Pénzcentrum • 2026. május 15. 15:40
Évtizedek óta először csökkentik a brit királyi család működését finanszírozó állami támogatást. Az András herceg körüli botrányok és a közpénzekkel való gazdálkodás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a monarchiára. A közvélemény és a politikusok egyaránt nagyobb átláthatóságot követelnek az eddig jórészt homályba burkolózó intézmény pénzügyeivel kapcsolatban - írta a BBC.
A királyi család finanszírozása eddig egy rendkívül bonyolult és zárt rendszerben működött. A következő időszakban azonban komoly kihívások és változások várhatók. Az uralkodói apanázs (Sovereign Grant) összege jelenleg rekordmagas, évi 137,9 millió font. Ez az összeg elsősorban a Buckingham-palota felújítási munkálatainak köszönhető. A brit pénzügyminisztérium viszont már jelezte, hogy a munkálatok 2027–2028-as befejezése után törvénymódosítással csökkentik a támogatást. Az elmúlt évek folyamatos emelései után ez lesz az első alkalom, hogy az intézménynek meg kell húznia a nadrágszíjat.
A pénzügyi szigorítás egybeesik a királyi család megítélésének romlásával. Ez nagyrészt a Jeffrey Epsteinnel is kapcsolatba hozott András herceg (Mountbatten-Windsor) botrányainak számlájára írható. A herceg magatartása komoly felháborodást keltett a szigetországban. Különösen a túlzott, adófizetőkre hárított utazási költségei, valamint a Royal Lodge-hoz fűződő vitatott bérleti szerződése borzolta a kedélyeket. Ennek hatására a brit parlament illetékes bizottsága idén nyáron átfogó vizsgálatot indít. A vizsgálat a korona birtokait kezelő független vállalat, a Crown Estate működésére, valamint a családtagok ingatlanbérleti szerződéseire is kiterjed.
A társadalmi hangulat is egyértelműen változóban van. Bár a britek 64 százaléka továbbra is támogatja a monarchiát, egy közelmúltbeli felmérés szerint már csak 53 százalékuk gondolja úgy, hogy a királyi család megéri a ráköltött közpénzt. Alkotmányjogi szakértők szerint a pénzügyek területe mindig is a monarchia Achilles-sarka volt. Rendkívül rossz fényt vet az intézményre, ha az adófizetők pénzéből amúgy is mesésen gazdag embereket finanszíroznak, miközben az állami közkiadások más területeken egyre szűkösebbek.
A támogatás csökkentését eddig egy úgynevezett "arany racsni" szabály akadályozta meg. Ez a mechanizmus garantálta az éves juttatás növelését, ugyanakkor lehetetlenné tette annak mérséklését. A kormányzat most egyszeri kivételként teszi lehetővé a költségvetési vágást. Ez a lépés a jövőben egy új, alacsonyabb bázist jelent majd a számításokhoz. Maga a rendszer azonban sokak számára továbbra is átláthatatlan marad. Bár az uralkodói apanázst a Crown Estate nyereségének százalékában határozzák meg, a kiadásokat valójában teljes egészében az államkassza állja.
A tisztánlátást tovább nehezíti az állami és a magánvagyon folyamatos összemosódása. Az uralkodói apanázs mértéke nyilvános, azonban a magánvagyonként kezelt, de a mindenkori tisztséghez kötött birtokokból származó bevételek felett jóval kisebb a kontroll. Ilyen például a Lancasteri és a Cornwalli Hercegség, amelyek évi több tízmillió fontos bevételt generálnak. A monarchia kritikusai szerint ezeket az összegeket is közpénzként kellene kezelni. Szintén komoly ellenérzéseket szül, hogy a királyi család mentesül az örökösödési illeték alól. Bár a király és a trónörökös önkéntesen fizet jövedelemadót, magánbefektetéseik és örökségük pontos mértéke teljesen rejtve marad a nyilvánosság elől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A család láthatóan érzékeli a hírnév romlásának kockázatát, és igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Vilmos walesi herceg például elkezdte modernizálni a birtokában lévő Cornwalli Hercegséget. Célja, hogy a birtokot egyfajta "társadalmi hatású" szervezetként pozicionálja. Ennek jegyében a jövőben az eddig feudális jellegű ingatlanbirodalom a hajléktalanság felszámolására, szociális lakhatási projektekre és a környezetvédelemre koncentrál majd.
Ha a királyi család a szigorodó pénzügyi ellenőrzések közepette is meg akarja őrizni a társadalom bizalmát, a jövőben elengedhetetlen lesz a szemléletváltás. Gazdálkodásuknak egyértelműen azt kell tükröznie, hogy az intézmény a közszolgálatról, nem pedig a magánhaszonszerzésről szól. Szakértők szerint kizárólag ez az egyetlen módja annak, hogy az elavultnak tűnő pénzügyi kiváltságokat a modern kor elvárásaihoz igazítsák.