Megszereztük a behajtók titkos feketelistáját

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) múlt héten elkészült azzal a tanulmányával, amely a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos problémákat egy 100 pontból álló, úgynevezett problématérképen ábrázoltak. Ugyan a minisztérium egyelőre ezt nem teszi közzé, azonban megkeresésünkre összefoglalták annak lényegét. A minisztérium válasza szerint nem csupán a behajtók kötelezettségeit kellene jobban szabályozni, hanem az ügyfelek kibúvóit is meg kell szüntetni.

Fontos leszögezni, hogy az összegyűjtött hiányosságok nem minden behajtóra vonatkoznak, a minisztérium az általános problémákat szedte össze egy dokumentumba, amely alapján később a bírósági végrehajtásokról szóló törvényt módosíthatják. De mik az alapvető problémák a behajtásokkal?

1. Nem tartják be az ügyfélfogadási időt

Ez talán az egyik legkézenfekvőbb probléma, mégis az ügyfeleknek rengeteg bosszúságot (idő és pénz) okoz a megbízhatatlan félfogadás.

2. Az adósok túladnak értékeiken

3. Előtérbe kerül a fokozatosság a behajtások során

Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó nem az ingatlan elárverezésével kezdi meg a tartozás behajtását, hanem megpróbál másfajta pénzügyi konstrukciót, részletfizetést kínálni, majd az ingóságokat, gépjárműveket, nyaralót veszi el, és csak ezután hajtja be a lakóingatlanon a fennálló tartozást.

Ennek ellenére a nagy összegű, és az ingatlanfedezetű tartozások esetén a hitelező érdekeit is előtérbe helyezheti egy jövőbeni szabályozás, ráadásul a fokozatosság miatt a behajtás időben is tolódik.

-olvasható az IM válaszában. Ez azt jelenti, hogy az adósnak is kedvező lehet, ha egyes esetekben nem veszik figyelembe a fokozatosság elvét.

A gyakorlatban párhuzamosan zajlanak a behajtási cselekmények. Kiemelendő, hogy az arányosság elve csak korlátozásokkal érvényesülhet (pl. kis értékű ügyben autó árverezése).

4. Az ügyek rendezése személyekhez köthető

Ahányan tartoznak egy szerződés keretein belül, annyi különböző ügymenet van, ami többszörösére emeli a feldolgozandó ügyek számát. A cél az lenne (a szabályozásba ez kerülhet), hogy a tartozásokat szerződésenként tárgyalják a bíróságok, és a behajtások is ezek szerint működjenek.

Gyakran előfordul az is, hogy egyes szerződésekben résztvevők ügyeit más bíróság tárgyalja az eltérő lakcím miatt. Így ez hatalmas többletterhet jelent a bíróságoknak, ami a szerződésenkénti ügymenet bevezetésével megszűnhetne.

5. Be nem tartott határidők

6. A jogsértőt megilleti az ártatlanság vélelme, de...

Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában kifejtette, hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése - akár jogszerű kényszerítés árán is - a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az "ártatlanságában" a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni.

Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, akkor óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. A bírósági határozatok végrehajtásakor nem lehet ugyanis feltételezni, hogy az adós először akkor szerezne tudomást a követelésről, amikor a végrehajtó a lakásán megjelenik. A tipikus esetben az adós már a keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése során értesül a vele szemben fennálló követelésről. A bírósági eljárásban részt vehet, védekezhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, és az adósnak módjában áll az önkéntes teljesítés is. Ha mégsem teljesít, kiszolgáltatottnak, ártatlannak, emberi méltóságában sértett személynek semmiképpen nem lehet őt tekinteni. Az alkotmányos rend védelme a végrehajtási eljárás e fázisában éppen a jogszerű kényszerintézkedések hatékony alkalmazásával érvényesül.