A kilencvenes évektől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett.
Vegyes képet mutat Európában a legfrissebb, koronavírus okozta jövedelem-veszteségbecslés. Az adatok alapján Magyarország az egyik legjobban vészelte át az első hullám gazdasági támadását, Lettországgal, Svédországgal körülbelül egy szinten. Ehhez képest Horvátországban, Görögországban vagy Cipruson igazi sokk érte a dolgozókat. Ez utóbbi helyeken ráadásul bár az állami kompenzációk jelentősek voltak, mégis markáns maradt a bevételkiesés mértéke. Volt azonban egy EU-s ország, amelyik az első koronavírus-hullám okozta ütést az állam segítségével gyakorlatilag nullázni tudta.
Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint, a becsült éves bevételkiesés mértéke körülbelül 5 százalékos lehet az EU-ban dolgozók esetében 2020-ban, 2019-hez viszonyítva. Ez a szám az állami kompenzációk előtti átlagos kiesés mértékét mutatja uniós szinten, amit 3 fő összetevőből számítottak ki.
A foglalkoztatási jövedelem-veszteség számítások 3 alapja:
- a munkavállalók elveszítették állásukat vagy szerződésüket nem hosszabbították meg;
- a munkavállalók alkalmazottak maradtak, de ideiglenesen nem foglalkoztatták őket;
- a munkavállalókat továbbra is foglalkoztatták, de a szokásos munkaidejüknek csak töredékét dolgozták.
Az ezek alapján számított jövedelem-veszteségek unió szerte azt mutatták, hogy a kiszolgáltatottabb, tehát az alapból a legalacsonyabb jövedelmi szegmensbe tartozókat valószínűleg nagyobb veszteséget szenvedtek el, mint a magasabb jövedelmi szegmensben lévők. A szegényebbeket tehát anyagilag is keményebben érintette 2020-ban a koronavírus-járvány.
Az Eurostat az adatok kapcsán hangsúlyozza, ez a gyorsbecslésük eltér a standard számításaiktól, csak a munkából származó jövedelmekre támaszkodik, és nagyrészt modellekre, becslésekre épül. Azt is fontos megjegyezni, hogy bár a vonatkozó adatok a 2019-2020-as éves változást mutatják, de a becslések nem veszik figyelembe az egészségügyi válság második hullámát a távollétek és bérkompenzációs rendszerek szempontjából.
Hogy állnak az országok?
Mindezen információk figyelembevételével kijelenthető, hogy a jövedelem-veszteségek igen eltérően érintették az EU tagállamokat. A becslések szerint leginkább a horvát, görög, ciprusi, illetve francia dolgozók sínylették meg leginkább a járványt. Ezekben az országokban ugyanis a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők 10 vagy adott esetben több mint 10 százalékkal keresnek várhatóan kevesebbet idén, mint 2019-ben.
Horvátországban ráadásul, ami a legrosszabbul szerepelt az EU-ban, a középső és felső jövedelmi kategóriába tartozó alkalmazottak is jócskán buknak keresetükön, a középső jövedelmi hányadba tartozók szintén több mint 10 százalékot, míg a felsőben lévők közel 9-et.
Ehhez képest a lista túlsó végén Lettország tanyázik, ahol az alacsony és középső jövedelmi hányadba tartozók vesztésege 2 százalékos, míg a legfelső hányadba tartozók 1 százaléknál is kevesebb. Lettországot a listán viszont Magyarország követi, ami az Eurostat becsült adatai alapján azt jelenti, hogy
Hazánkban a legalacsonyabb jövedelmi rétegbe tartozók vesztesége a négy százalékot sem éri el, míg a középső és felső hányadba tartozóké 2 százaléknál is kevesebb. Ezzel az eredménnyel Svédországhoz hasonló adatokat produkált Magyarország, a járvány első hullámának csapását illetően.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mennyit segített az állam?
Az Eurostat becslése azt is vizsgálta, hogy az állami segítségek mennyivel csökkenthették a koronavírus első hulláma által okozott jövedelem-kieséseket. Ezen adatok alapján az látszik, hogy a legjelentősebben Horvátország faragta a kiesést, a 10 százalék fölötti átlagos munkavállalói bérkiesését 5 százalékra tudták csökkenteni. Őket Franciaország követte, akik az átlagos bevétel-kiesést közel 8 százalékról majd 2 százalékosra tudták csökkenteni.
Az EU-átlag ezen a téren egyébként 4 százalékról közel 2 százalékos kompenzálás volt. Ami egyben azt is jelentette, hogy a COVID 1. hulláma 4 ország kivételével (Horvátország, Görögország, Ciprus) sehol máshol nem okozott 4 százaléknál magasabb jövedelem-veszteséget a munkavállalók számára.
Magyarország ezen a téren a lista végén kapott helyet, a becslések szerint nálunk átlagosan a munkavállalók a bérük 1 százalékát veszítették el, amin az állami kompenzáció igazából semmit nem változtatott. Ezzel, mármint az átlagos jövedelem-vesztéssel Lettország és Dánia szintjén mozgunk.
Érdekes azonban megnézni Hollandiát, ahol az állami közbeavatkozás előtt az ország munkavállalói átlagosan közel 4 százalékos jövedelem-kieséssel néztek szembe a koronavírus első hulláma végett, amit azonban az állami közbelépés egészen egyszerűen eltüntetett. Így jelen becslés szerint Hollandia lett az EU egyetlen országa, ahol a vírus első támadása nem okozott a lakosok számára jövedelem-veszteséget.
Megdőlt az ősi vitamin-tévhit: ezt rontják el a legtöbben, így hiába szedik a méregdrága tablettákat
A legújabb kutatások szerint a táplálékkiegészítők hatékonyságát növelheti, ha figyelembe vesszük a bevételük ideális időpontját.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- Szijjártó Péter: a NATO öles léptekkel halad a vörös vonal felé
- Női holttestre bukkantak a tűzoltók
- Nagyot megy a „Lőszer Ukrajnának” lakossági gyűjtés Szlovákiában
- Ma kiderül kik járhatnak szeptembertől középiskolába
- Galló Vilmos bocsánatot kért, amiért lebohócozta a kapitányt
- Két autópályán is torlódásra kell számítani