Kiderült, mennyire hatékony az AstraZeneca vakcina: kinek érdemes Aspirint szedni mellé?

Hazánkban a legfrissebb, május 18-i adatok szerint a beoltottak száma 4 714 992 fő, közülük 2 749 235 fő már a második oltását is megkapta.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint idehaza legtöbben a Pfizer Comirnaty vakcináját kapták, 2,8 millió adagot adtak be belőle, a második leggyakrabban beadott oltóanyag pedig a Szputnyik V volt, 1,6 millió adag került beadásra. Az AstraZeneca/Vaxzevria vakcinát eddig 748 ezren kapták meg.

Egy pandémia közepén az embereknek rengeteg kérdésük van egészségüket illetően, és ilyenkor a legtöbben az internetet hívják segítségül, hiszen ez a legkézenfekvőbb módja manapság az információgyűjtésnek, és ez adja a leggyorsabb válaszokat. Ugyanakkor még gyakorlott felhasználóként is könnyű eltévedni a világhálón, belefutni fals hírekbe, hiszen legalább annyi téveszme, hamis állítás kering itt fenn, mint amennyi hasznos tudás.

A Pénzcentrum most igyekszik megválaszolni a leggyakrabban feltett kérdéseket az AstraZeneca, más újabb nevén Vaxzevria vakcinával kapcsolatban, hiteles forrásból tájékoztatva az olvasókat. De melyek a legégetőbb kérdések? Az "AstraZeneca vakcina" keresőszavakat az alábbiakkal egészítette ki a Google a trendek alapján:

AstraZeneca hatékonyság

Az összesen 32 ezer - számos korosztályt és etnikai csoportot felölelő - résztvevővel, a klinikai kísérletek harmadik fázisában elvégzett vizsgálat eredménye szerint a vakcina 79 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a Covid-19 tüneteinek kialakulását, és a 65 év felettiek körében ez az arány még magasabb, 80 százalékos.

AstraZeneca második oltás

A védettség kialakulásához 2 adag, 4-12 hét különbséggel beadott vakcina szükséges. Sokaknak okoz fejtörést, éljenek-e a felkínált lehetőséggel, miszerint az első oltás utáni 12. hét előtt felvehető az AstraZeneca-oltás második adagja, írják a KOVIDők Facebook-oldalán. A hivatalos alkalmazási előírás szerint a két oltás között 4–12 hetet kell várni. Az újabb adatok szerint a hosszabb várakozási idő növeli a vakcina hatékonyságát, ezért célszerű a 12. hétre időzíteni a második adagot.

Az oltottak követése során gyűjtött adatok azt jelzik, hogy minél nagyobb az oltási időköz, annál magasabb a vakcina hatékonysága.

AstraZeneca vérrög

Az AstraZeneca oltóanyag előnyei messze meghaladják a vakcina alkalmazásával járó esetleges vérrögképződési kockázatokat, melyet egymillió beoltott közül négy ember esetében lehet észlelni. Ugyanakkor a jelek korai felismerésével elkerülhető az esetleges szövődmények kialakulása. A brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem Vaxzevria névre keresztelt oltóanyaga esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina "nagyon ritka mellékhatásaként" - amint azt az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség közleményében kiemelte.

A vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint. 25 millió, AstraZeneca-vakcinával beoltott között alig néhány tucat esetben jelentettek vérrög kialakulásának esetleges veszélyét, közöttük 18 halálesetről számoltak be.

A jelentett esetek többsége 60 év alatti nőknél fordult elő az oltást követő két héten belül. Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Az esetek kivizsgálása folytatódik - közölték. Az ügynökség illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) a vérrögképződés esetleges veszélye esetén az azonnali szakorvosi konzultáció fontosságát hangsúlyozza. Vérrögképződésre, vagy a vérlemezkék alacsony számára utaló jelek korai felismerése elkerülheti az esetleges szövődmények kialakulását - mondták. A beoltottaknak haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha esetükben

• légszomj,
• mellkasi, vagy hasi fájdalom,
• fejfájás, vagy
• homályos látás tünetei jelentkeznek, illetve akkor,
• ha duzzanatot figyelnek meg a lábban, vagy apró vérfoltok jelennek meg a bőr alatt az injekció beadásának helyén kívül.

