Pénzcentrum • 2013. január 24. 15:32
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság csütörtökön a tavaly nyáron bevezetett telefonadó miatt, írja a Bruxinfo.
Hasonló a helyzet, mint a távközlési különadónál
A testület szerint az adónem kapcsán ugyanazok az aggályok merülnek fel, mint a 2010 őszén bevezetett ideiglenes távközlési adóval összefüggésben.
Brüsszel szerint a telefonadót csak a távközlési szektor vállalatainak kell megfizetni, az abból származó bevételeket viszont nem a szektor fejlesztésére, hanem "azokon túlmenő célokra" fordítaná a kormány, erre viszont az engedélyeztetési irányelv rendelkezései szerint nincs lehetőség.
A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kormány 2012. év közepétől távközlési adót vezetett be. A Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást.
Az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. Azonban Magyarország álláspontja szerint a telefonadó - nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is - nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint - nem egyhangúsággal - fogadták el.
A telefonadó célja, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában. A telefonadó - rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában - jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
Tavaly vezették be a telefonadót
2012. július 1-jétől határozatlan időre távközlési adó került bevezetésre Magyarországon, a telefonadóból 2012-re 25-30 milliárd forint bevételt vártak, 2013-ra pedig 44 milliárd forinttal kalkuláltak. Az adó a távközlési szolgáltatókat terheli, vezetékes és mobil hangforgalmuk valamint mobil SMS/MMS forgalmuk alapján. Az adó mértéke vezetékes és mobil hangszolgáltatás esetében 2 forint percenként valamint 2 forint SMS-enként és MMS-enként.
Az adó mértéke magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámok esetében hívószámonként havi 400 forintban, míg az egyéb hívószámok esetében hívószámonként havi 1400 forintban került maximálásra a 2012-es évre. 2013-ban magánszemélyek esetében 700 forint, cégek esetében 2500 forint az adó maximális mértéke.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Reagáltak a szolgáltatók
A szolgáltatók az adó bejelentését követően nem sokkal már reagáltak is, a Vodafone a Telenor és a Magyar Telekom is részben áthárította az ügyfeleire a sarcot.
A költségvetést már gazdagították a bevételek
Mint arról tavaly októberben beszámoltunk, a fogyasztási típusú adóbevételeket hizlalta, hogy a távközlési szolgáltatók szeptemberben már befizették (az augusztusi hónap után) a távközlési adót (közismertebb nevén a telefonadót). A minisztérium akkor kiemelte, hogy "a távközlési adó új adónem, amely 2012. július 1-jétől hatályos, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett".
A részletes adatok szerint összesen 12 milliárd forintnyi adóbevételt telefonáltunk be a költségvetésbe, ez négy hónap alatt érkezett be a büdzsébe, miután a tavaly júliustól életbe lépett új teher után az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett.
Érintett a Magyar Telekom is
A Magyar Telekom az elmúlt években különböző típusú extra teherrel szembesült, fizetnie kell távközlési különadót, telefonadót és közművezeték-adót is. A vállalat 2010-óta fizet távközlési különadót, az extra teher 2013-ban kivezetésre kerül, "helyét" azonban közművezeték adó veszi át. Tavaly óta a vállalat eredményét a telefonadó is rontja, tavaly valamivel több mint 8 milliárd forintnyi telefonadót fizetett a vállalat, idén pedig közel 20 milliárd forint lehet az extra teher. Az adó egy részét azonban a vállalat továbbhárítja ügyfeleire.