Így húzzák le a magyarokat a mobilcégek: döbbenetes, mennyit fizetünk

A környező országok közül Magyarországon a legdrágább átlagosan egy gigabájtnyi mobilinternet a brit Cable összesítése szerint. 6,56 dollárt, átszámolva valamivel több mint 1800 forintot kell kicsengetni egyetlen gigabájtért hazánkban.

Ezzel szemben a kontinensen Ukrajnában a legolcsóbb a gigabájt átlagára, 51 cent (142 forint). Utánuk az osztrákok jönnek 1,88 dollárral (524 forinttal), majd pedig Románia következik 1,29 dolláros (527 forintos) átlagárával. Szlovéniában 2,21 dollárt (616 forintot) kérnek egy gigabájt mobilnetért, Szerbiában 4,83 dollár (1347 forint) az átlagár, amitől nem sokkal maradnak el a horvátok sem, ahol átszámolva mai árfolyamon 1364 forint egy gigabájt. A Szlovákoknál is olcsóbb a net, mint nálunk, ott egy giga 5,56 dollár (1550 forint).

Összességében Indiában a legolcsóbb a mobilnet, ott átlagosan 23 centbe, azaz 64 forintba kerül egy giga net, Kirgizisztánban sem sokkal drágább, 27 cent (75 forint) egy gigabájt mobilinternet. A rangsor végén Zimbabwe áll, ahol 75,2 dollár, átszámolva 20 ezer forint egy gigabájtnyi internet, és Egyenlítői-Guineában is 65,8  dollárba (18 ezer forint) kerül egy giga net.

Európában a legtöbbet Görögországban kell kicsengetni az 1 gigányi internetért, itt 32,7 dollárba (9100 forintba) kerül átlagosan ennyi adatforgalom, míg Svájcban 20,2-t (5600 forintot) kell fizetni érte. A kontinensen Ukrajna után az oroszoknál a legolcsóbb a net, ott 91 cent egy giga, ami átszámolva 253 forint.

Nagyon jó az infrastruktúra

Nem csoda, hogy nem olcsó hazánkban a mobilnet: korábban Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Pénzcentrumnak arról beszélt, a digitalizáció világában jól ismert OpenSignal - angliai központú nemzetközi elemző intézet - az idei legfrissebb jelentése szerint Magyarország a világ ötödik leggyorsabb 4G/LTE hálózatával rendelkezik. (39,18Mbps)

EZ IS ÉRDEKELHET

Elárulták a titkot: így hódíthatja meg egy magyar kkv a nemzetközi piacokat

Neked is sikerülhet, csak néhány kütyü és internet kell hozzá!

A hálózatok elérhetősége tekintetében pedig Magyarország a hetedik a világranglistán, 89,26%-os eredménnyel és januártól folytatódik a Szupergyors Internet Programhoz (SZIP) kapcsolódó hálózatfejlesztés is. Megvan tehát az alap arra, hogy e tekintetben a legközelebbi célként Magyarország az 5G-s technológia fejlesztését jelölje meg, és ez az 5G technológia alapvető fontosságú az ipari digitalizáció szempontjából. Segítségével számos új felhasználási terület nyílik meg, vagy válik továbbfejleszthetővé.

Okostelefonok milliói a magyaroknál

Ma Magyarországon több mint 5,5 millió okostelefon-használó van, vagyis a csecsemőktől az aggastyánokig több mint fél okostelefon jut egy főre. Az elmúlt évtizedben rövid idő alatt nagyon széles körben terjedtek el az okostelefonok, új életmódbeli változásokat és használati szokásokat hozva magukkal. Az NMHH telefonálást, tévénézést és internetezést vizsgáló kutatásai szerint a 2010-es évek elején még csak minden huszadik embernek volt okostelefonja, főleg a vezető beosztású, fiatal, technika iránt fogékonyabb és az átlagnál jobban kereső férfiaknak. Apróbb megtorpanásoktól eltekintve folyamatosan, nagy arányban növekedett az okostelefonosok aránya: mára a 13 éven felüli népesség kétharmadának van legalább egy ilyen készüléke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden hetedik magyarnak csodakütyü lapul a zsebében: tapodtat sem tesznek nélküle

Mindent megváltoztatott.

Az okostelefonok megjelenése jelentősen hozzájárult az internet hazai terjedéséhez is, elsősorban az anyagilag és a földrajzi ellátottság szempontjából kedvezőtlenebb helyzetű családok számára. Ahol egy drágább, hagyományos számítógép vagy laptop vásárlását nem tudták megoldani, ott lehetőség nyílt jóval olcsóbb, akár 10-15 ezer forintos okostelefonokat venni egészen kevés mobilinternettel, és így a szolgáltatás legalább alapszinten bekerülhetett a háztartásba. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a stickes, a wifi-hotspotos és a tabletes mobilinternetezés nem tudott jelentősebb piacot találni magának: az egész évtized alatt 5-10 százalékos szinten maradt.