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazásával járó előnyök a Covid-19 betegség kialakulása és az ezzel járó kockázatok - a kórházi kezelés szükségessé válása és a betegség okozta halálozás - megelőzését tekintve a beoltottak óriási többsége számára továbbra is meghaladják a vakcina beadásával járó kockázatokat.

AstraZeneca védettség

A védettség kialakulásához 2 adag, 4-12 hét különbséggel beadott vakcina szükséges. Magyarországon 4 hét különbséggel alkalmazzuk a vakcinát, a mielőbbi védettség kialakulása érdekében.

Meddig tart a védettség?

A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.

AstraZeneca gyártója

Az AstraZeneca Plc. a világ egyik vezető kutatásorientált gyógyszervállalata londoni központtal, amely kiterjedt kutatás - fejlesztési, és gyógyszergyártási tevékenységet folytat és részvényeit a világ vezető tőzsdéin is jegyzik. A vállalat 1999-ben svéd és brit gyógyszeripari cégek egyesülésével jött létre, és azóta biotechnológiai vállalatokat is magába tömörítő nagyvállalatként tevékenykedik a világ több mint 100 országában. A nagyvállalatnak több mint 62 000 alkalmazottja van, ebből 11 000 munkatárs kutatás-fejlesztési területen dolgozik. A fő kutatási centrumok Svédországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban találhatók. A közép-kelet-európai klinikai kutatási részleg központja a magyarországi AstraZeneca Kft. budapesti irodájában található.

Az AstraZeneca számos innovatív gyógyszert fejlesztett ki, gyártott és forgalmazott eddig is, és továbbra is arra a 6 terápiás területre koncentrál, amely az emberiséget sújtó legsúlyosabb betegségekkel foglalkozik, és amely területeken – munkatársainak tudása és kapacitása segítségével – a legtöbbet teheti az emberek egészségének javítása érdekében. Az AstraZeneca a

• daganatos,
• szív- és érrendszeri,
• gyomor- és bélrendszeri,
• fertőző,
• idegrendszeri, valamint
• légúti és gyulladásos megbetegedésekben használatos gyógyszereket kutat, gyárt és forgalmaz.

AstraZeneca Wiki

Van Wikipédia oldala is.

AstraZeneca Magyarország

Magyarország összesen 24 millió adag oltóanyagot vár az uniós beszerzésből, ennek eddig a 20 százaléka érkezett meg négy gyártótól (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen). A legtöbb vakcinát (3,2 millió adagot) a Pfizer szállította. Ahogy a fenti (zöld) táblázatból is látszik, a Vaxzevriaból eddig 1,17 milliónyi adag érkezett az országba, és ebből 748 ezret oltottak el.

Magyarország további 7 millió adag orosz és kínai vakcinát is vásárolt, ennek a 76 százaléka már meg is érkezett. A megrendelt 2 millió adag Szputnyik vakcinából mára az összes oltóanyagot megkapta Magyarország, a megrendelt 5 millió adag Sinopharm vakcinából pedig már 3,3 millió adag érkezett meg.

Astrazeneca Aspirin Protect

Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a PTE Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője arra hívta fel a figyelmat, hogy az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos híráramlás sokkal inkább egy gyógyszer- és vakcinafejlesztő cégek között kialakult kisebb háború eredménye, nem pedig bármilyen vérrögképződési probléma. Hozzátette, azt gondolja, hogy statisztikailag semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződések között. Rámutatott, hogy a beoltottak száma meghaladta eddig a 25 millió főt a világban, ebből pedig 37 esetben fordult elő bármilyen probléma - írja a Portfolio. 

Jakab Ferenc beszélt arról is, hogy van-e értelme különböző kezeléseknek az AstraZeneca felvételét követően. Véleménye szerint ártani biztos nem árt, ha valaki akar Aspirin Protectet szedni, akkor szedje nyugodtan.

A vérhígító injekció alkalmazását viszont feleslegesnek tartja a professzor, mert nem lát szignifikáns összefüggést az AstraZeneca vakcina és a vérrögképződések között. Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora és a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmat, hogy a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórképek, amelyek véletlenül is gyakran előfordulnak.