A moratórium ára: komoly teher szakad a fizetésképtelen adósok nyakába

A kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség tárgyalásainak eredményeként május 14-én megszületett a döntés, hogy június helyett augusztusig maradhat a hiteltörlesztési moratórium. Aki nyár végéig jelzi, hogy élni kíván a lehetőséggel, az pedig egészen 2022 közepéig szüneteltetheti a törlesztést.

A döntés értelmében Magyarország, már így is Európai szinten rekordhosszúságú, központilag szabályozott adós-segítő intézménye gyakorlatilag a jelenlegi választási ciklus végéig fennmaradhat.

A fizetési moratóriumról tárgyaló felek érdekei sok pontban ütköznek. A májusban bejelentett változásokkal mindenesetre, bár születtek kompromisszumok, látszólag a megszorult adósokon felül a kormány nyert leginkább.

Érdekek ütköztek, döntések születtek

A bankok egyrészt abban lennének érdekeltek, hogy, csak a veszélyeztetett adósokra kiterjedő módon hosszabbodjon meg a moratórium. Másrészt az adminisztráció és a banki kockázatkezelés megszervezése miatt lenne fontos számukra, hogy mielőbb tisztázódjanak a jövőbeni szabályok.

A kormány, annak ellenére, hogy a több mint 15 hónapig tartó moratórium rettentő hosszú, érthető módon nem szeretné, hogy adósok tömegei kerüljenek, a miniszterelnök pénteki rádiós interjújában elmondta, a középosztály, "a munkából élő emberek" érdekei az elsődlegesek és a válság idején "szükség volt arra, hogy a családoknál maradjanak a tízezer forintok". Elemzők szerint pedig a 2022 tavaszi választások előtt a kormánynak célja lehet annak elkerülése is, hogy a moratórium megszűnése miatt a hitelek nem fizetése átpolitizálhatóvá váljon. Ezzel összhangban van számos egyéb döntésük, például a kilakoltatási moratórium, a veszélyhelyzet végéig tartó meghosszabbítása is.

A jegybank az óvatos és szelektív hosszabbítást szorgalmazta, melynek fókuszában az állt, hogy a moratóriumból kikerülőket minél kisebb sokk érje. Amellett érveltek, hogy a felhalmozott kamattartozásukat az adósok bármikor díjmentesen előtörleszthessék, Amelyikük a hosszabbított futamidő helyett a magasabb törlesztőrészletet választaná a moratórium után, az ezzel is élhessen és az MNB felvetette egy lépcsőzetesen, hónapok alatt visszaállított törlesztés lehetőségét a rászoruló adósok számára. Ez utóbbi mellett egyébként számos bank is érvelt.

A jelenlegi ismereteink szerint pedig:

Bár a törlesztési moratórium kivezetésének pontos módjáról még nem született meg a megállapodás a kormány, az MNB és a Magyar Bankszövetség között, annak továbbéléséről kiderültek a részletek.

• A jelenlegihez hasonló formájában a moratórium nem 2021. június 30-ig, hanem 2021. augusztus 31-ig marad fenn
• Később is lesz lehetőség a moratórium igénybevételére, azonban már nem automatikus jelleggel, vagyis nem azok vehetik majd igénybe, akik passzívan benne maradnak, hanem csak azok, akik jelentkeznek a bankjuknál, és belépnek vagy visszalépnek
• Utóbbi lehetőségre idén augusztus 31-ig lehet jelentkezni, és a jövő tavaszi választások után, 2022. június 30-án ér majd véget
• Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem lehet majd ki-belépkedni: aki igénybe veszi augusztus 31-ig a hosszabbítást, az már csak kiléphet, visszalépni nem tud majd

Orbán Viktor mai Kossuth rádiós interjújában kommentálta a moratórium nyár végéig tartó meghosszabbítását. Kiemelte, hogy itt két nagy kedvezményezetti csoport van, az egyik a háztartások, a másik a vállalkozásoké. A miniszterelnök elismerte, hogy a bankoknak a moratórium elég komoly terhet jelent, de úgy látja, hogy a Bankszövetség jelenlegi javaslatai nem fogadhatók el, és a válság idején szükség volt arra, hogy a családoknál maradjanak a tízezer forintok.

