Több százezer forintot ajándékba ad az árfolyamgát egy átlagos devizahitelesnek. Ennek ellenére szeptember végéig a jogosultaknak mindössze 13%-a, 65 ezer adós élt a lehetőséggel. Az idő szorít, hiszen az igényeket év végéig lehet benyújtani a bankoknál. A Portfolio.hu nem reprezentatív felméréséből kiderült: a pénzügyi szakma közel háromnegyede szerint nincs szükség újabb devizahiteles mentőcsomagra.
A lakosság érdeke
"Számunkra meglepő, hogy szemben az általunk várt 90 százalékos részvételi aránnyal, ez legjobb esetben is csak 50-70 százalék lehet. Erre nincs magyarázat a racionális viselkedés keretén belül. A bankok szerint az emberek azt várják, hogy a kormány úgyis meg fogja menteni őket, hiszen eddig is mindig ezt tette. Pedig a devizahitelesek döntő többsége nem veszít a lehetőséggel, csak nyer rajta." - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Király Júlia, az MNB alelnöke. Szavait alátámasztják számításaink, amelyek azt mutatják (10%-os jövőbeni forintkamat és 7%-os jövőbeni BUBOR mellett), hogy akármilyen jövőbeni forintárfolyamot feltételezünk is, több százezer forint megfizetésétől szabadítja meg az árfolyamgát a devizahitelesek döntő többségét 2017 közepéig. Az esetek többségében ráadásul ezt követően sem ugrik meg elviselhetetlen mértékben a törlesztőrészlet.
Ennek
ellenére a lehetőséggel viszonylag kevesen, mindössze 13%-nyian
(összegarányosan 19%-nyian) éltek szeptember végéig. A szeptember végi
64 571 megkötött szerződésről pedig 77 ezer közelébe emelkedett mára az
aláírt szerződések száma a PSZÁF keddi közlése szerint. Ez a 16%-nyi
szám is jelentősen elmarad attól a 70 százalék körüli aránytól, amire a
Bankszövetség, és attól a 90 százalék fölöttitől, amire az MNB számított
az április 1-jei indulást követően nem sokkal. A jogosultak száma
ugyanis összesen mintegy 489 ezer. Gyenge magyarázat az alacsony
részvételi arányra a kérelmek hosszú átfutási ideje (60 napon belül kell
megkötniük a bankoknak a szerződést, és ezt követően a második
törlesztőrészlet számolódik a rögzített árfolyam szerint).
Az
eddigi alacsony részvételi aránynak több oka is lehet: 1. a hasonló
programok többségéhez hasonlóan ezúttal is a határidő lejárta előtt
ugrik meg az érdeklődés. 2. ódzkodnak a devizahitelesek egy "másik
hitel" felvételétől, a gyűjtőszámla ugyanis egy folyamatosan képződő
forinthitelt jelent, 3. bonyolultsága miatt nem értik a konstrukciót
(különösen az nem világos számukra, hogy a rögzített árfolyam fölötti
rész kamatterhét az állam és a bankok fele-fele arányban viselik), 4.
megnőtt a még nagyobb devizahiteles programmal kapcsolatos lakossági
várakozás (erkölcsi kockázat), 5. a devizahitelesek egy része 2017-nél
korábban szeretne megszabadulni hitelétől (igaz, a program erre is
lehetőséget ad).
- a kölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot
- a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
- az adós fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve futamidő-hosszabbítás), és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt
- pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték
Pedig a Portfolio.hu október 16-án megrendezett, Budapest Economic Forum konferenciájának résztvevői az erről rendezett szavazáson 77%-os arányban úgy vélték, nincs szükség újabb jelzáloghiteles mentőprogramra. Igaz, közülük 37%-nyian arra szavaztak, hogy a jelenlegi tapasztalatok alapján át kell alakítani a meglévő programokat, köztük a még fizetőképes ügyfelek többségét megszólító árfolyamgát konstrukciót.
A bankszektor érdeke
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Több szempontból is érdeke a bankrendszernek az árfolyamgát jelenlegi formájának sikere, vagyis egy viszonylag magas részvételi arány. Ez ugyanis csökkenti a nem teljesítő hitelek (újra)képződésének valószínűségét a bankrendszerben: a PSZÁF Kockázati jelentése is emlékeztet, hogy "a gyűjtőszámla szerződés megkötésekor az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az esetlegesen fennálló 90 napon belüli késedelmét a gyűjtőszámla terhére történő hitelfolyósítással rendezze. Ezt a lehetőséget 2012 félévéig 2236 hitelszerződéshez vették igénybe, és összesen 220 millió Ft késedelmet fizettek ki ilyen módon. Az első árfolyamgát konstrukció 2011. augusztusi megjelenésétől 2012. július végéig összesen 3668 szerződésnél 350 millió forint, korábban 0-90 nap közötti késedelemmel rendelkező tartozást rendeztek gyűjtőszámla hitelből. Ez körülbelül 50 Mrd Ft hitelállományt vezetett vissza a késedelmes banki állományokból a teljesítő kategóriába. Ha ezen 0 - 90 nap közötti késedelmességgel bíró ügyletek rendezésére nem került volna sor, a banki 0 - 90 napos állomány 7%-kal, az ilyen hitelek aránya pedig 1,5%-kal lenne magasabb, mint most." E megfontolás mellett a magas részvételi arány attól is megóvhatja a bankszektort, hogy egy újabb (esetleg a végtörlesztéshez hasonló, egyoldalú) devizahiteles csomagot rakjon a vállára kormány.
Annak
ellenére lehet ezt kijelenteni, hogy az árfolyamgát részvételi
arányának növekedése egyúttal a kamatbevételek egy részének kiesését
jelenti a bankszektor számára, hiszen a rögzített árfolyam feletti
kamattörlesztés felét a bankok elengedik. Ez évente (238 forintos
frankárfolyam mellett) több mint 10 milliárd forintos terhet jelenthet
számukra (csakúgy, mint a költségvetés számára) a PSZÁF Kockázati
jelentése szerint. A Portfolio.hu alábbi, korábban elvégzett
számításával összhangban áll ez a szám, igaz, 2012-ben az éves
költségnek még csak a töredéke jelentkezik a fokozatos belépések miatt.
Konklúzió
A fentiek fényében kijelenthető, hogy a pénzügyi szektor és a lakosság (valamint rajtuk keresztül az állam) egyaránt az árfolyamgát sikerében érdekelt, a sikerhez azonban az év utolsó két hónapjában jelentősen emelkednie kellene még a részvételi aránynak.
Az árfolyamrögzítést fontolgató devizahitelesek számára ezúttal is a Pénzcentrum.hu alábbi kalkulátora segít a döntésben.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Kiégett tanárok, erőszakos diákok – lesújtó felmérés a német oktatásról
- Megvannak a friss üzemanyagárak, bele kell húzniuk a hazai benzinkutaknak
- Gyorsan halad az amerikai katonák nagy projektje a Gázai övezet partjainál
- Szombattól ismét üzemel a Zugligeti Libegő, ám van egy kis bökkenő
- Nem adja ki a bíróság a kegyelmi ügy iratait
- Kiderült, mi okozta a szúrós szagot a kiürített budapesti iskolában