Itt a devizahitelesek soha vissza nem térő alkalma

A lakosság érdeke

"Számunkra meglepő, hogy szemben az általunk várt 90 százalékos részvételi aránnyal, ez legjobb esetben is csak 50-70 százalék lehet. Erre nincs magyarázat a racionális viselkedés keretén belül. A bankok szerint az emberek azt várják, hogy a kormány úgyis meg fogja menteni őket, hiszen eddig is mindig ezt tette. Pedig a devizahitelesek döntő többsége nem veszít a lehetőséggel, csak nyer rajta." - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Király Júlia, az MNB alelnöke. Szavait alátámasztják számításaink, amelyek azt mutatják (10%-os jövőbeni forintkamat és 7%-os jövőbeni BUBOR mellett), hogy akármilyen jövőbeni forintárfolyamot feltételezünk is, több százezer forint megfizetésétől szabadítja meg az árfolyamgát a devizahitelesek döntő többségét 2017 közepéig. Az esetek többségében ráadásul ezt követően sem ugrik meg elviselhetetlen mértékben a törlesztőrészlet.

Ennek ellenére a lehetőséggel viszonylag kevesen, mindössze 13%-nyian (összegarányosan 19%-nyian) éltek szeptember végéig. A szeptember végi 64 571 megkötött szerződésről pedig 77 ezer közelébe emelkedett mára az aláírt szerződések száma a PSZÁF keddi közlése szerint. Ez a 16%-nyi szám is jelentősen elmarad attól a 70 százalék körüli aránytól, amire a Bankszövetség, és attól a 90 százalék fölöttitől, amire az MNB számított az április 1-jei indulást követően nem sokkal. A jogosultak száma ugyanis összesen mintegy 489 ezer. Gyenge magyarázat az alacsony részvételi arányra a kérelmek hosszú átfutási ideje (60 napon belül kell megkötniük a bankoknak a szerződést, és ezt követően a második törlesztőrészlet számolódik a rögzített árfolyam szerint).

Az eddigi alacsony részvételi aránynak több oka is lehet: 1. a hasonló programok többségéhez hasonlóan ezúttal is a határidő lejárta előtt ugrik meg az érdeklődés. 2. ódzkodnak a devizahitelesek egy "másik hitel" felvételétől, a gyűjtőszámla ugyanis egy folyamatosan képződő forinthitelt jelent, 3. bonyolultsága miatt nem értik a konstrukciót (különösen az nem világos számukra, hogy a rögzített árfolyam fölötti rész kamatterhét az állam és a bankok fele-fele arányban viselik), 4. megnőtt a még nagyobb devizahiteles programmal kapcsolatos lakossági várakozás (erkölcsi kockázat), 5. a devizahitelesek egy része 2017-nél korábban szeretne megszabadulni hitelétől (igaz, a program erre is lehetőséget ad).

Pedig a Portfolio.hu október 16-án megrendezett, Budapest Economic Forum konferenciájának résztvevői az erről rendezett szavazáson 77%-os arányban úgy vélték, nincs szükség újabb jelzáloghiteles mentőprogramra. Igaz, közülük 37%-nyian arra szavaztak, hogy a jelenlegi tapasztalatok alapján át kell alakítani a meglévő programokat, köztük a még fizetőképes ügyfelek többségét megszólító árfolyamgát konstrukciót.

A bankszektor érdeke

Több szempontból is érdeke a bankrendszernek az árfolyamgát jelenlegi formájának sikere, vagyis egy viszonylag magas részvételi arány. Ez ugyanis csökkenti a nem teljesítő hitelek (újra)képződésének valószínűségét a bankrendszerben: a PSZÁF Kockázati jelentése is emlékeztet, hogy "a gyűjtőszámla szerződés megkötésekor az ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az esetlegesen fennálló 90 napon belüli késedelmét a gyűjtőszámla terhére történő hitelfolyósítással rendezze. Ezt a lehetőséget 2012 félévéig 2236 hitelszerződéshez vették igénybe, és összesen 220 millió Ft késedelmet fizettek ki ilyen módon. Az első árfolyamgát konstrukció 2011. augusztusi megjelenésétől 2012. július végéig összesen 3668 szerződésnél 350 millió forint, korábban 0-90 nap közötti késedelemmel rendelkező tartozást rendeztek gyűjtőszámla hitelből. Ez körülbelül 50 Mrd Ft hitelállományt vezetett vissza a késedelmes banki állományokból a teljesítő kategóriába. Ha ezen 0 - 90 nap közötti késedelmességgel bíró ügyletek rendezésére nem került volna sor, a banki 0 - 90 napos állomány 7%-kal, az ilyen hitelek aránya pedig 1,5%-kal lenne magasabb, mint most." E megfontolás mellett a magas részvételi arány attól is megóvhatja a bankszektort, hogy egy újabb (esetleg a végtörlesztéshez hasonló, egyoldalú) devizahiteles csomagot rakjon a vállára kormány.

Annak ellenére lehet ezt kijelenteni, hogy az árfolyamgát részvételi arányának növekedése egyúttal a kamatbevételek egy részének kiesését jelenti a bankszektor számára, hiszen a rögzített árfolyam feletti kamattörlesztés felét a bankok elengedik. Ez évente (238 forintos frankárfolyam mellett) több mint 10 milliárd forintos terhet jelenthet számukra (csakúgy, mint a költségvetés számára) a PSZÁF Kockázati jelentése szerint. A Portfolio.hu alábbi, korábban elvégzett számításával összhangban áll ez a szám, igaz, 2012-ben az éves költségnek még csak a töredéke jelentkezik a fokozatos belépések miatt.

Konklúzió

A fentiek fényében kijelenthető, hogy a pénzügyi szektor és a lakosság (valamint rajtuk keresztül az állam) egyaránt az árfolyamgát sikerében érdekelt, a sikerhez azonban az év utolsó két hónapjában jelentősen emelkednie kellene még a részvételi aránynak.

Az árfolyamrögzítést fontolgató devizahitelesek számára ezúttal is a Pénzcentrum.hu alábbi kalkulátora segít a döntésben.