arra következtethetünk, hogy az egyoldalú banki kamatemelésekről a Kúriának az Európai Bíróság döntésétől függetlenül (igaz, a Kúria álláspontja szerint valószínűleg azt figyelembe véve) kell döntenie.

Az Európai Bíróságnál az első fontos fejlemény február 12-én jön el: ekkor jelenik meg az ún. főtanácsnoki indítvány. A főtanácsnok a bíróság tagja, de nem bíró, egy jogi szakvéleményt ad ki arról, hogy szerinte a bíróságnak hogyan kellene megoldania az ügyet, de az ítélethozatalban nem vesz részt, a bíróság pedig nem köteles követni az indítványát. Sokszor történik az, hogy a főtanácsnok és a bíróság ugyanarra a következtetésre jutnak, de sokszor - főleg fontosabb ügyekben - a bíróság nem követi a főtanácsnoki indítványban javasoltakat - tájékoztatott Lehóczki, hozzátéve: a főtanácsnoki indítvány után általában még 3-4 hónapot kell várni az ítélethirdetésre.

Mi következik mindebből?

Amennyiben tehát a kormány megvárja az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését is az ügyben, legkorábban várhatóan csak májusban vagy júniusban állíthatja össze devizahiteles csomagját.

"A devizahitelesek ügyében még a választások előtt döntés születhet, feltéve, ha addig az Európai Bíróság állásfoglalása is elkészül az árfolyamrésről és az egyoldalú szerződésmódosításról" - nyilatkozta pedig január 9-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Bíróság döntése azonban várhatóan nem születik meg a választásokig (amennyiben azokat tényleg április 6-ára írják ki), ráadásul az Európai Bíróság nem dönt közvetlenül az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében, az valószínűleg az Európai Bíróságra váró Kúriára marad.