Maradtak fontos kérdések

A moratórium újabb jelentős meghosszabbításával kapcsolatban a válaszok mellett számos új kérdés is felmerült.

• Elfogadták-e a jegybank javaslatait, például a felhalmozott kamattartozás díjmentes előtörleszthetőségéről, a futamidőnyújtás helyett a magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásának lehetőségéről, illetve a törlesztőrészlet összegének lépcsőzetes visszavezetéséről?
• Akik 2022 közepéig fogják igénybe venni a moratóriumot, azokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e majd, mint a moratórium addigi szakaszában?
• Az európai szabályok és a Magyar Nemzeti Bank mennyivel szigorúbb céltartalékolási kötelezettséget ír majd elő a bankok számára azokra a hitelekre, amelyek 2022 közepéig benne lesznek a moratóriumban?
• Érheti-e hátrány azokat az adósokat a hitelfelvétel során, akik élnek a meghosszabbítással? A futamidő újabb megnyújtásán túl lesz-e bármi, ami arra ösztökélné az adósoknak, hogy ne vegyék igénybe a moratóriumot a jövő év közepéig?     

Azt is nehéz lenne előre megmondani, hogy az új feltételek mellett a lakossági és vállalati hitelek mekkora hányada lesz benne ősztől a moratóriumban. És Nehezen jelenthető ki ugyanis, hogy a változások bevezetése feltétlenül nagy számban szűrné ki a potyautasokat, vagyis azokat, akik úgy élnek a moratóriummal, hogy amúgy nem szorulnának rá.

2020 végén mindenesetre a jogosult a lakossági hitelek 54, a vállalati hitelek 39 százaléka volt benne a moratóriumban. A jövőbeni arány döntheti el, milyen hatással lesz a bankszektorra a meghosszabbítás, persze ez a jelenleg még nem ismert részleteken is múlhat.

Amennyiben az új feltételek révén csak a veszélyeztetettebb adósok maradnának benne a moratóriumban (a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelek összege alapján az összes vállalati és lakossági hitel 10-12 százaléka tartozik a veszélyeztetettek közé), az a pénzügyi stabilitás és a bankok jövedelmezősége szempontjából is kedvező változásokat hozhatna, hiszen mérsékelné a hitelportfóliók minőségromlása miatt várható veszteséggel kapcsolatos mostani bizonytalanságukat.

A bizalomdeficit csökkenése azonban a legkorábban akkor várható, amikor már véglegesen látjuk, mennyien döntöttek a moratóriumban maradás mellett.

Tehát még körülbelül szeptemberig várhatunk rá, hogy tisztább képet lássunk a hitelportfóliók minőségéről és a pandémia hiteladósokra gyakorolt pénzügyi hatásainak mértékéről. A moratórium első két szakaszának tapasztalatival azonban a bankok már szembesülhettek. A Pénzcentrumnak most néhány fontosabb pénzintézet elárulta ezek tanulságait és a jövőre vonatkozó várakozásaikat. 

A visszaesés, és annak mértéke is eltérő volt.

A moratórium nem minden hitelszegmensben és nem minden pénzintézet tapasztalata szerint okozott azonos mértékű visszaesést az új hitelfelvételek számában. Az UniCredit Bank statisztikái szerint például a személyikölcsön-piac a tavalyi év során lényegében a felére esett vissza, de az ügyféligények számában ennél kisebb csökkenést tapasztaltak.  A jelzáloghitelek esetében pedig ugyan érzékelték tavaly a kereslet csökkenését, de ez a trend 2021-re egyértelműen megfordult és idén már a járvány és a moratórium előtti évihez hasonló számokat tapasztaltak.

A Takarékbank is hasonló tapasztalatokról számolt be. Náluk viszont 2019 azonos időszakához képest náluk az összes hiteltípus esetén tapasztalható volt a visszaesés. A 2021 elején indult kilábalást pedig ők is érzik, de a hitelfelvételek száma náluk még nem érte el a korábbi szintet.

