Magánnyomozók figyelhetik a családokat, ha jön a magáncsőd

Múlt héten nyújtották be a magáncsődről szóló törvénytervezetet a parlamentnek, ezért a Pénzcentrum megkérdezte Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia követeléskezelő cég ügyvezető igazgatóját, aki a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók (MAKISZ) elnöke is egyben, hogy mit gondol a szakma a tervezetről.

Hogyan születhet meg a törvény?

 - mondta el Felfalusi Péter. Elmondása szerint az ilyen nagymértékű tervezeteket jobb "békeidőben" megvalósítani, mégis, erre most nagy szükség volt. A devizahitelek miatt ugyanis sok magyar család lakhatása került veszélybe, a jegybanki kimutatások szerint 180 ezer problémás jelzáloghitelről beszélhetünk. Ezek közül nagyjából 30-40 ezer esetben jelenthet majd megoldást a magáncsőd.

A kormánnyal kötött EBRD (európai fejlesztési bank) megállapodás alapján ilyen tervezeteknél a minisztériumnak egyeztetéseket kell folytatnia a bankszövetséggel. Emiatt a most napvilágra került tervezet nem túl szigorú, korrekt eljárás lehet. Az egyébként nem volt célja a magáncsődnek, hogy minden adós problémáját megoldja, mivel ez az ügyfelek felelőtlen hitelfelvételéhez és a túl nagy adósságleírás a bankok csődjéhez vezethetne.

A tervezet elsődleges célja az volt, hogy azokon a magyar családokon segítsen, amelyek adósságspirálba kerültek. Ehhez azonban fontos, hogy az adós együttműködjön a hitelezőkkel és a csődbiztossal.

Ez a magáncsőd teljes időtartama alatt megtörténhet.

- teszi hozzá a MAKISZ elnöke.

 - tette hozzá a szakértő. Ennek oka, hogy lehet olyan érdekelt hitelező, aki elégedetlen az adóssal kötött megállapodással, így mindent megtenne azért, hogy felmondják a megállapodást és újrainduljon a végrehajtás.

Lényeges, hogy a minimális lakhatási igényeket a bíróság mondhatja ki, így azokat a családokat, amelyeknek az indokoltnál nagyobb lakásuk van, kötelezhetik arra, hogy kisebbre cseréljék otthonukat.

- véli Felfalusi.

Három lépcsős folyamatról van szó

A magáncsőd intézménye három lépcsős folyamat, de a felek érdeke, hogy minél előbb megszülethessen a megállapodás:

• Az első lépcsőben a hitelezők és az adós csődbiztos bevonása nélkül próbálnak egyezségre jutni. Az adósnak ebben az esetben fontos lehet ezen a szinten megállapodni, ha fekete vagy szürke jövedelme van, mivel, ha erről tudomást szerez a csődbiztos, akkor akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet a vége.

• A második lépcsőben harmadik félként a csődbiztos csatlakozik a felekhez, az ő segítségükkel próbálnak egyezségre jutni.

• A harmadik lépcsőben a bíróság dönt arról, hogyan kell rendezni az adósságot.

Ők igényelhetik a magáncsődöt, erre számíthatnak

• 5 éves a magáncsőd időtartama

• A fedezeti vagyon 100 és 200 százaléka közötti a tartozás

• A tartozás 2 és 60 millió forint közé esik

• Legalább félmillió forint a 90 napja lejárt tartozás

• Az adósnak minden bevételt és adósságot be kell vallania