Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója.
2020-ban az Európai Unión belül Magyarországon kiemelkedően magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló a közép-magyarországi régióból járt át az országon belül egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. De draszitkusak a különbségek a külföldi munkáért utazók arányaiban is.
2020-ban az Európai Unió tagállamaiban dolgozó 15–64 évesek 6 százaléka, azaz a 192 millióból 12 millióan más régióban dolgozott, mint ahol élt – olvasható az Eurostat friss összefoglalójában. A tagállamok közül a legtöbb ingázót Belgiumban regisztrálták, ahol a munkavállalók 21 százaléka hazája egy másik uniós régiójában dolgozott.
De Hollandiában is 13 százalékos volt az ingázás és 10–11 százalék körül alakult a litván, az osztrák, a dán és a német mutató is. Magyarországon a dolgozók 11,57 százaléka ingázott belföldön, jó részük Pest megyéből került ki, Budapest központi szerepének köszönhetően.
Ahogy a diagramon is látszik, Magyarországon mind EU-s, mind régiós szinten kiemelkedően magas az ingázók száma. A szomszédos Lengyelországban például a dolgozók kevesebb, mint 2 és Lengyelországban is mindössze 3,3 százaléka ingázott az országon belül. Régiónkban egyedül Ausztria számai közelítik meg a mienket, de még ott is csak a munkavállalók 10,7 százaléka ingázott az országon belül, ami majdnem egy százalékkal alacsonyabb a magyar számnál.
A nyugati országok közül is kevés helyen ingáznak annyian, mint hazánkban.
A már említett Hollandia számai ugyan alig maradnak el a magyartól, Belgiumnak pedig nincs vetélytársa az ingázók számat tekintve, de nem ez az általános. Franciaországban például csupán a dolgozók 4%-a utazott másik régióba dolgozni hazáján belül, és Olaszorszában ez a szám még alacsonyabb, mindössze 2,8%.
Persze az európaiak más tagállamokba is ingáztak 2020-ban, de sokkal kisebb számban, mint az államokon belül. Tavaly mindösszesen 2 millióan éltek ennek lehetőségével, azaz a 15-64 év közötti munkavállalók 1%-a. Ez meglepő módon megegyezik a 2019-es számokkal, azaz itt nem igen látszódott a koronavírus-járvány hatása.
Szlovákiából dolgoztak a legtöbben más országban, szomszédainknál ugyanis a munkavállalók nem kevesebb, mint 5%-a lépte át a határt a munkahelyért. De magas volt ez a szám Észtországban, Luxemburgban és Horvátországban is, mindhárom helyen a dolgozók 3%-a járt ugyanis dolgozni a határon túlra.
Magyarországon 99 200 ember, az összes dolgozó 2,27%-a ingázott külföldre, tehát az EU-s átlagnál hazánkban is többen utaztak az országhatáron túlra munkáért.
Régiós szinten a legnagyobb számban a belga Braban Wallon tartományban ingáztak (49%), amit a szintén belga Vlaams-Brabant mellett Pest követ, mindkettőben 40%-nyi ingázót regisztráltak. De az ausztriai Burgenland (38%), a holland Flevoland (36%) és a belga Namur (34%) számai is kicsivel maradtak el ettől. Magyar szempontból egyébként kimondottan érdekes lehet a régiós felosztást is részletesebben vizsgálni.
Régiós szinten nagyok a különbségek hazánkban
Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában a leginkább és melyikben a legkevésbé mobilisek a munkavállalók. A régiók szerinti felosztásban hazánkban az alábbi egységeket vizsgálják:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Alföld és Észak
- Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
- Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
- Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
Közép-Magyarország
- Pest
- Budapest
Dunántúl
- Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém)
- Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
- Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
Ezek közül Pest megyét és Budapestet külön régiónként is vizsgálják. A többi megyéről az Eurostat csak régiós szintű számokat publikál.
Mint látható, a régiók közt ingázók százalékos megoszlásában drasztikus különbségek vannak a régiók között. A statisztika szerint hazánkban arányaiban a legtöbb belföldi ingázó Közép-Magyarországon van, szám szerint 20,8%, az országos átlagot egyébként ezen a régión kívül gyakorlatilag csak a Közép-Dunántúl haladja meg.
Budapest a Közép-Magyarországi számot egyébként lefelé húzza a maga 6,8 százaléknyi ingázójával, hiszen érthető módon a fővárosból vidékre kevesebben járnak ki munkalehetőségért, ellenben Pest megyéből a dolgozók közel 40 százaléka ingázik, jó részük valószínűleg Budapestre, a szélesebb munkalehetőségek miatt.
Valószínűleg a Közép-Dunántúli régióban is elsődlegesen a főváros és a régió közti relatív közelség lehet felelős a 12,2%-nyi ingázóért.
Nyugat-Dunántúlon (3,7%) és a Dél-Alföldön (4,8%) ellenben alig utazik valaki a lakóhelyétől távol a munkahelyekért. Előbbinél magyarázat lehet, hogy Győr, Szombathely és Sopron is nagy lélekszámú, fejlett nagyvárosok és a határ közelsége miatt az ingázás eleve inkább Ausztriába összpontosul.
Nem véletlen tehát az sem, hogy a dolgozók bőven a Nyugat-Dunántúli régióból ingáznak a legnagyobb arányban a határainkon kívülre. Szám szerint az összes Nyugat-Dunántúli munkás 6,5 százaléka. De az ingázók a Dél-Dunántúli régióban is kiemelkedően sokan vannak, az ott élők 4%-a jár ki külföldre kenyeret keresni.
A külföldre ingázók száma az Alföld és Északi régiókban 1,5-2% között mozog, Közép Magyarországon pedig mindössze 1%-os. A Pest megyében élő külföldön dolgozók 0,7%-a ebben az esetben is könnyen magyarázható a főváros közelségével. Budapestről viszont arányaiban valamivel többen, az ott élők foglalkoztatottak 1,2%-a végzi a határon túl munkáját. Ez utóbbi valószínűleg a nemzetközi cégek nagyobb számával magyarázható.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- Feljutott az olasz élvonalba a Parmával Balogh Botond
- BL-elődöntő élőben: Borussia Dortmund–PSG 1-0
- Reptérfelújítás indul a Balatonnál - a nap hírei
- Nagy Márton: a társadalom elöregedése felpörgeti az egészségturizmust
- Egy rövid közleménnyel zárta le a bohócozásügyet a Magyar Jégkorong Szövetség
- Aláírták Schäfer András jövőjét a Bundesligában