Pénzcentrum • 2025. december 21. 13:04
Az élelmiszerlánc szereplői szerint az árrésstop különösen súlyos terhet rótt a kiskereskedelemre, miközben torzította az árversenyt és jelentős veszteségeket okozott az ágazatban. A CashTag legújabb részében a kereskedők hangsúlyozzák: az árrés nem profit, abból kell kigazdálkodni minden működési költséget, ami tartósan fenntarthatatlan helyzetet teremtett. A szabályozás hatása azonban a feldolgozóiparban is gyorsan megjelent: Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője szerint az árrésstop miatt elmaradtak az indokolt áremelések, miközben a költségek érdemben nőttek. Mindez együtt fékezi a beruházásokat, és hosszabb távon az ellátási lánc egészének versenyképességét gyengíti.
Rendkívül nehéz évet zárt az élelmiszer-ellátási lánc szinte minden szereplője – derült ki a CashTag legfrissebb adásából, amelyben agrárszakértők, élelmiszeripari vezetők és a kiskereskedelem képviselői beszéltek az idei tapasztalatokról és a kilátásokról.
A klímaváltozás hatásai, az állatjárványok, az aszály, valamint a kormány által bevezetett árrésstop együttesen alakították át az ágazat működését, miközben a szereplők szerint a szabályozói környezet egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Az agrárium helyzete különösen súlyos volt az elmúlt évben. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem túlzás azt mondani, hogy a mezőgazdaság működési feltételei alapjaiban változnak meg.
Nagyon kemény év volt, és valóban azt kell látni, hogy a mezőgazdaságban olyan folyamatok zajlanak már évek óta, amelyek teljesen átírják a termelés feltételeit. Ez mindenekelőtt a klímaváltozással függ össze
– fogalmazott. Hozzátette: az Alföld kiszáradása, a csapadék egyenetlen eloszlása és az új, illetve felerősödő állatbetegségek mind olyan jelenségek, amelyekre korábban figyelmeztettek a kutatók, de most váltak igazán kézzelfoghatóvá. Az állattenyésztést idén különösen súlyosan érintette a madárinfluenza folyamatos jelenléte, valamint a száj- és körömfájás ötven év utáni visszatérése, amit Braunmüller Lajos az „állattenyésztés atombombájaként” jellemzett.
A feldolgozóipar számára a legnagyobb kihívást az állandó alkalmazkodás jelentette. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője elmondta: az év során egymást érték a jogszabályi változások, amelyek közül az árrésstop volt a legmeghatározóbb.
Hirtelen megugrott a fogyasztás az érintett termékkörökben, amit gyártási kapacitásnöveléssel kellett lekövetnünk. Ezeket a hullámvölgyeket kiegyenesíteni volt igazán nagy feladat
– mondta. Az árrésstop következtében ugyanakkor elmaradtak az indokolt árkorrekciók, miközben a költségek – a bérek, a csomagolóanyagok és a logisztika – 5-10 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen visszavágta a feldolgozók marzsait.
A kiskereskedelem oldaláról Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Nem 2025 lesz az arany éve a kereskedelemnek.” Az árrésstop – amely első körben 30 élelmiszer-kategóriára maximálta az elérhető árrést – éppen azt a szegmenst sújtotta, ahol a jövedelmezőség már korábban is rendkívül alacsony volt.
Becslések szerint a szabályozás 400-500 milliárd forintos veszteséget okozott a kiskereskedelemnek.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Kozák szerint súlyos félreértés, hogy az árrés egyenlő lenne a profittal: „Ebből kell kifizetni a munkaerőt, a logisztikát, az energiát – 10 százalékos árrésen egyszerűen nem marad profit.” Ez a helyzet paradox módon azt is eredményezi, hogy a kereskedők kevésbé érdekeltek az árak további csökkentésében, még akkor sem, ha a beszerzési árak esnek.
A szakértők egyetértettek abban, hogy az árrésstop hatása végiggyűrűzik az egész termékpályán.
Mint egy népmese: a kereskedők nyomást helyeznek a feldolgozókra, a feldolgozók a termelőkre, és végül mindenki szenved
– fogalmazott Braunmüller Lajos. Szerinte a mesterségesen torzított árak elhomályosítják a piaci visszajelzéseket, ami rossz döntésekhez vezet, és hosszabb távon importdömpinget eredményezhet. A fogyasztók rövid távon olcsóbb árakat látnak, de Kozák Tamás szerint ennek már most is vannak mellékhatásai:
csökkent az akciók száma, lassult az új termékek bevezetése, és visszafogottabbá váltak a beruházások.
A jövő évet illetően a megszólalók óvatos optimizmussal, de komoly kockázatokkal számolnak. Nagy Ádám szerint a sertés- és tejpiacon árcsökkenés várható, amely március–április körül a boltokban is megjelenhet, miközben az árrésstop kivezetése elkerülhetetlen lesz.
Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a hirtelen megszüntetés sokkot okozna. „Soft landingre lenne szükség” – fogalmazott Braunmüller Lajos –, mert minél tovább marad fenn a jelenlegi rendszer, annál fájdalmasabb lesz a kijózanodás. A hosszú távú kilátásokról szólva pedig úgy összegzett: élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de az árak stabilitása, amelyhez a fogyasztók évtizedekig hozzászoktak, végleg a múlté lehet.
Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA