Pénzcentrum • 2026. június 2. 16:30
Tokió közepén talált egy utazó egy Balaton nevű büfét, ahol még lángost is lehetett vásárolni - a döbbenet az, hogy olcsóbban, mint itthon.
Tokió szívében, egy "Balaton" nevű büfében a hazai áraknál jóval olcsóbban, mindössze 1200 forintért kínálják a lángost - ezt egy utazó szúrta ki a japán fővárosban. Ez a meglepő jelenség nem csupán gasztronómiai érdekesség, hanem komoly gazdasági kérdéseket is felvet.
Egy magyar utazó számára már önmagában is különleges élmény, ha a japán főváros forgatagában hazai ízekre bukkan. Az igazi meglepetést azonban nem is a lángosozó létezése, sokkal inkább a termék ára okozta:
egy lángosért mindössze 580 japán jent, azaz átszámítva körülbelül 1 200 forintot kérnek.
Ez azt jelenti, hogy még a Velencei-tónál is drágábban mérik itthon a klasszikus strandételt, mint több ezer kilométernyire, a japán fővárosban. Nemrégiben számoltunk be róla, hogy a strandbüfékben 1 350 forint alatt nem találni lángost - és ez a sima változat, a sajtos-tejfölös ennek majdnem a dupláját, 2 400 forintot kóstált.
Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a világ egyik legnagyobb metropoliszában olcsóbban juthatunk hozzá ehhez a klasszikus magyar ételhez, mint a hazai vízpartokon. Bár a japán jen gyengülése kétségkívül hozzájárul a kedvező árhoz, a teljes magyarázat ennél jóval összetettebb.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az árképzést jelentősen befolyásolhatják a két ország munkaerőköltségeinek különbségei, a bérleti díjak, az energiaárak, valamint az üzletmenetet szabályozó előírások közötti eltérések egyaránt. A hazai helyzetről is írtunk korábban, ezt a cikket itt olvashatod el: