Pénzcentrum • 2026. május 7. 17:43
A TotalEnergies 5,8 milliárd eurós negyedéves nyeresége újra fellobbantotta az extraprofitadóról szóló politikai vitát Franciaországban. A baloldaltól a szélsőjobbig szinte minden párt az energiacégek többletnyereségének megadóztatását követeli, miközben a korábbi francia kísérletek kudarcosnak bizonyultak: a 2022-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás jóval elmaradt a várakozásoktól, a villamosenergia-termelőkre kivetett különadó pedig a tervezett bevétel töredékét hozta csak be. Szakértők szerint tartós megoldás legfeljebb uniós szinten képzelhető el, ehhez azonban előbb tisztázni kellene, pontosan mi számít extraprofitnak - írta meg a L'Express.
Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt megugró olajárak láttán a francia politikai élet szinte minden szereplője – a baloldali La France insoumise-tól a Nemzeti Tömörülésen át a szocialistákig – az energiaszektorban keletkező extraprofitok megadóztatását sürgeti.
A vita középpontjában a TotalEnergies áll, jóllehet negyedéves nyereségnövekedése jóval elmarad néhány versenytársáétól: a spanyol Repsol 154, a brit BP pedig 453 százalékos ugrást ért el. A csoport vezérigazgatója, Patrick Pouyanné az üzemanyagár-plafon fenntartásának bejelentésével próbálta tompítani a kritikákat, ugyanakkor azzal fenyegetett, hogy visszavonja az intézkedést, ha a kormány új különadót vet ki a vállalatra.
A francia Szocialista Párt már be is jelentette, hogy törvényjavaslatot terjeszt be azokra a vállalatokra vonatkozóan, amelyek árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, és az elmúlt három évben átlagosan több mint 20 százalékos nyereségnövekedést értek el. Szakértők szerint azonban ez a megközelítés félrevezető, mert olyan dinamikusan növekvő cégeket is sújtana, amelyek nem a geopolitikai feszültségekből profitálnak, hanem piaci részesedésük növekedése vagy beruházásaik révén váltak nyereségesebbé.
A korábbi tapasztalatok sem túl biztatók. A Közpolitikai Intézet (IPP) 2023-as jelentése szerint a 2022 decemberében, uniós rendelet alapján elfogadott ideiglenes szolidaritási hozzájárulás mindössze 69 millió eurót hozott a francia költségvetésnek. Ez közel háromszor kevesebb a kormányzati előrejelzésnél, és mintegy negyvenszer kevesebb az IPP eredeti becslésénél. Az egyik ok az volt, hogy az adó csak bizonyos tevékenységekre – elsősorban a kőolaj-finomításra és -kitermelésre – vonatkozott. Emellett a vállalatok korábbi veszteségek beszámításával és kiadások átütemezésével csökkenthették adóalapjukat, miközben nyereségük jelentős része alacsonyabb adókulcsú országokban keletkezett. Még látványosabb kudarcot vallott a villamosenergia-termelők bevételeire kivetett különadó: a várt 12,3 milliárd euró helyett mindössze 625 millió eurót eredményezett.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A szakértők szerint egy pusztán nemzeti szintű extraprofitadó érdemben nem működőképes. "Ezek a nyereségek nemzetközileg rendkívül mobilak" – hangsúlyozza Katheline Schubert, a Párizs 1 Panthéon–Sorbonne Egyetem közgazdaságtan-professzora. "Multinacionális vállalatokról van szó: ha egy adott országban plusz adót vetünk ki rájuk, a profit egyszerűen máshová vándorol." A TotalEnergies esete különösen szemléletes: a csoport nyereségének döntő részét külföldön, az olaj- és gázkitermelés helyszínein termeli, míg franciaországi tevékenysége jóval kevésbé jövedelmező.
A megoldás inkább uniós szinten képzelhető el. Spanyolország, Ausztria, Németország, Olaszország és Portugália már egy, a 2022-eshez hasonló közös intézkedés bevezetését szorgalmazza, Franciaország azonban egyelőre nem foglalt egyértelmű állást. Alice Chiocchetti, az IPP kutatója szerint az uniós megközelítés ígéretes, de a 2022-es kapkodás hibáit nem szabad megismételni. Schubert professzor úgy véli, először pontosan meg kell határozni, mi minősül extraprofitnak, és milyen körülmények között adóztatható. Csak így alakítható ki kiszámítható, stabil szabályozási keret; enélkül a vállalatok azt érzékelik, hogy az állam egyik napról a másikra változtathat a szabályokon, ami közvetlenül befolyásolja beruházási döntéseiket.