Gumibottal jár majd az élelmiszer-rendőrség

Az Országgyűléshez benyújtott friss törvényjavaslat az élelmiszerellenőrzések szigorítását célozza meg több területen. A szigorúbb fellépés egyik eszköze az élelmiszer rendészet létrehozása. Az élelmiszer-rendész az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat lát el.

- írja a Blokkk.com.

Hát igen, de azt azért meg kell jegyezni, hogy az élelmiszerellenőrzések során azért találkozni lehetett olyan esetekkel, amikor a vétségen kapott vállalkozó, vagy éppen az alkalmazottja nem sok együttműködési készséget mutatott a hatósági ellenőrökkel, sőt. A kérdés mindig az, hol a határ, amikor gumibotot kell rántani. Nyilván már önmagában az övön fityegő gázspray is lehet visszatartó erejű, nem biztos, hogy mindig elő kell kapni.

Akárki nem lehet élelmiszer-rendész - gumibot, vagy gázspray?

Élelmiszer-rendész a külön jogszabályban meghatározott alkalmassági feltételeknek megfelelő személy lehet, aki például nem büntetett előéletű. Nem hiányozhat majd persze az élelmiszer-rendészek névjegyzéke sem. A rendőrség évente ellenőrzi majd, megfelelnek-e a feltételeknek.

Az élelmiszer-rendész számára a rendőrség szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt állíthat majd ki. Az élelmiszer-rendészek esetében alkalmazni kell a rendészeti törvény egyes előírásait is. A törvényjavaslat rögzíti természetesen, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az arányosság kérdése ugyanakkor vitaforrás lehet, erre azért vannak tapasztalatok más területeken.

A rendészeti jog igyekszik megoldást kínálni arra, hogy vajon végső esetben a gumibot, vagy a gázspray a hatékonyabb eszköz a renitens élelmiszeressel szembeni fellépésben: több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel, vagy károkozással jár. Előtte persze figyelmeztetni is kell. Az esetleg megsérülő árufeltöltőnek, eladónak, raktári munkásnak, vagy a gyártást végző részére segítséget is kell nyújtani.

Más is jön: a NÉBIH nyilvántartása kiterjed a tevékenységre is

Az élelmiszer eredete az élelmiszerbiztonság egyik legkényesebb területe. El is kel a szigor, ezért új szabály lesz, hogy ha kétséget kizáró módon nem állapítható meg az élelmiszer eredete, akkor a nyomon követhetőségre vonatkozó előírások megsértése az emberi életet és egészséget veszélyeztető helyzetnek minősül.

A NÉBIH jelenleg nyilvántart minden élelmiszervállalkozást (ez lehet termelő, feldolgozó, vendéglátós, vagy éppen kereskedő is). Ez a FELIR nevet kapta már korábban, ez az élelmiszer vállalkozások nyilvántartási rendszere. Jelenleg minden nyilvántartott élelmiszer vállalkozás kap egy azonosítót és üzletelni - élelmiszert venni, vagy eladni - a vállalkozásoknak csak velük megengedett. Nos, ez a nyilvántartás, ami bárki számára ma is elérhető a NÉBIH honlapján, kiegészül az élelmiszer vállalkozások tevékenységi körének és telephelyeinek listájával. Ez a feketézés elleni fellépést és a nyomonkövetés segítését célozza. Más kérdés persze, hogy a cégnyilvántartás is tartalmazza ezeket az adatokat.

Feltehetően a gyorsabb hatósági fellépés segítése a célja annak, hogy a jövőben az országos főállatorvos állatjárvány kitörése, vagy annak gyanúja esetén Országos Járványvédelmi Központot és Helyi Járványvédelmi Központot állítson fel. Így a szükséges feladatok végrehajtásáért felelős válságstáb felállításáról az országos főállatorvos rendelkezhet.

Már ma is létezik az Élelmiszer Biztonsági Centrum, a NÉBIH kötelékében. A törvényjavaslat pontosítja az ÉBC egyes feladatait. Az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított munkatársa ugyanolyan jogosítványokat kap majd, mint az élelmiszerlánc felügyeleti szervének ellenőrzést végző kormánytisztviselője. Egységes szabályok lesznek a hagyományos boltok és az internetes áruházak próbavásárlására, a mintavételre az élelmiszerek körében. Jelenleg az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a helyszíni ellenőrzés során jogosult ugyan térítésmentesen mintát venni, de az internetes próbavásárláskor az ellenőrzést követően visszaadják a terméket a forgalmazónak. A jövőben azonban ez már nem így lesz, a hatóság valamennyi élelmiszer-vállalkozótól térítésmentesen vehet majd mintát.

A jelenlegi szabályozásnak is célja, hogy az eljárás költsége a jogsértő ügyfelet terhelje, de a számítás módjára nem ad útmutatást. A helyszíni ellenőrzési költségek számításának jogszerűsége így a jelenlegi formában vitatható, ezt kísérli meg orvosolni a törvényjavaslat. A vétkezők mellett a jövőben a Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH honlapján megtalálható lesz azoknak az élelmiszerlánc-szereplőknek a névsora, amelyeknél az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendellenességet nem talált, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, és nem volt megalapozott panasz ellenük. Így itt is lesznek jó és rossz vállalkozások, hasonlóképpen, mint a fogyasztóvédelemben. És most már igazából is lesz jogosítványa a NÉBIH-nek összehasonlító vizsgálatokat végeznie.