A CIB Bank ennél kevésbé érezte meg a válság alatt a hitelfelvételi kedv csökkenését. Egyedül a személyikölcsön-igénylések esetén tapasztalták ezt a 2020-as év során. A jelzáloghitelek és a babaváró kölcsön iránt viszont tavaly és idén töretlen volt a kereslet.

A vállalkozások hiteligénye mindez idő alatt a bankok tapasztalatai szerint, bár a pandémiás időszak kezdeti szakaszában csökkent, még 2020 második felében növekedésnek indult. A bankok zökkenőmentesen vezette be a különböző, új, a kormány gazdaságélénkítő csomagjában szereplő támogatott és refinanszírozott hiteleket, illetve kezességvállalási programokat. Az új konstrukciók iránti folyamatosan növekvő érdeklődésnek hála pedig a szegmensben ismét jelentős hitelfelvételi kedv mutatkozik.

Kezelhető mértékű maradhat a fizetésképtelenség 

A pandémiából való kilábalás a hitelpiac szempontjából fontos kérdése lehet az adósok megváltozott szokásainak hatása. Az elhúzódó fizetési moratórium, a lakossági ügyfelek fizetőképességére, illetve fizetési hajlandóságára gyakorolt rövid és középtávú hatásait még csak megbecsülni lehet, de a bankok várakozásai szerint ez sem lesz drasztikus mértékű.

A CIB Bank számít ugyan visszaesésre a fizetési hajlandóságban, de várakozásaik szerint ez nem lesz jelentős. Azon ügyfeleiknek, akik a moratórium után fizetési nehézséggel küzdenének, saját fizetéskönnyítési megoldásokkal igyekeznek majd segítséget nyújtani. Ezért a nemteljesítő hitelállomány (NPL) nagyságában sem számítanak szignifikáns visszaesésre.

A K&H ellenben számol vele, hogy a moratórium lejártával a lakossági szegmensben nehézségek támadhatnak a hitel törlesztésében és azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az elhúzódó moratórium miatt lesznek olyan családok, ahol a hiteltörlesztéshez szükséges összeget más rendszeres kiadásokba építették be a hosszú hónapok alatt. A bank ezért növelte céltartalékait is, számolva a nemteljesítő hitelállomány esetleges növekedésével.

A bankok szerint az NPL állomány esetleges növekedésével kapcsolatban bizakodásra adhat okot a moratóriumból kilépő, proaktív ügyfelek magas száma. Ezért, bár számítanak annak kismértékű növekedésére, úgy gondolják felkészülten éri majd őket.

Tömegesen léptek ki a moratóriumból

Idén januárra a fizetési moratóriummal korábban élő hiteladósok jelentős része már kilépett abból. A CIB Bank lakossági ügyfeleinek például január végéig nem kevesebb, mint 58 százaléka döntött inkább a törlesztés folytatása mellett. A decemberben életbe lépett új jogszabályi rendelkezések hatására pedig nem tapasztalták, hogy jelentős számban léptek vissza a moratóriumba azok, akik korábban már kiléptek, és szintén nagyon alacsony volt náluk azok száma is, akik januárig vártak volna a moratóriumból való kilépéssel.

A Takarékbanknál is hasonló mozgásokat tapasztaltak. Ott az érintett ügyfelek 15,15 százaléka önként visszatért a törlesztéshez, még a moratórium első szakaszának december végi lezárása után. Valamint nagyszámú, a törlesztéshez proaktívan visszatérő ügyfeléről számolt be a K&H és az UniCredit Bank is.

Az utóbbinál mostanra a moratóriumra 2020. március 18-tól jogosult lakossági ügyfelek mintegy kétharmada döntött úgy, hogy nem él tovább az adós-segítő megoldással, inkább folytatja hitele törlesztését. A 2020. december végén moratóriumban lévő hitelszerződéseknek pedig mintegy 15 százaléka esetében döntöttek úgy az adósaik, hogy a moratórium 2021. január 1-jétől kezdődő második szakaszában már nem kívánnak élni azzal.