Hibázott a Sláger Rádió

A GVH a versenyfelügyeleti eljárás során a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Kft. (Sláger Rádió) azon reklámjait értékelte versenyjogi szempontból, amelyek szerint a "Sláger Rádió az egyetlen rádió ahol jegyeket lehet nyerni az idei Forma 1-es Magyar Nagydíjra".

A GVH határozatában rámutatott, a versenyfelügyeleti eljárást kiváltó hirdetés kiemelt mondata - miszerint a Sláger Rádió az egyetlen rádió, ahol Forma 1-es jegyek nyerhetőek - két hallgatói csoport esetén is alkalmas arra, hogy hatással legyen a fogyasztók rádióadók közötti választási döntésére.
- Annak (hamis) tudata, hogy csak egyetlen helyen nyerhető meg a belépő az autóversenyre, arra indítja a Forma 1 iránt érdeklődőket, hogy folyamatosan hallgassák a Sláger Rádiót, és telefonáljanak, amikor a nyerési lehetőség megnyílik.
- A nyereményjáték egyedülállóságának (hamis) tudata alkalmas arra, hogy megerősítse a rádióhallgatókat abban, hogy érdemes a Sláger Rádiót hallgatni. A GVH megjegyezte ugyanakkor, hogy a hallgatók egy része, a leginkább elkötelezett Sláger Rádió hallgatók az eljárás alapjául szolgáló kijelentés nélkül is "törzsközönségnek" minősülnek, tehát a szóban forgó reklámok őket legfeljebb csak megerősítették korábbi elhatározásukban. A hallgatók másik résznél ellenben lehet szó a fogyasztó rádióhallgatási szokásait befolyásoló hatásról.

A versenyfelügyeleti eljárás során bebizonyosodott, hogy nem csupán a Sláger Rádió volt az egyedüli rádió, ahol Forma 1-es jegyeket lehetett nyerni. A GVH így a vállalkozás magatartását a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmasnak minősítette. A GVH figyelembe vette a Sláger Rádió védekezését, miszerint magatartásának kimutatható piaci hatása nem volt. Ezeket a hallgatottsági adatokat a hatóság azonban csak a jogsértőnek minősített magatartás szankcionálása során vehette tekintetbe, mivel az adott magatartásnak már a fogyasztók megtévesztésére való alkalmassága is jogellenes.

A GVH a Sláger Rádiót nem kötelezte versenyfelügyeleti bírság megfizetésére, mivel nem mindegyik reklám tartalmazta a megtévesztésre alkalmas állítást, a jogsértő reklám pedig csupán igen rövid ideig került adásba.